Nálatok melyik karácsonyi film nem hiányozhat a repertoárból az ünnepek idején? Bármelyik legyen is az, biztos, hogy tudunk róla újat mondani, íme!
Mindent a szerepért
Az 1994-es Télapu főszerepét Tim Allen játszotta, aki Scott Calvinként halálos kimenetelű balesetet okoz, melynek áldozata nem más, mint a Mikulás. Scott így kénytelen a helyébe lépni, és ha azt gondoljuk, hogy ez elég sötét felütése egy családi karácsonyi filmnek, jobb, ha tudjuk, hogy az eredeti forgatókönyv szerint főszereplőnk lelőtte volna a Télapót, amiért az a házának tetején mászkál. Lényeg a lényeg, hogy nemcsak Calvinnek, hanem magának Allennek is megerőltető volt Mikulássá alakulnia, a színész egy interjúban elmesélte, hogy minden egyes forgatási napon több mint három órába tellett, mire a kosztümösök és a sminkesek rávarázsolták a ducijelmezt és a sminket. Majd a munkanap leteltével ezek eltávolítása legalább másfél órát vett igénybe, és Allen maximum csak hat órát tudott a jelmezben tartózkodni, mert az annyira nem szellőzött, hogy ha tovább marad benne, megfulladt volna.
Ha már fullasztó jelmez: Jim Carreynek sem volt épp nyaralás a Grincs forgatása. A színész egy ex-CIA ügynökkel is beszélgetett a szerephez, méghozzá arról, hogy hogyan lehet túlélni, ha valakit elfognak és megkínoznak. Nem vicc, a Grincs-jelmez viselését Carrey úgy jellemezte, mintha minden egyes nap élve eltemették volna. Mivel az első forgatási napon nyolc órába telt, mire felvarázsolták rá a maskarát, a színész fel akart mondani, a rendező ekkor fogadta fel a “kínzásszakértő” úriembert. Az általa javasolt figyelemelterelő technikák közé tartozott az egész napos evés, a tévézés és dohányzás is. Utóbbihoz Carreynek szipkát kellett használnia, nehogy meggyulladjon a jakbundából készült jelmez.
Persze, tudjuk, “nincs karácsony Kevin nélkül” (bár szerintünk van jó pár, esetenként akár magyar alternatívája is a tökéletes karácsonyi filmnek), így nem hagyhattuk ki a felsorolásból Macaulay Culkin klasszikusát sem. A két betörővel kreatívabbnál kreatívabb módokon elbánó kisfiú sztoriját milliók imádják, de kérdés, hogy vajon elgondolkoztak azon, mennyire veszélyes is lehetett a forgatás a Harry-t és Marvot alakító Joe Pesci és Daniel Stern számára? A Screen Junkies Youtube-csatorna megkérdezett egy orvosszakértőt a filmbeli sérülésekről, aki azt nyilatkozta, hogy a Reszkessetek, betörők! első és második részében látottak szerint a valóságban a két férfi összesen 23-szor halálozott volna el Kevin keze által.
Míg a kellékesek persze igyekeztek minimalizálni a sérülésveszélyt – például Marvnak hamis díszeken kellett lépkednie – bizonyos dolgokat nehéz volt álcázni, különösen a mai modern filmtechnológia nélkül. A legnagyobb kihívás mindenképp a Stern arcán végigmászó tarantula jelentette, mely nem CGI-technikával vagy gumiból készült, hanem egy igazi nyolclábú volt. A színész nyilvánvalóan nem volt elragadtatva attól, hogy egy pók fog mászkálni az arcán, és attól is tartott, hogy kiabálása majd támadásra készteti az állatot. Azonban megnyugtatták, mondván, a póknak nincs füle, így nem hallja majd őt.
Nem minden az, aminek látszik
Jó, jó, egyesek szerint a Drágán add az életed! (Die Hard) nem karácsonyi film, mások szerint (én) pedig az. Ha oda soroljuk, ha nem, mindenképp kultklasszikusnak számít, mely berobbantotta Bruce Willis karrierjét. A Nakatomi Tornyot védelmező magányos hős egymaga száll szembe a Hans Gruber (Alan Rickman) vezette terrorista csapattal – méghozzá mezítláb. A film eleji egyik jelenetben ugyanis leveszi a cipőjét és a zokniját, és lábát a szőnyegbe fúrva próbál meg túllendülni a borzalmas jetlagen, a bűnözők meg pont ekkor érkeznek meg a karácsonyi buliba, így rendőrünknek nincs ideje visszaöltöznie. Ezért aztán törmelékeken, üvegszilánkokon keresztül vezet az útja mindvégig, persze Willis valójában nem áldozta fel lábai épségét ezért a szerepért. Gumilábfejet viselt, hogy megvédje a talpát, a kellék pedig elég élethűre sikerült, de azért van pár jelenet, ahol kilógott a lóláb. (Sajnálom.)
A method acting varázsa (?)
Egyszer láttam, nekem bőven elég volt, de megértem, ha egyesek szeretik a Tapló télapót – talán többen köztük nem igazán szívlelik az ünnepi felhajtást. A sztori egy alkoholista szélhámost követ nyomon, akit Billy Bob Thornton alakít, és aki Mikulásnak adja ki magát, hogy áruházakat raboljon ki telente. Thornton method actinget alkalmazott a karakterbe kerüléshez, vagyis megesett, hogy részeg volt a forgatáson. A színész egy interjúban elárulta, hogy az egyik jelenet előtt körülbelül három pohár vörösbort ivott meg reggelire. De ez nem volt elég, ezután vodkára és áfonyalére váltott, majd legurított néhány Bud Light-ot is. Mire a díszlethez ért, már “alig tudta, hogy egy filmben szerepel”. A jelenetnek úgy kellett volna kezdődnie, hogy a mozgólépcsőn áll, de annyira részeg volt, hogy elaludt. Amikor felért a tetejére, felébredt, és néhány pillanatnyi zavarodottság után játszotta is tovább a karaktert.
Ha jó az impró
Bár Jim Carrey is szóba került, amikor a Mi a manó? (Elf) főszereplőjét keresték, végül Will Ferrell nyerte meg a szerepet, aki hasonlóan jól tud improvizálni. A Jon Favreau rendezte vígjátékban is megcsillogtatta ezen tudását, hiszen a legviccesebb mondatok benne sem voltak az eredeti szövegkönyvben. Mivel a film alacsony költségvetésből készült, és kevés idő állt rendelkezésre a forgatáshoz, a stáb a Kópé érkezése utáni jeleneteket gerilla stílusban vette fel. Vagyis a manónak öltözött Ferrell fel-alá mászkált New Yorkban, “terrorizálta” a lakókat és az utca népét, és az itt készült felvételek kerültek be a végleges verzióba. Így például az a piros ruhás bácsi, akiről Kópé azt hiszi, hogy a Mikulás, nem statiszta volt, hanem egy ártatlan járókelő.
A filmet eredetileg a Macy’s áruházláncban szerették volna leforgatni, ahol minden évben pazar a karácsonyi dekor, de a vállalat nemet mondott a felkérésre. Az egyik jelenetben Kópé ugyanis azzal gyanúsítja az áruházi Mikulást, hogy csaló, a Macy’s pedig nem szerette volna, ha a hozzájuk látogató gyerekeknek csalódást okoztak volna azzal, ha kiderül, hogy az ő Mikulásaik sem igaziak. Szerették volna megtartani a varázst, ezért utasították el, hogy szerepeljen a nevük a filmben.
Igazából szerelem, igazából majdnem kimaradt valami
Mindenki választhat magának egy kedvenc történetszálat a lassan húszéves romantikus vígjátékból, mely jó karácsonyi filmként több emlékezetes jelenettel is megajándékozott minket. A legviccesebb talán a Hugh Grant alakította brit miniszterelnök tánca volt, ami majdnem kimaradt a filmből. A forgatókönyvíró Richard Curtis elárulta, hogy a színésznek már az olvasásakor sem volt ínyére a tánc, mondván, nem tud majd miniszterként idétlenkedni. A jelenetet végül az utolsó forgatási napon vették fel, addig tologatta Grant – még szerencse, hogy sikerült!
