Míg a Gergely-naptár szerint január elsején kezdődik az újév, addig a holdnaptárat használó nemzetekben a kínai újév egy mozgóünnep – nézzük, mi kapcsolódik ehhez az eseményhez.
2023-ban január 22-re esik a holdnaptár szerinti kínai újév első napja, melyet világszerte nagyjából kétmilliárd ember ünnepel. A holdújév mozgóünnepként a téli napforduló utáni második újhold idejére, január 21-e és február 20-a közé esik. Idén a Nyúl éve fog kezdődni, melyet nemcsak Kínában ünnepelnek meg, hanem sok, a holdnaptárat használó kelet-ázsiai országban (Korea, Vietnám), illetve azokon a helyeken is, ahol jelentős kínai kisebbség él, például az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában.
A kínai újév középpontjában a szerencse és a család
A holdújév a tavasz közeledtét és üdvözlését, az óév és a tél elbúcsúztatását jelenti. Mivel az ország történelme során nagyon sokáig a mezőgazdaság állt a középpontban, ezért ez az ünnep a jó termésért való fohászkodás egyik jelképe is volt. Eredete az időszámításunk előtti 14. századig, a Shang-dinasztia koráig nyúlik vissza, és kialakulását legendák övezik. Az egyik ilyen szerint egy Nian (“év”) nevű szörny támadta meg a falubelieket minden egyes év elején, mely félt a hangos zajoktól, az élénk színektől, különösen a pirostól. A lakosok aztán ezekkel riasztották el őt és előzték meg a további támadásokat.
Kínában az eseményre vonatkozóan “tavaszünnep” kifejezés a legelterjedtebb, ez az ország lakóinak legfontosabb ünnepe, hasonlóan ahhoz, ahogyan mi tekintünk a karácsonyra. Hasonlóan utóbbihoz, a kínai újév a családról is szól, ilyenkor összegyűlnek a rokonok – ebből fakadóan kínaiak milliói kelnek útra, hogy hazatérjenek családjukhoz. Minden évben ez az ünnep okozza a legnagyobb migrációt, amit “spring festival travel rush”-nak, vagyis “tavaszünnepi utazási dömpingnek” is hívnak. A munkahelyek bezárnak, a gyárak kisebb kapacitásra kapcsolnak, a dolgozók általában hét szabadnapot kapnak, hogy pihenhessenek az egyébként két hétig tartó ünnep során. Cégtől függően azonban van, aki akár az egész időszakra lehúzza a rolót. Az újév napját megelőző hetekben bevásárlási dömping veszi kezdetét, hogy a kínaiak új ruhákkal és eszközökkel léphessenek át a következő esztendőbe, valamint nagytakarítás, sokszor lakásfelújítás és tatarozás is zajlik, hogy elűzzék az ártó szellemeket.
A Holdújév előestéje (idén január 21-e) hasonlóan fontos, mint például a mi Szentesténk vagy szilveszter éjszakája. A közös családi vacsora elengedhetetlen, csakúgy, mint a kártyázás és mahjongozás. Ekkor sugározza a tévé az újévi gálát, mely a világ legnézettebb tévéműsora, melyben kínai hírességek lépnek fel, énekelnek és táncolnak már 1983 óta.
Ugyanígy sokan ébren maradnak éjfélig, amikor is kitárják az ajtókat és az ablakokat mintegy szimbolikus gesztusként, miközben durrognak a petárdák és tűzijátékok festik színesre az éjszakai eget. A tizenöt napos ünnepet a lampionünnep zárja le, ahol lebegő lámpásokat engednek el a szélben vagy épp leúsztatják őket a folyókon.
Babonák és szokások
A piros szín Kínában a szerencse jelképe, így nem véletlenül jelenik ez meg oly sok helyen újévkor is. A kínai újévi dekorációk nagy része ilyen színben pompázik, melyeket főleg az ajtók köré függesztenek fel és amiken jókívánságokat jelentő írásjelek szerepelnek. Ugyanígy pirosak azok a borítékok is, melyekben általában páros számú bankjegyek szerepelnek, és az idősebbek ajándékozzák meg velük a fiatalokat, a munkáltatók a beosztottjaikat. Azonban a modern technika térhódításának hála már nemcsak a kézzel fogható borítékok hódítanak, hanem a barátok és kollégák AliPayen és WeChaten küldenek egymásnak hasonló szimbólumokat.
Holdújévkor él az a babona, miszerint amit az év első napján csinálsz, arról fog szólni a következő 365 nap is – így tilos sírni, panaszkodni, takarítani, éles tárgyakat használni, kimondani a négyes számot (ami a halál szó kiejtésére emlékeztet) és vicces módon nem szabad meglátogatni a feleség szüleit, mert szerencsétlenséget okoz. Tilos körtét ajándékozni, mert az kínaiul az elválás szóra hasonlít, ezzel szemben narancsot vagy mandarint (ami kantoni nyelvjárásban hasonlóan hangzik az arany és az édes szavakhoz), alkoholt, teát és játékokat annál inkább ajánlott adni a másiknak. Újév napján a betegek is kikelnek az ágyukból, hiszen nem szeretnének egész évben azok maradni. A kínai újévkor fogyasztott ételek is szimbolikus jelentéssel bírnak, ilyenkor általában “nian gao”-t vagyis rizslisztből készült “magas süteményt” fogyasztanak, hogy magasabbra jussanak a társadalmi ranglétrán, illetve tang yuant (lében tálalt rizsgolyót) is, ezenkívül pedig tavaszi tekercs, párolt hal és húsostáska is kerül az asztalra.
