Alkonyat, A Gyűrűk ura, Harry Potter, Ragyogás, A nagy Gatsby – a könyvből készült filmadaptációk sora végtelen, és egyre csak bővül, hiszen egy jól megírt irodalmi mű sokszor kiált vászonért. A legtöbb ilyenről tudjuk is, hogy mi ihlette, de néha az információ megbújik a stáblistában, ezeket a meglepő találatok gyűjtöttük most össze.
Drágán add az életed (1988)
Bruce Willis atlétás akciófilmjének első részével kapcsolatban általában az a leggyakoribb vita, hogy karácsonyi filmnek számít-e vagy sem (szerintem igen, ti mit gondoltok?), de egyébiránt megegyezik a közönség abban, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek egyik legikonikusabb mozijáról van szó. Sokan viszont nem tudják, hogy a Die Hard Roderick Thorp amerikai író Nothing lasts forever című könyvén alapszik, ami ráadásul egy folytatás, a The Detective című alkotás második részeként íródott. Utóbbiból pedig már forgattak egy filmet 1966-ban, Frank Sinatra főszereplésével, emiatt pedig a Drágán add az életed forgatókönyvében nem egy változtatást voltak kénytelenek eszközölni a készítők. Így lett például a főszereplő Joe Leland nevéből John McClane.
Forrest Gump (1994)
Hollywood legkedvesebb arca, Tom Hanks a Forrest Gumppal lopta be magát végérvényesen a nézők szívébe – na meg az Akadémia agyába, hogy ezzel a képzavarral éljek, ugyanis Oscar-díjat ért számára az alakítás. Nemcsak Hanks zsebelt be egy arany szobrocskát, hiszen tizenhárom jelölésből hatot váltott győzelemre – „Forrestéké” lett a legjobb film, a legjobb rendező, a legjobb adaptált forgatókönyv, a legjobb vágás és a legjobb képi effektusok díja. Az adaptált szóból pedig kitalálhattuk, hogy a sztori alapjául egy könyv szolgált. Winston Groom 1986-os, azonos című regénye az „Egy együgyű fickó följegyzései” alcímet viseli, és ebben Forrest úgynevezett Savant-szindrómában szenved – ez pedig hiányzott a filmből, csupán kissé egyszerűnek és alacsony IQ-júnak, ugyanakkor mérhetetlenül szeretetteljesnek volt ábrázolva.
Doktor Szöszi (2001)
Reese Witherspoon hírnevét a kétezres évek egyik legjobb csajos filmje, a Doktor Szöszi repítette az egekbe, ami szintén egy korábbi könyv vászonra varázsolt változata. Amanda Brown írónő a saját, a Stanford Egyetemen átélt élményeiből merítkezett a könyv megírása során, azonban sok más mellett magát a helyszínt is átírták a filmben. Erre azért került sor, mert a Stanford nem adta engedélyét ahhoz, hogy rossz színben tüntessék fel intézményüket a filmben, és nem akarták, hogy bármilyen összefüggést lehessen találni köztük és a bizonyos professzori szexuális visszaélés között. Ugyanezen okokból utasította el az említést a Chicagói Egyetem is, végül a Harvard rábólintott a forgatásra.
Shrek (2001)
Mindenki zöld ogréja, aki Amerikában Mike Myers, nálunk pedig a néhai Gesztesi Károly hangján szólalt meg, elsőként meseszereplő volt. Shreket ugyanis William Steig hívta életre, a DreamWorks stúdió pedig sokat finomított a karakteren, amikor elkészítette animációs filmjét. Főhősünk ugyanis eredetileg sokkal csúnyább, büdösebb és mogorvább volt, gyerekeket evett, voltak szülei, véletlenül mentette meg a királylányt és még tüzet is okádott!
Így neveld a sárkányod (2010)
Cressida Crowell angol írónő tollából született a tizenkét részes gyerekkönyv-sorozat, melyben a főszereplő, Hiccup (magyarul Hablaty, mint a rajzfilmben) a fiatal viking kalandjait követhetjük mintegy kézikönyv-szerűen, amint megtanul a sárkányával bánni és hőssé válik. 2003 és 2015 között jelentek meg a regények Nagy-Britanniában, és nemcsak az írott verzió örvendett nagy sikernek, hanem a háromrészes animációs film is, a hangoskönyv-változatok és a rajzfilmsorozat is.
