Ez a legfontosabb nemzeti ünnepünk – de miért pont augusztus 20-án van?

Az államalapítás napja az egyetlen nemzeti ünnepünk, melyen nem valami szomorú eseményre, veszteségre emlékezünk, és egyben ez a legrégebbi ilyen tradíciónk is. Rövid történelemóra következik Szent István ünnepe alkalmából, akinek eredetileg semmi köze nem volt a konkrét dátumhoz.

Már általános iskolában megtanultuk, hogy Magyarországon három nemzeti ünnepet tartunk, ezekből kettő forradalom és szabadságharc emlékére született, a harmadik pedig az államalapításunk ünnepe. Elevenítsük fel kicsit utóbbi történetét!

ugusztus 20 államalapítás
Első királyunk szobra a budai várban, melyet Stróbl Alajos készített 1906-ban. Forrás: Shutterstock/Puzzlepix

Géza uralkodása idején (972-977) a magyar fejedelemség népe jórészt pogány volt, miközben keletről az újonnan megalakult Német-római Császárság és nyugatról az erősödő Bizánci Birodalom képében két keresztény hatalom fogta közre. Ezt látva Géza úgy döntött, hogy jobb, ha az ország felveszi a keresztséget, elkerülvén a harcokat, emellett pedig gyermekeit is a szomszédos hatalmak trónörököseivel házasította össze. Így tehát fia, Vajk, a bajor hercegnőt, Gizellát vette feleségül, valamint ő is áttért a keresztény hitre, és felvette az István nevet az első keresztény vértanú után. Emlékszünk a történelem tankönyvből Benczúr Gyula Vajk megkeresztelése című festményére, ugye? István aztán apja halála után folytatta a megkezdett utat, bár ő inkább politikai szempontok miatt szorgalmazta (és akkor finoman fogalmazunk) a térítést, ez viszont nem tetszett az ország még pogány lakosságának. Mi több, az ő szokásuk  – a szeniorátus – szerint a család legidősebb tagjának, Koppánynak kellett volna Géza után a trónra ülnie, azonban utóbbi a primogenitúra szerint elsőszülött fiának adta át a stafétát. Tanulmányainkból, na meg az István, a király rockoperából tudjuk, hogy ez mekkora viszályt szított köztük, melyből végül a keresztény uralkodó került ki győztesen és két évvel később, 999-ben elküldte Asztrik pannonhalmi apátot a római pápához. II. Szilvesztertől pedig megkapta az áhított koronát, ennek egyébként azért is volt nagy jelentősége, mert a szokással ellentétben István nem a német-római császártól kérte azt, hogy elkerülhesse a függést a birodalomtól. 1000. december 25-én (a ma érvényes Gergely-naptár szerint január elsején) királlyá koronázták tehát Istvánt Esztergomban, aki uralkodása idején kiépítette az egyházi szervezetrendszert, püspökségeket hozott létre, és érseki rangra emelte koronázása helyszínét. Ünneppé tette többek között augusztus 15-ét, mely Szűz Mária mennybemenetele volt, előírta az egyházi tizedet és a vasárnapi kötelező templomlátogatást is. A trónt fiának, Imrének adta volna tovább, aki azonban fiatalon elhunyt, apja pedig belebetegedett ebbe, és hét évvel később ő is meghalt – 1038. augusztus 15-én.

… akkor mi történt augusztus 20-án?

A választ a lovagkirály, I. Szent László rendelete adja meg, ugyanis negyvenöt évvel első királyunk halála után avattatta szentté őt, Imre fiát, és annak tanítóját, Gellértet. Valójában ekkor még egyházilag nem elfogadott módon – relikviáiknak a székesfehérvári székesegyház oltárára helyezésével – tette ezt, az egyetemes egyház és az akkori pápa (XI. Ince) csak 1686-ban nyilvánította őket szentté. Mária Terézia királynőhöz kapcsolódik a nap nemzeti ünneppé tétele, és ő szerezte vissza a Szent Jobbot is, miután az ereklye évszázadokon át vándorolt Európában és volt, hogy nem is tudtak a hollétéről. Ma a Szent István Bazilikában őrzik, és minden év augusztus huszadikán innen indul a hagyományos körmenet is.

Az 1848-as forradalom után egészen 1860-ig nem ünnepelhette meg az ország az államalapítást, csak a kiegyezés után lett újra munkaszüneti nap. 1945-től kezdve a kommunista korszakban a vallási tartalmától igyekeztek megfosztani a napot, így az alkotmány ünnepének hívták egészen a rendszerváltásig, azóta viszont ismét teljes értékű ünnep hagyományokkal, rendezvényekkel tarkítva.

Mi kapcsolódik még a naphoz?

Tűzijáték augusztus 20 államalapítás
Augusztus 20-ai tűzijáték az egri vár fölött. Forrás: Tuza Ráduly Marianna

A szentmise és a Szent Jobb-körmeneten kívül hagyomány a kenyéráldás, mivel ez a nap az új kenyér ünnepe is. Az újonnan learatott búzából ugyanis ekkorra készítették el az első kenyeret, augusztus pedig ezzel együtt az új kenyér hava is. A rendezvények sorában fontos szerepe van még a Magyar Honvédség tisztavatásának, de ekkor mutatják be például az ország tortáját, ezen a hétvégén tartják a debreceni Virágkarnevált is, és persze rengeteg helyen számos más programmal készülnek, amit este tűzijáték koronáz meg.  

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Mi szükséges a baba nyugodt alvásához és mi nem?