Barion Pixel Te emlékszel a Csibefutamra? Íme 5 alulértékelt animációs film a kétezres évek elejéről – Coloré

Te emlékszel a Csibefutamra? Íme 5 alulértékelt animációs film a kétezres évek elejéről

2023. 01. 11.

Szubjektív gyűjtés animációs filmekből és mesékből, amelyek a megérdemeltnél kevesebb figyelmet kaptak, avagy felültem a nosztalgiavonatra és alig tudtam leszállni.

Walt Disneynek és csapatának köszönhető a mesefilmek közönségkedvenccé válása, és hiába közelítek a harminchoz, szinte ugyanúgy szeretem az animációs filmeket, mint gyerekként tettem. Ezzel sokan vagyunk, írtunk is korábban egy cikket arról, hogy a felnőttek mesék iránti szeretetének sok oka van, többek között a nosztalgia, az animációs filmek stresszlevezető ereje, a humor és az összetartozás érzése. Míg vannak olyan klasszikusok, amelyeket több évtized távlatából is szívesen nézünk újra – gondoljunk csak az eredeti hercegnős mesékre, mint Csipkerózsika és Hófehérke -, mellettük megjelennek az újabb, de ugyanannyira szerethető produkciók is (én például nagyon szeretem a bő egy éve debütált Encanto-t). Persze nem csak a Disney létezik, vannak más rajzfilmstúdiók is, például a Pixar és a Dreamworks hasonlóan frappáns történeteket hoztak el nekünk az évek során. Miközben a csapból is a Jégvarázs, az Aranyhaj és a Gru folyik, addig sokan elfeledkeznek egy rakás rajzfilmről, amelyek szerintem több figyelmet érdemelnének. Íme gyerek- és fiatalkorom öt meghatározó meséje, amiről manapság keveset beszélnek.

Eszeveszett birodalom (2000)

animációs film
Forrás: Northfoto

Az ezredforduló decemberében rukkolt elő a Disney a 40. egész estés, 2D techológiával készült animációs filmjével, mely az inkák világához hasonló civilizációba repíti vissza az embert. Kuzcó, a 18. évét épphogy betöltő, nagyképű srác ül a birodalom élén, azonban arroganciája miatt nem sokan rajonganak érte. De ez őt nem izgatja, többek között szemrebbenés nélkül porig romboltat egy falut, mert épp azt a hegyormot nézte ki vízi csúszdás nyaralója helyszínéül. Titkárnője, Yzma egy kimondottan rusnya nő, aki Kuzcó trónjára pályázik, és mivel ért a varázsszerekhez, ezért egy vacsora alkalmával megmérgezi őt. Azonban asszisztense, az együgyű Kronk összekeveri a bájitalokat, és halálos méreg helyett egy olyan keveréket csepegtet a fiatal király italába, amelytől az lámává változik. A fiaskót látva Yzma kiadja a parancsot Kronknak: szabaduljon meg a “lámától”. Ő azonban nem öli meg, így kerül a láma-Kuzcó egy véletlen folytán pont annak a falunak a vezetőjéhez, amelyet előzőekben le akart dózeroltatni. Az Eszeveszett birodalom eredeti szinkronjában olyan színészeket hallhatott az amerikai közönség, mint Eartha Kitt, David Spade, John Goodman és Tom Jones, sőt, egyik betétdalát Oscarra is jelölték.

Csibefutam (2000)

animációs film
Forrás: Northfoto

Aki szereti a Wallace és Gromit gyurmafilmeket, annak Csibefutamot ajánljuk, amit az előző sorozat készítői alkottak meg 2000-ben, a DreamWorks stúdió negyedik filmjeként. Ugyan így felnőtt fejjel kicsit megrázóbb, mint gyerekként volt, hiszen a csirkefarm és vágóhíd korántsem a legvidámabb helyszín, ahol egy mese játszódhat. Sőt, az 1950-es években játszódó animációs filmben a készítők még rá is erősítettek a csirketartás kegyetlenségeire, hiszen a Tepsi-tanyán második világháborús fogolytáborra hajazó körülmények uralkodnak. Főszereplőnk, Rozsda, a leleményes tyúk életcélja, hogy megszökjenek a tanyáról, még mielőtt belesütik őket a gazda kedvenc ételébe, a pitébe. Ebben – egy darabig úgy tűnik – hogy segítségükre lesz az arra vetődő kakas, Rocky, akiről Rozsda úgy gondolja, hogy megtanítja őket repülni. A Csibefutam nemcsak közönségkedvenc lett, hanem a Shrek megjelenéséig ez volt a stúdió legjövedelmezőbb alkotása is.

Irány Eldorádó (2000)

Eldorádó animációs film
Forrás: Netflix

Úgy tűnik, a kétezres év igazi rajzfilmbummot is hozott, hiszen ekkor készült el az Irány Eldorádó című alkotás is, amit ha nagyon szeretnénk, a Netflixen is megnézhetünk. Mint ahogy számos másik mese, ez is legendákból táplálkozik, méghozzá a mítikus dél-amerikai ország, Eldorádó és aranyvárosa (Manoa del Dorado) történetéből. Az akkori szóbeszéd szerint – melyet mások mellett valószínűleg Francisco de Orellana spanyol hajós terjesztett el – az inkák utódai az Amazonaa és Orinoco folyók közötti területre menekültek a spanyol hódítók elől a 16. század folyamán, és mesés gazdagságban éltek. Tucatnyi konkvisztádor és felfedező indult hát Eldorádó felkutatására, amit aztán sosem leltek meg, de a legenda tovább táplálkozott az arrafelé talált arannyal díszített leletek megtalálása után. A helyi őslakosok pedig, tudván a kalandorok aranyéhségéről, mindig rossz, tőlük messze eső helyszíneket adtak meg számukra. A DreamWorks rajzfilmjében két jóbarát, Tulio és Miguel csalással megszerzi az Eldorádóba vezető térképet, és az ellenfelek elől való menekülés során a spanyol hódító Cortes hajójában kötnek ki, onnan pedig csónakkal és Altivóval, az okos lóval szöknek tovább a part felé. Meg is találják Eldorádó aranyvárosát, az ottani, ránézésre is gonosz főpap pedig isteneknek kiáltja ki a párost, akik nem tiltakoznak. Kettejük között aztán konfliktus alakul ki, egyikük maradna, másikuk hazatérne Spanyolországba egy hajónyi arannyal, közben még az egyre közeledő Cortestől és az áskálódó főpaptól is tartaniuk kell. 

Atlantisz: Az elveszett birodalom (2001)

animációs film
Forrás: Northfoto

Atlantisz Eldorádóhoz hasonlóan sosem létezett, ám sokkal több monda, legenda szól róla, valamint könyvek és filmek tucatjaiban jelent meg a tenger alá süllyedt sziget – egyesek szerint kontinens – alakja. Legelőször az ókori görög filozófus, Platón tett róla említést, írásában Atlantisz virágzó királysága Héraklész oszlopaitól (vagyis a Gibraltári-szorostól) nyugatra feküdt. Azonban lakói a gazdagságuk miatt kapzsivá váltak, ezért Zeusz haragja és egy természeti katasztrófa miatt elsüllyedtek a tengerben. Platón persze metaforaként használta Atlantiszt, de más kultúrák mondavilágában is feltűnt, legutoljára egy képregény-adaptáció helyszínéül szolgált, itt él ugyanis a Jason Momoa megformálta szuperhős, Aquaman. A 2001-es Disney-mesében az első világháború idején járunk és a Smithsonian Intézet térképészét és nyelvészét, Milo Thatchet követhetjük. Megismerkedik egykori nagyapja jó barátjával, a milliárdos Preston B. Whitmore-ral, aki egy legénységet toboroz, hogy a Pásztor naplója segítségével felkutassák Atlantisz elsüllyedt birodalmát. Ehhez szükség van Milo-ra is, mert ő az egyedüli, aki képes elolvasni az atlantiszi nyelvet. Az expedíció során persze nem várt fordulatoknak leszünk szemtanúi, és bár a rajzfilmet megjelenésekor nem fogadták túl kedvezően a kritikusok, az azóta eltelt években egész kis “szekta” szerveződött a rajongóiból.

Túl a sövényen (2006)

animációs film
Forrás: Northfoto

Egy cukorsokkos, hiperaktív mókus, egy mogorva borzlány, egy családnyi tarajossül, két oposszum, egy bölcs teknős és egy rafinált mosómedve – mindössze ennyi kell egy igazán szórakoztató családi kalandhoz, amely gúnyt űz a kertvárosokba tömörült amerikaiakból, miközben a fejükre olvassa csendben, hogy mennyi állat élőhelyét pusztították el betonrengetegeikkel. 2006-ból származik a DreamWorks számítógépes animációs filmvígjátéka, melyet egy képregény alapján készítettek. Főszereplője Stikli, a mosómedve (akit Bruce Willis szinkronizált az eredetiben), aki, mint a városok környékén lakó mosómedvék általában, szemétgyűjtögetésből él. Egy hirtelen ötlettől vezérelve megpróbálja ellopni az épp téli álmot alvó medve, Vince (Nick Nolte) teljes élelemkészletét, csakhogy amikor épp kicsempészné a halmot a barlangból egy kiskocsin, a ragadozó felébred. De nem is ez a legrosszabb az egészben, hanem az, hogy a kocsi legurul a domboldalról, ki az útra, ahol átmegy rajta egy kamion – így nemhogy oda az élelem, még az élete is veszélyben forog. Vince ugyanis megfenyegeti, hogy ha egy hét múlva nem szerzi vissza az összes ételt kiskocsistul-mindenestül, akkor bizony őt fogja elfogyasztani. Stikli egy csapat, a közeli lakópark építése miatt pórul járt erdei állattal fog össze, hogy megpróbálja a lehetetlent, azonban nekik nem mondja el, hogy az emberek konyháiból és szemeteseiből kilopott maradékokat nem közös felhasználásra gyűjtik, hanem adóssága visszafizetésére.

/szelavi/kultura/animacios-film-ketezres-evek/