Több, mint harmincezren követik TikTokon Zsömlét, a vércukorszint-jelző kutyát, akinek kalandjait gazdája, Jacsmanik Attila rendszeresen megosztja a nagyvilággal. A mindennapokban kutyakiképzőként dolgozó Attila mesélt nekünk arról, hogyan találtak egymásra Zsömivel, mitől csodakutya a hatéves golden retriever, és hogyan fogadták videóikat a közösségi felületen.
Mesélnél egy kicsit arról, hogy hogyan került hozzád Zsömle?
Már huszonegy éve, hároméves korom óta egyes típusú cukorbeteg vagyok. Fiatalabb koromban félprofi szinten sportoltam, ami miatt az éjszakák problémásak voltak, hiszen ha sokat sportolsz, gyakrabban leesik a cukrod. Alvás közben – magától értetődően – nem vettem észre, ha romlott az állapotom, és csak akkor keltem fel , amikor már baj volt. Azonban mióta Zsömike van – több, mint hat éve – nyugodtan alszom, hiszen biztonságot ad nekem is és a családnak is.
Édesanyám hallott arról, hogy létezik vércukorszint-jelző kutya, így találtuk meg Debrecenben Nagy Lajost, az AURA Segítő Kutya Alapítvány elnökét. Kiderült, hogy pont van egy alom, amiben van valami csoda folytán két erre alkalmas kiskutya. Amikor megérkeztem őt kiválasztani, a tenyésztő már tudta, melyik kutya lesz az enyém, én viszont még nem tudtam róla semmit. Az összes kiskutya közül csak egy nem jött ki a házából, megvárta, amíg a többi körbeszaglász engem és megy a dolgára. Utána odajött hozzám és attól kezdve el sem mozdult mellőlem – ő volt Zsömle. Azelőtt nem hittem az ilyen dolgokban, hiszen honnan tudná egy kutya, hogy nekem szánták, de Zsömle más volt. Ő a Csodakutya. Minden tudást és jelenlegi álláspontot megcáfol: egy évig nem lakott velem, ezalatt nem gyakorolta a képességeit, ennek ellenére a kihagyás után nem sokkal jelezni kezdte, hogy baj van a cukrommal. Ez azért különleges, mert itt is a gyakorláson múlik minden.
Hogyan képeznek ki egy ilyen kutyát?
A labradorokra és golden retrieverekre érvényes, hogy van egy teszt háromnaposan és hathetesen, így választják ki, hogy melyik kutyából lesz jelzőkutya. A megismerkedés után elkezdtük képezni, és Zsömike már a második hét után jelezte, hogy alacsony a cukrom és baj lesz – ilyenkor nem tudott nyugton ülni, vergődött körülöttem. Szépen lassan megtanítottuk, hogy mit kell csinálnia ilyen esetben, és azóta megállás nélkül jelez.
Az alapképzés során, ami nagyjából fél év volt, Zsömikéhez rajtam kívül nem nyúlhatott és nem szólhatott más, ez csak az utóbbi egy év során változott meg. Az utcán ezt nehezebb volt kivitelezni, de ott sem engedtem, hogy megsimogassák.
Úgy kell elképzelni, mint a legprofibb kommandóst vagy szuperkémet, aki pontosan tudja, hogy mikor és hol mit kell csinálnia. Én vagyok neki a legfontosabb a világon. A képzés során el kellett jutnunk odáig, hogy rögzüljön: ha esetleg bajom esik, akkor nem kap többet enni. Persze ez nem így történne, de csak én adtam neki ételt és feladatokat, én hoztam a döntéseket helyette, így ha én nem lennék, az számára a világ legrosszabb dolga lenne. Közben persze az, hogy mi együtt vagyunk, a világ legnagyobb bulija neki, hiszen játszom vele és vigyázok rá, neki pedig egyetlen egy dolga van: a jelzés.
Nagyon jó kiképzőnk volt, egy szigorú, de következetes ember, anyukám pedig egy nagyon jószívű és kedves nő, a kettejüknek köszönhetem ezt az egészet.
Mi alapján jelez, mi az, amit megérez ilyenkor rajtad?
Biztos, hogy érzi a szájszagom, látja, hogy milyen gyorsan artikulálok és veszek levegőt, hogyan formálom a szavakat, mennyire izzadok, és milyen az izomtónusom. Az is lehet, hogy az arcomon lát valamit, ami megváltozik, mielőtt leesik a cukrom. Benne az a különleges, hogy ő jóval a cukrom leesése előtt szól, míg más jelzőkutyák egy kis idővel előtte vagy pontosan akkor.
De ezeken a feltételezéseken kívül nem tudjuk pontosan, hogy milyen információkat rak össze ahhoz, hogy meg tudja állapítani, hogy valami történni fog. Megesett, hogy a harmadik emeleten voltam, ő pedig az udvaron, és hirtelen betörte az ajtót, hogy jöjjön hozzám jelezni. Máskor alvás közben pattant fel emiatt – persze éberen alszik, hiszen ilyenkor is figyel engem. Még soha nem hibázott, nagyon büszkék vagyunk rá, és teljes biztonságban érezhetem magam mellette.
Egész nap együtt vagytok, mindent együtt csináltok. Van olyan hely, ahová nem engedik be veled?
Az erre vonatkozó rendelet szerint mindenhová bejöhet velem, hiszen segítőkutya, és mivel kosárral a száján, megkülönböztető hámmal közlekedik, az emberek látni szokták, hogy mi a helyzet. Moziba járunk, színházba, étterembe, és mindenhol szeretik, kilencvennyolc pozitív élményre jut kettő rossz, ez pedig jó arány. Nem is szokott gyakran problémánk lenni, de van, hogy kifogunk olyan biztonsági őrt, aki elsőre nem akarja beengedni. Ilyenkor megmutatom az engedélyt, nem hagyom magunkat. Ugyan konfliktuskerülő vagyok, nem szeretek vitatkozni, de el akarom érni, hogy Magyarországon megismerjék ezeket a jelzőkutyákat, és nagyjából megtanulják, hogy mi a teendő, ha találkoznak velük.
Milyen fajta kutyából lesz jó jelzőkutya?
Igazából fajtától függetlenül bármilyen kutya lehet rendkívül érzékeny a szagokra, ingerekre. Lehet csivava – egész meglepő, de ebből elég sok van – bernáthegyi, berni pásztor vagy dán dog is, de tény, hogy a golden retrieverekből és labradorokból sokkal több van. A méretük miatt pontosan alkalmasak erre, ha valami történik, tud helyet biztosítani a gazdájának és nem ijeszti el az embereket a segítségnyújtástól. A színük is mindegy, azonban az emberek a világosszőrű kutyákban valamiért jobban bíznak.
Miért nincs minden cukorbetegnek ilyen kutyája?
Van, akinek egyszerűbb kezelnie a cukorbetegségét, van, akinek nehezebb. Ha egy cukorbeteg olvassa ezt, biztos, hogy nem fog velem egyetérteni, de ha én például megkívánom a fagyit vagy tortát, akkor megeszem – más lemond róla. Zsömle azért is nagy segítség, mert nagyon bele tudom élni magam abba, amit épp csinálok, például a munkámba, és hajlamos vagyok nem odafigyelni a cukromra.
Nagyságrendileg mennyibe kerül egy ilyen jelzőkutya?
A terápiás kutya egy-, a segítőkutya alsó szinten kétmillió forintnál kezdődik, a határ pedig a csillagos ég. Ebben benne van az étel, az orvosi ellátás és a képzési díj, amíg a kiképzőnél van a kutya – ez utóbbi általában fél-másfél év.
Magyarországon hiányszakma a habilitációs kutyakiképző, kevés a terápiás kutya és a segítőkutya. Nekem szerencsém, hogy volt, aki támogasson ebben.
És hány ilyen kutya van ma Magyarországon?
Kevesebb, mint amennyi kellene. Egy kutyáról tudok konkrétan, akit a tévében láttam, ő Magyarország első vércukorszint-jelzőkutyájaként van számontartva.
Ha már a vizsgázásnál tartunk: te magad is kutyakiképzéssel foglalkozol…
Igen, Zsömle indított el ezen az úton, hiszen szerettem a vele való közös tanulást. Jó érzés, amikor az emberek átérzik, amit én, csodálatos, amikor egy kislánynak tudok segíteni a saját kutyájával. Nagyon hálás vagyok ezért az Aurának, Nagy Lajosnak és az ott dolgozóknak is, hiszen nagyon sok képzésre bemehettem és etológusok, doktorok előadásaiba is belehallgathattam. Bármilyen kutyát megtanítok bármire, amire kérik a gazdáik. Ha valaki például sokat utazik, és szeretné, hogy a kutyája is ott legyen mellette, ne ugasson, stabil és kiegyensúlyozott legyen autóban, repülőn és vonaton is, akkor azon is tudok segíteni.
Hogy jött a TikTok-csatorna ötlete?
Piszkálta a fantáziámat a dolog egy ideje, és a barátnőm bátorított tovább, ketten fogtunk bele. Azóta nagyon sokan keresnek meg, hetente több százan írnak és érdeklődnek Zsömle és a kutyakiképzés iránt is.
Mi volt az eredeti célotok: ismeretterjesztés vagy reklám a vállalkozásodnak, esetleg mindkettő?
Meg akartam mutatni Zsömike életét, hiszen nagyon különleges, és megérdemli, hogy sokan megismerjék. Aztán az embereket elkezdte érdekelni a kutyakiképzés, így áttértünk arra is. De igyekszem egyensúlyban tartani a kétféle tartalmat, van olyan videó, amivel tudást adunk át, és van, ami „csak” cuki.
Milyenek a hozzászólások, a visszajelzések? Nehezen tudom elképzelni, hogy nálad lenne negatív komment.
Van, de nagyon kevés, egy kezemen meg tudom számolni az összes negatív kommentet. Soha nem válaszolok ezekre, mert úgy gondolom, hogy senkinek semmit nem kell bizonyítanom. Van egy kiskutyám, aki még sosem hibázott, kiképeztem már több terápiás kutyát, így ha valakinek bizonyítanom kellene valamit, az egy hihetetlen tudású kutyakiképző lenne. Hozzá kell tenni, hogy még nagyon sokat kell és akarok is tanulni, hogy minél több mindenhez értsek ezen a területen.
Melyik a legemlékezetesebb történeted Zsömivel?
Rengeteg történetem van, de egyszer szó szerint megmentette az életem. Az egyik hajnalban egyszer csak felkeltett, de nem válaszoltam a jelzésére, és visszaaludtam. Majd amikor újra felébresztett, már rosszul voltam. Az éjjeliszekrényemen szoktam hagyni cukros tejet, mert az szénhidrát- és cukorbombaként egyből segít rosszullét esetén. Megpróbáltam inni belőle, de annyira remegett a kezem, hogy kiömlött a háromnegyede a pohárból. Annyira rosszul voltam, hogy menni sem volt erőm, csak négykézláb másztam, belekapaszkodtam a hátába, ő pedig kihúzott a konyháig. Amikor kijutottunk, megittam a tejet és kidőltem a konyhapadlón hason, Zsömike pedig a hátamra feküdt és melegített. Az évek során mindig látta, hogyha jelez, én kimegyek a konyhába és kinyitom a hűtőt, de mivel ő mindig azelőtt szól, hogy rosszul lennék, ezért még soha nem kellett kezelnie egy ilyen szituációt. Mégis segített ebben az új helyzetben is – ő egy csodakutya.
