Megnyílt a Walter Rózsi-villa – Az épület a női önmegvalósítás színtere is egyben

Egy elismert operaénekes és Magyarország első női mérnöknőjének szerelemgyermekeként is becézhetnénk a Bajza utcában található Walter Rózsi-villát, amely a múzeumok világnapján nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Így végre betekintést nyerhetünk a Radó-Walter házaspár mindennapjaiba egy időutazással egybekötött tárlatvezetésen.

Mérnöknő és díva: gigászok találkozása a modern villában

A Walter Rózsi-villa Walter Rózsi, született nevén Walter Rozália Mária és Dr. Radó Géza közös otthonaként szolgált a a harmincas években. Rózsi ünnepelt szoprán operaénekeseként vonult be a magyar történelembe, a kritikusok anno a „magyar Jeritzaként” becézték. (Rozália első sorban Puccini és egyéb, verista operák főhőseit alakította, így ragadt rá a fenti jelző, amely utalás Puccini egyik legkedvesebb előadójára, Maria Jeritzára.) Az énekesnő 1924-ben kötött házasságot Dr. Radó Gézával, a Latin-Magyar Bank vezérigazgatójával, textilkereskedővel. Kapcsolatukról a bulvársajtó is rendszeresen beszámolt, gazdag életmódjuk és társasági életük pedig rászolgált a média figyelmére.  

Walter Rózsi
Walter Rózsi, becenevén a magyar Jeritza
Kép forrása: walterrozsivilla.hu

Szerelmük gyümölcsére nem sokat kellett várni, hiszen már gyermekükkel, Radó-Walter Marikával együtt költöztek be a Bajza utcai (akkor még Vilma királynő útja) villába, amelyet a neves építész, Fisher József tervezett meg számukra, ugyanakkor a műveletben nagy segítségre volt felesége, Pécsi Eszter, aki saját jogán érdemelte ki az első magyar statikus mérnöknő címkét. (Pécsi tervezte az épület vasbeton szerkezetét.) A villa kevesebb, mint hat hónap alatt épült fel (a mai magyar kivitelezőknek lett volna mit ellesniük), s a modern, magyar lakóházépítészet jelentős tagjává vált. 

Gazdag társasági élet és a vágyott elvonulás ellentéte

A Fisher tervezte beltér minden tekintetben megfelelt a Radó-Walter házaspárnak s a nagypolgári életstílusuknak. A villa földszintjén a legalább három főből álló kiszolgáló személyzet terei kaptak helyet, emellett itt helyezkedett el a garázs és a házmester lakása is. Az első emelet a külvilág színpadaként szolgált, itt szórakoztatta a család a nagy létszámú baráti társaságot a társalgóban és szalonban, emellett ez a szint egy ebédlőt és télikertet is magába foglalt. Az első és második emeletet egy csigalépcső köti össze, amelyet sikerült eredeti állapotában megőrizni, mindössze faburkolatát újították fel. 

Walter Rózsi-villa, lépcső
Az első emelet óriási, fényes tere a társasági élet központja volt a harmincas években
Kép forrása: Wachsler Éva

A második emelet viszont már az elvonulás ígéretével kecsegtet: mindhárom családtag külön-külön szobát tudhatott magáénak, sőt, a gyermek, Marika szobájához egy külön fürdőszoba is tartozott, amely igen nagy ritkaságnak számított a harmincas években. (Gondoljunk csak bele, hogy a vidéki falvakban még a nyolcvanas évek elején is a pottyantós wc-k voltak divatban, ehhez képest Walteréknál külön fürdőszobákról beszélhetünk, sőt, a gyerekfürdőszobában mindent a kislány méreteihez igazítottak.) A házban étellift is működött, amely összekötötte a földszinti konyhát az első emeleten található ebédlővel és a második emeleti reggelizővel. Természetesen a család tagjai és a szolgálóik külön lépcsőn közlekedtek, hogy véletlenül se keresztezzék egymás útját. 

Walter Rozsi Villa Hivatalos Lepcso
A főlépcső érdekessége, hogy sikerült eredeti állapotában megőrizni, csak faborítását újították fel
Kép forrása: Wachsler Éva

A második emeleten találkozhatunk Radó-Walter Marika gyermekszobájával, amely a modernista gyerekszobák és óvodabelsők egyik zászlóhordozója is lehetne. Ebben a korszakban már megváltoztak a poroszos nevelési elvek és új pedagógiai irányzat robbant be: felismerték, hogy a játékkal töltött idő a tanulás fontos része. A berendezés tekintetében a gyermeki méretekhez igazodó, könnyen tisztán tartható bútorok lepték el a gyerekszobákat, amelyek (általában) tágas terei nagyobb szabadságot adtak a gyerekeknek. 

Walter Rozsi Villa Gyerekszoba Hivatalos
Radó-Walter Marika gyermekszobájának hívószava a játék
Kép forrása: Wachsel Éva

Míg a férj, Radó Géza dolgozószobáját a praktikum jellemezte leginkább, addig Walter Rózsi hálószobájára a komfort szó a legtalálóbb. Az összes helyiség közül a dolgozószoba restaurálásával voltak leginkább gondban a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ munkatársai, ugyanis nem maradt róla fényképes emlék. Így a szobába a tervező, Fisher József egykori munkaasztala került, amelyet a szintén építészként tevékenykedő unokától kaptak kölcsön a rendezők.

Walter Rozsi Villa Szoba
Kép forrása: A szerző saját fotója

Az énekesnő hálószobája a lakás egyik legkedvesebb része, hiszen egy korabeli szekrény és egy (harmincas évekbeli) modern ülőalkalmatosság is a kiállítás részét képezik. Az épület további érdekessége, hogy a lakók szinte mindegyik helyiségből kiléphettek a teraszra, hogy élvezhessék a természetet. Ahol erre nem volt lehetőség, a lakás óriási ablakai pótolták a terasz előnyeit: fényáradat zúdul be a modern polgári lakás legkisebb zugaiba is. 

Walter Rozsi Villa Haloszoba Hivatalos
A díva hálószobája talán a legtágasabb az összes közül, komfortja pedig minden igényt kielégít
Kép forrása: Wachsel Éva

Királyi magaslatok kontra államosítási mélységek

Az épület csúcspontja mégis talán a csöppnyi tetőkert, amely óriási virágládáival oázisként magasodik a forgalmas utca fölött. Innen rálátni a terebélyes kertre és a környező utcák szintén értékes műemlék épületeire is, s nem nehéz elképzelni, hogy a művésznő és férje egy-egy hosszú nap után a napsütötte tetőkertben pihenték ki a fáradalmaikat, vagy beszélték meg a gyermeknevelés ügyes-bajos dolgait. 

Walter Rozsi Villa Tetokert
Kilátás a tetőkertből
Kép forrása: A szerző saját fotója

A Radó-Walter család kicsivel több, mint tíz évig élvezhette villájuk kényelmét, mivel azt 1949-ben államosították, s a családot egy másik villába költöztették a budai Szüret utcába. Később ezen a területen jött létre a Belügyminisztérium új kórháza, a későbbi Korvin Ottó Kórház. Radóék villája sokáig gyermekorvosi rendelőként, majd óvodaként szolgált, felújítása és kiállítóhellyé alakítása a Magyar Művészeti Akadémia finanszírozásában 2020-22 között Kokas László építész tervei alapján valósult meg.  

Borítókép forrása: Waschler Éva

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!