Geo-önismeret – 7 párhuzam a növények és emberek között

Néhány évvel ezelőtt bejárta a világot az a Facebook-poszt, amelyben kínai kutatók ugyanolyan magot ültettek el két cserépbe, majd az egyiknek kizárólag pozitív, a másiknak pedig „gyalázkodó”, negatív mondatokat suttogtak öntözés közben. A „szeretett” cserépből egyhamar kihajtott az elültetett növény, míg a negatívan nevelt mag csak lassan, vagy egyáltalán nem indult növekedésnek. Elgondolkodtató, hogy a vizsgálat alapján vajon milyen párhuzamokat vonhatunk az emberek és a növények között?

A növényeknek –  akárcsak nekünk – saját személyiségük van 

Nagyjából mindegy, miféle élőlényről beszélünk, hiszen ahogy az emberek, úgy a növények (vagy az állatok) között is különböző személyiségtípusokkal találkozhatunk. Ott van például a „drama queen” növény, ami látványosan „hisztizik” – értsd: azonnal lekókad, vagy rosszabb esetben elsárgul,ha a tulajdonosa nem gondozza kellő figyelemmel. Aztán léteznek teljesen igénytelen virágok is, akiknek mindegy, kapnak-e fényt, vagy sem, hiszen  így is, úgy is hozzák az új hajtásokat. Ahogy az emberek születésüktől kezdve különböznek egymástól, úgy a növények attitűdjei is eltérőek lehetnek. A leglényegesebb pont a párhuzamban talán az, ahogy minden növény, úgy minden ember is másképp működik, ezzel pedig nincs semmi baj. 

A rossz földbe ültetett mag nehezen találja meg az utat felfelé

Régi vitatéma a társadalomtudományi kutatásokban a nature-nurture kérdése, vagyis, hogy a gyermek növekedése során a genetika, vagy a nevelés ereje a meghatározóbb? Abban azonban régóta egyetértés mutatkozik, hogy a szerető, biztonságos közeg és környezet alapvető fontosságúak a gyermekek fejlődésében. Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye 1989-ben jött létre, és összefoglalja azoknak a jogoknak a minimumát, amelyeket minden államnak biztosítania kell a gyermekek számára. Ezzel lefektették a gyermekek életben maradását, fejlődését, védelmét és a társadalomban való részvételét biztosító jogokat. E szerint a gyermekek jogai három fő pont – a védelem, az ellátás és a részvétel – témaköre köré csoportosíthatók. Ahogy az ENSZ egyezménye is  leszögezi: a növényekhez hasonlóan a gyermekeknél is esszenciális, milyen talajba ültetjük el a magot. 

Legyünk tisztában saját szükségleteinkkel

Saját szükségleteink feltérképezése nem egyszerű feladat, ám elengedhetetlen ahhoz, hogy a környezetünk tudtára adjuk, ha valami bánt, sért, vagy nem komfortos számunkra. Vegyünk példát a növényekről! A boltok polcain található leírásokban egyértelmű utasításokat találunk arra vonatkozóan, milyen a növény fény-, föld- vagy vízigénye.  Mi is tudatosítsuk a legfontosabb igényeinket! 

Woman,planting,vegetables,in,garden,,close,up
Kép forrása: Shutterstock/PuzzlePix

A gondoskodás aranyat ér…

A szerető közeg mellett persze fontos, hogy mind a növények, mind az emberek részesüljenek az alapvető létfenntartáshoz szükséges ellátásban. Persze nem mindegy, kit milyen típusú táppal táplálnak, ám a minőségnél gyakran fontosabb az őszinte jó szándék. 

…előfordulhat, hogy szakértői gondoskodásra van szükség

Megesik, hogy legnagyobb igyekezetünk ellenére növényünk sorsa nem úgy alakul, ahogyan szeretnénk. Ugyanúgy, ahogy – szükség esetén ­– kikérjük szakértő tanácsát növényeinkkel kapcsolatosan, mi se ódzkodjunk a szakember bevonásától, ha nem boldogulunk saját problémáinkkal. Az objektív külső szemlélő gyakran tisztábban látja a problémát, mint az érintettek, így olyan megoldási javaslatokkal állhat elő, amellyel segítségünkre lehet hosszú távon. Ilyenkor érdemes a büszkeség helyett a józan észre hallgatni. 

A legmélyebb változások eleinte nem láthatók

Ahogy növényeink fejlődése sem egyik pillanatról a másikra következik be, a saját előrehaladásunk sem mindig jár látványos eredményekkel. Attól még, hogy egy változás nem kézzelfogható, ugyanúgy célba ér a befektetett idő és energia –  csupán türelemre van szükségünk ahhoz, hogy beérjen munkák gyümölcse. 

A nehézségekből erősebben, tapasztaltokkal felvértezve jövünk ki 

Vannak növények, amelyek az ősz-tél beköszöntével visszahúzódnak a föld alá, hogy aztán újult erővel törjenek elő tavasszal. Az emberekre is jellemző egyfajta begubózás, amikor sebeinket nyalogatjuk, vagy megemésztjük a korábbi ingereket, esetleg felkészülünk az előttünk álló feladatokra. Ezeken a fájdalmakon, sérelmeken csak úgy tudunk felülemelkedni, ha elegendő időt hagyunk magunknak a gyógyulásra. Ezt követően pedig boldogan szökkenhetünk újra szárba, hogy sok-sok hajtással adjuk a világ tudtára: nemcsak hogy túléltem a nehézséget, de erősebben jöttem ki belőle!

Borítókép forrása: Shutterstock/PuzzlePix

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Peter Dinklage nem rejtette véka alá a véleményét az új Disney produkcióval kapcsolatban