Tavasszal a magnólia tiszteletet parancsolóan bontja ki szirmait, és bár nem követel figyelmet, rá-rászegeződik a tekintetünk, hiszen ott, ahol néhány hete egy téli álmot alvó fácska állt, látszólag egyik pillanatról másikra ámulatba ejtő virágfelhő jelenik meg. A magnólia virágzás után is élő fa, s ezért szüksége van gondoskodásra!
A magnólia virágzás után bár pihenni megy, élő, zöld fa lesz belőle! A népnyelvben liliomfaként is ismert növényt sokan tulipánfának is nevezik, ám ez nem összetévesztendő a magnóliával, különösen azért, mert virágai sárgásak, és levelei sem hasonlítanak a magnóliához. A tulipánfát onnan is megismerhetjük, hogy virágai korántsem olyan látványosak, mint a liliomfa esetében, különösen azért, mert a tulipán alakú virágok falevelek rejtekében vannak, így sokkalta nehezebb észrevenni őket, mint a valóban nagy virágokat nevelő magnólia esetében.
A liliomfának több fajtája ismert. Magyarországon a legnépszerűbbek a nagyvirágú, az örökzöld, a csillagvirágú és a japán liliomfa. Ez a növény elsősorban Észak-Amerikában és Ázsiában volt jelen, de szerencsénkre nálunk is jól érzi magát. Fehér virágai a tisztaságot szimbolizálták, ezért gyakorta ültették templomkertekbe. A tizenhetedik században angol misszionáriusok számos liliomfafélét hoztak Európába. Magyarországra az 1700-as évek végén érkeztek először liliomfák, méghozzá Esterházy Miklós herceg kismartoni parkjába, majd a Kámoni Arborétumban is megjelentek az első példányok.
A magnólia nevelése és gondozása
A liliomfafélék a magyarországinál melegebb éghajlatról származnak, és bár itt is pompás virágokat nevelnek, fontos, hogy számukra megfelelő helyre és földbe helyezzük. Ha magnóliát ültetünk, ügyeljünk arra, hogy kerüljük a kert azon pontját, ahol a szél kedve szerint cibálhatja növényünket, és az is fontos, hogy milyen talajba tesszük! Gondoskodjunk arról, hogy humuszban bővelkedő földet válasszunk, jó vízáteresztő, és akárcsak a hortenzia esetében, savanyú legyen. Ha a magnóliánk levelei sárgulnak, vagy lassan és kisebb méretben fejlődnek, joggal gyanakodhatunk arra, hogy a földje meszes.
Fontos, hogy sok napsütés érje, ám ha egy mód van rá, olyan helyet találjunk számára, ahol a reggeli nap nem éri, hiszen a dércsípte virágokat a napsugarak felolvasztják, és ahelyett, hogy kinyílnának, bebarnulnak és lehullanak.
Megvárhatjuk, hogy a virágok magokat neveljenek, és így is szaporíthatjuk, ám a tőosztás vagy a dugványozás sokkalta gyorsabb eredményt hoz. Ehhez nincs más dolgunk, mint egy fiatal hajtást gyökereztetőhormonba mártva dugványként átteleltetni, amit tavasszal ki is ültethetünk. Lényeges azonban, hogy különösen nagy gödröt ássunk számára, és a gödör aljára némi trágyát szórva készítsük elő végső helyét.
Míg kicsi a fánk, hetente legalább kétszer locsoljuk, és két-három év múlva elegendő, ha szárazabb időszakokban adunk neki vizet.
A magnólia virágzás után – Mi a teendő?
Ha a magnólia lehullajtotta a virágait, egy leveleket nevelő fa marad utána, aminek szüksége van a gondoskodásra. Virágzás után metsszük le a felesleges, apró ágacskákat, és keverjünk a földjéhez némi komposztot vagy trágyát. Nem kell túlzásba esni, és arra is ügyeljünk, hogy a gyökerei igencsak sérülékenyek, így csak éppenhogy mozgassunk bele a földjébe némi tápanyagot.
Figyeljük meg, hogy vannak-e beteg vagy éppen elhalt ágak, és távolítsuk el őket. Ezen túlmenően legfeljebb egy őszi alakítómetszésre lehet szükség az ágak tekintetében, ám a levelekre is vessünk egy-egy pillantást! Ha tetvesnek látjuk őket, nem kell rögtön vegyszerért rohanni, hiszen a madarak és a különböző rovarok előszeretettel fogyasztják el a levéltetveket.
Ha azonban a levelek barnulnak vagy szürkülnek, joggal merül fel bennünk, hogy gomba támadta meg a fánkat. Ha ezt tapasztaljuk, szabaduljunk meg az érintett levelektől, ami által a lombozat ritkul, jobb szellőzést biztosítva a megmaradt növénynek.
Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a levelek barnák vagy elszáradnak, vélhetően túlságosan szeles helyre ültettük. Az átültetés nem megoldás, hiszen a gyökerek meglehetősen sérülékenyek, így érdemes a talajt jó néhány centiméter vastagságban fakéreggel letakarni, melynek eredményeként a növényben lévő víz nehezebben párolog el még úgy is, ha fújja a szél.
A magnólia nem beteges növény, és kevés odafigyeléssel minden tavasszal pompás virágokkal örvendeztethet meg nemcsak bennünket, hanem mindenkit, aki arra jár. Érdemes hát megadni neki a minimális törődést!
Nyitókép forrása: Pixabay
