A mikulásvirág a lakás dísze decemberben, ám az ünnep után jószerivel csak fejtörést okoz, hogy mihez kezdjünk vele. Ha betartunk pár szabályt, garantáltan láthatjuk még a piros leveleit!
A mikulásvirágnak nehéz ellenállni: csodás piros levelei ünnepi hangulatot varázsolnak, nem csoda hát, hogy sokszor terveink ellenére hazaviszünk egyet, bízva abban, hogy idén másképp lesz: nemcsak életben tartjuk, hanem arról is gondoskodunk, hogy levelei ne csak egyszer pompázzanak pirosan.
Ez a növény valójában bokor méretűre is nőhet, ám a cserépben kapható változatok nem lesznek ekkorák. Fontos tudni róla, hogy az esetlegesen eltört szárakból kifolyó fehér színű nedv irritáló hatású úgy a bőrre, mint a szemre nézve! E növények némely fajtája akár vakságot is okozhat, és mivel a fehér váladék a gumifa latex nedvéhez hasonlatos, a latexre érzékenyeket akkor is irritálhatja, ha csupán közelében vannak a fehér nedvnek.
Vásárlás előtt
A mikulásvirág jövője a jelenében kezdődik: nem mindegy, hogy milyen növényt viszünk haza! Figyeljük meg, hogy a boltban vagy a virágosnál hol van a mikulásvirág: ha a bejárati ajtóhoz közel helyezkednek el a piros levéllel ékesített növények, bizonyosan megfáznak, és hamar lehullanak a leveleik, miután hazavittük őket. Ennek oka, hogy hazája Mexikó, ahol ritkán találkozik hideg széllel és fagyokkal, így ügyelnünk kell arra, hogy csakis olyan növényt vegyünk, amit a számára megfelelő, 16 és 22 fok közötti hőmérsékleten tartottak.
Vásárlás előtt figyeljük meg a leveleket: ne legyenek sérültek vagy tetvesek, és ha látunk köztük kis sárga bimbókat, győződjünk meg arról, hogy feszesek, hiszen ebből tudhatjuk, hogy egészséges növényt választunk. Ha túl nedves vagy száraz a földje, hagyjuk ott, mert a gyökerek könnyedén tönkremehetnek a rossz bánásmódtól, amin már mi sem tudunk változtatni.
Ha kiválasztottunk egy egészséges növényt, csomagoljuk be, így védve a huzattól és a hidegtől, s ezzel a módszerrel jó esélyekkel indul új élete az otthonunkban.
A mikulásvirág gondozása
Ha hazaértünk az újdonsült növényünkkel fontos, hogy meleg helyre kerüljön, és sok fényt kapjon – ügyelve arra, hogy tűző nap ne érje! Jól bírja a radiátor mellett, de a huzattól óvjuk!
Locsoláskor akkor tesszük a legjobbat, ha esővizet használunk, ugyanis a mikulásvirág a lágy vizet kedveli. Ha erre nincs módunk, hagyjuk állni a vizet, vagy forraljuk fel, majd várjuk meg, amíg kihűl, így garantálva, hogy a kemény csapvíz lágyul. Figyeljünk arra, hogy ne locsoljuk túl a virágunkat, de ne is hagyjuk teljesen kiszáradni a földjét! Jobb, ha gyakran kap kevés vizet, mintha néha kapna sokat! Ha a levelek sárgulnak vagy lehullanak, vélhetően az öntözésnél kell keresni a probléma forrását.
E növény egyáltalán nem bánja a párás környezetet, sőt, kifejezetten kedvezünk neki azzal, ha lakásunk az átlagosnál párásabb. Akár a talajjal is rásegíthetünk a növény egészségére: ha 5,8 és 6,2 között ph-értékű talajt választunk, a mikulásvirág garantáltan meghálálja fáradozásainkat!
Januártól érdemes havonta pár alkalommal trágyázni, áprilisban pedig bátran vágjuk vissza a növényünket akár tíz centiméteres nagyságra, és tegyük hűvös, 13 fokos helyre. Májusban átültethetjük, így a földjén is frissítve, nyáron pedig tegyük hűvös, de világos helyre, 15 és 18 fok között.
Novemberben meg lehet kezdeni a piros virágok nevelését: 12 órára tegyük világos helyre, majd újabb 12 órára teljes sötétségbe, hiszen ahhoz, hogy a piros levelek kifejlődjenek a sötét és a világos időszakok egyenlő eloszlására van szükség.
A mikulásvirág meglehetősen kényes növény, de származása miatt a mi dolgunk biztosítani a klímát, amit természetes közegében kapna. Ha mindent megteszünk érte, a piros levelek garantáltak, és nem csak vásárlás után!
Forrás: House Beautiful.
Nyitókép forrása: Getty Images