Amikor felborul a hüvely bakteriális egyensúlya, kellemetlen tünetekkel szembesülhetünk: bőséges, híg folyás és hüvelyi diszkomfort keserítheti meg a mindennapjainkat. A bakteriális hüvelyfertőzés tüneteit érdemes komolyan venni, és mihamarabb szakember segítségét kérni, ahogy azt szerzőnk is tette.
Madárcsicsergésre ébredek. Furcsa és ritka élmény ez a fővárosban. Bálint még mellettem szuszog, légzésének ritmusa összekeveredik a madarak zsivajával. Óvatosan, halkan kelek ki az ágyból, s csukom be magam után az ajtót – nem akarom felébreszteni. Minden igyekezetem ellenére a testem elárul: fájdalmasan kordul meg a hasam, illene valami reggeli után nézni. Nála persze semmi nincs a hűtőben, még egy tojás sem, hogy legalább egy rántottát összeüssek reggelire. Térülök-fordulok, nincs mese, le kell szaladni a boltba, viszont van egy kis bibi: nem találom a bugyim.
A tegnap esti heves kapkodásban valahol levetettük, de nem emlékszem rá, hol. Mindegy is, addig jó lesz az ő alsónadrágja is, úgyis farmer van rajtam, nem fog látszani. Lerohanok a pékségbe friss péksüteményért: imádjuk a csokis croissant-t, úgyhogy reflexszerűen az után nyúlok. Mire felérek Bálinthoz, már csörög a telefon, megindult a nap. A főnököm csak sokára ereszt, addigra már Ő is felkel, elmajszolja a péksütit, és némi cicamosdást követően nekilát dolgozni. Gyorsan összerántom a konyhát (mégse nézzen ki úgy, mint a disznóól), aztán rohanok a dolgomra. Bálint alsónadrágjában indítottam a napot, és este döbbenek rá, hogy abban is fejezem be: a nagy pörgésben teljesen kiment a fejemből a szükséges bugyicsere. Nem sokkal később kellemetlen meglepetés fogad a mosdóban: furcsa szagú, hüvelyi nedvedzést veszek észre az alsógatyán.
Mit rontottam el?
Mint később a nőgyógyászomtól megtudtam: semmit. Mire eljutottam hozzá, teljesen bepánikoltam: a bőséges, enyhén halszagú hüvelyfolyást ugyanis csípő, viszkető érzés kísérte vizelés közben, így meglehetősen idegesen ültem a váróban. Fogalmam sem volt, mi történik velem, bennem. A szakember az ijedtségemet látva gyorsan megnyugtatott, egyúttal vázolta, mi történt a szervezetemben: az idegen baktériumflóra tartós jelenléte miatt bakteriális hüvelyfertőzés alakult ki. Elmagyarázta azt is, hogy ez általában olyankor történik, ha a hüvelyflórában megbomlik az ott élő baktériumok természetes egyensúlya, vagyis csökken a „jó baktériumok” (Lactobacillusok) száma, így a normál hüvelyflórában amúgy kisebb létszámú „rossz baktériumok” túlszaporodnak.
A doki hozzátette, hogy egyéb körülmények is szerepet játszhatnak a probléma kialakulásában, így például hajlamosító tényező a dohányzás, az alkoholizmus, egyes betegségek (például cukorbetegség, vérszegénység), bizonyos gyógyszerek (így a hormontartalmú fogamzásgátlók vagy a méhen belüli fogamzásgátló eszközök). Megkérdezte azt is, szedtem-e az utóbbi időben antibiotikumot, ugyanis ez is vezethet bakteriális hüvelyfertőzéshez, emellett érdeklődött az étrendemről, mivel a zsírban gazdag, folsavban, E-vitaminban és kalciumban szegény étrend is a rizikófaktorok közé tartozik. Némileg ferde szemmel nézett rám, amikor megemlítette, hogy a gyakori partnercsere és a fokozott szexuális aktivitás is e tényezők közé sorolható, de engem nem hozott különösebben zavarba ezzel, hiszen több, mint tíz éve ugyanazzal az emberrel bújok ágyba. Remek, nyugtáztam magamban: akkor most mi a teendő?
A bakteriális hüvelyfertőzés kezelése
A nőgyógyász végeredményben megdicsért: jól döntöttem, hogy nem halogattam a felkeresését. A bakteriális hüvelyfertőzést nem érdemes félvállról venni, különösen várandósság idején, ilyenkor mielőbb orvoshoz kell fordulni. Persze, nem kell megijedni, csak érdemes betartani a nőgyógyász intelmeit és az általa előírt kezelést. Ellenkező esetben fennáll a lehetőség, hogy néhány kórokozó túléli a terápiát, ami a betegség kiújulásához vezethet. Emellett kiemelt figyelmet kell fordítani a hüvely enyhén savas pH-értékének visszaállítására. Ez segítségünkre lesz a hüvelyflóra egyensúlyának helyrebillentésében és fenntartásában.
Az orvosom viszont jó hírrel is szolgált. Ha betartom a kúrát, jó eséllyel nem kell többé szembesülnöm ezzel a kellemetlenséggel.
Azzal, hogy odafigyeltem a testem jelzéseire, megkíméltem magam néhány hétnyi fájdalomtól, kellemetlenségtől, összességében tehát jól tettem, hogy azonnal felkerestem a nőgyógyászomat, aki hozzásegít a teljes gyógyuláshoz.
