Egy új befektetési trend hódítja meg épp a világot, a kifejezés azonban a legtöbbek számára nem mond semmit. Összeszedtük, mit is kell tudni az NFT-ről.
A 2017-ben megszületett NFT a „non-fungible token” kifejezést takarja, ami azt jelenti, hogy nem helyettesíthető token. Oké, de még így sem vagyunk közelebb a válaszhoz, hogy például Johnny Depp miért árulja így festményeit, de fontos tudnunk róla, ha már a Collins angol szótár szerint is ez az év szava.
Ahogy Zuckerberg metaverzumáról szóló cikkünkben írtuk, egyre több minden kerül át a virtuális térbe, azonban az interneten szinte mindent le lehet másolni és sokszorosítani. Így nem csoda, hogy ezek a nem kézzel fogható, digitális termékek – melyekből csupán csak egyetlen egy van – egyre nagyobb népszerűséget élveznek. Hasonlóképp, ha Depp egy festményét szeretnénk megvenni a való életben, abból is csak egy lenne, ugyanígy ha NFT-ben vásároljuk meg is egyedülálló lesz, és semmi mással nem helyettesíthető. Ez tehát az első fontos tulajdonsága: hogy egyedi.
Maga az NFT nem a tárgy, hanem annak az igazolása, hogy miénk az adott, eredeti dolog, egyfajta “okmány”, amit úgynevezett blokkláncokon (blockchain) tárolnak a rendszerek. Ez a lánc “egy digitális rekordokból (blokkokból) álló lista, amelynek minden eleme titkosítva van a tranzakciók során. Miután egy rekordot ellenőriztek, bekerül a láncba, és többé már nem lehet kitörölni vagy módosítani. Egy kicsit az autók szervizkönyvéhez hasonlít, amelybe a jármű élettörténetének minden fontos eseménye bekerül, csak épp itt még annyi lehetőség sincs a hamisításokra, mint a valódi szervizkönyveknél.” Amikor tehát létrehoznak egy NFT-t, meg kell határozni, hogy mi a célja. Maguk a fejlesztők határozzák meg azt is, hogy mennyit hoznak létre egy-egy tokenből, így tehát azért is különleges, mert korlátozott számúhoz lehet hozzáférniük a vásárlóknak.
Jelenleg az NFT-k a digitális műtárgyak piacán aratják a legnagyobb sikert, és árfolyamuk igazából teljesen kiszámíthatatlan, hiszen előre nem tudni, kinek mennyit fog érni például a világ legelső, 29 évvel elküldött sms-e – tavaly decemberben a “Boldog karácsonyt!” tartalmazó üzenet digitális mása 150 ezer dollárért kelt el Párizsban egy aukción. Az NFT-kért kriptovalutában, például bitcoinban vagy etherneumban fizethetnek a vásárlók.
Magyar vonatkozás is van már az eladások tekintetében, hiszen a Firenzei Biennálén a fotó kategóriát először nyerte meg hazai művész – Borsi Flóra márciusban aztán arról számolt be, hogy első NFT-je 5 etherneumért kelt el, ami akkor 5000 amerikai dollárt ért. De nagyon sok dologból lehet NFT, például számítógépes játékokban használható kiegészítőkből is, de tokenizálni lehet egy – ahogy említettük fent – fizikai formában is létező festményt, vagy akár ingatlant. Az amerikai kosárlabda-szövetség, az NBA például kosárlabda kártya létrehozására és árusítására használ NFT-ket, a 2018-as Crypto Kitties játékban pedig digitális cicákat lehetett gyűjteni.
Ahogy látjuk is, egyelőre nem a hétköznapi emberek mulatsága ez, sokkal inkább a rendkívül gazdagoké, azonban érdemes észbentartani a fogalmat, mert lehet, hogy egyszer csak beszivárog a mindennapjainkba.