Lehet valaki egyszerre túl magabiztos és önbizalom-hiányos?

Lehet valaki egyszerre túl magabiztos és önbizalom-hiányos? Erre a teljesen értelmetlen kérdésre a legtöbben bizonyára nemmel válaszolnának, a pszichológus szerint azonban a jelenség létezik, és szinte az egész életünket végigkíséri.

Eva Krockow, német pszichológus elsődleges szakterülete a döntéshozatal pszichológiája, így eddigi pályafutása alatt sokszor feltette már ezt a kérdést: lehet valaki egyszerre túl magabiztos és önbizalom-hiányos? Szerinte a válasz egyértelműen igen, ám mielőtt rátérnénk az okfejtésére, jöjjön egy rövid teszt. Válaszoljunk az alábbi kérdésekre, de ne használjuk a Google-t! A válaszok ellenőrzése nélkül (amiket egyébként a lap alján találunk), tippeljük meg, hogy vajon mennyit találtunk el? Illetve adjunk tippet arra is, hogy egy átlagos ember vajon hány kérdésre tudja a választ?

Mi Azerbajdzsán fővárosa?
Hány nanoszekundum van egy másodpercben?
Mielőtt Kanada tartományává vált, Saskatchewan milyen másik entitás része volt?
Hány láb egy mérföld?
Melyik a legnépszerűbb keresztnév a világon?
Melyik amerikai állam vezette be elsőként a biztonsági övek kötelező használatát 1984-ben?
Melyik észak-amerikai városban vannak a következő metrómegállók: Kendall Square, Central Square és Porter Square?
Mennyi tagot számlált az Európai Unió 2003 júniusában?
Ki volt a görög mitológiában a háború istene?
Kik uralkodtak Irakban Szaddám Huszein előtt?

Tudjuk, ezek nem a világ legegyszerűbb kérdései, nem véletlenül: a Berkeley egyetem kutatócsoportja, Don Moore vezetésével állította össze a kérdőívet, hogy tanulmányozhassák a túlzott önbizalom okait. Megjegyezték: a túlzott magabiztosság olyan önbizalmat feltételez, ami valaki tényleges teljesítménye vagy képességei alapján valójában indokolatlan. De vajon ez ránk is igaz a fenti kérdőív kitöltése alapján? Derítsük ki!

Amikor egyszerre vagyunk jobbak és rosszabbak annál, mint amit gondolunk

A kutatások azt mutatják, hogy a túlzott önbizalom nem mindig egyértelmű. A fenti kvíz, mint ahogy az már elhangzott, egy tanulmány része volt, amely a túlzott magabiztosság különböző aspektusait vizsgálta. A kísérlet 255 amerikai diák részvételével zajlott, akiknek egy általános tudást felmérő vetélkedőn kellett részt venniük. Az alanyok fele a fenti kérdéssort kapta, míg a másik fele egy szintén tíz, ám jóval könnyebb kérdésekből álló kérdőívet, mint például: „Melyik ország fővárosa Berlin?” A kvíz kitöltése után a résztvevőket arra kérték, hogy értékeljék saját és mások várható teljesítményét.

Íme a kísérlet néhány kulcsfontosságú eredménye

A nehezebbik kvízben a résztvevők átlagosan 1,39 helyes választ adtak. Amikor a kísérletvezetők arra kérték őket, hogy jósolják meg saját pontszámaikat, ők átlagosan 2,62-re tippeltek. Amikor pedig mások pontszámait kellett megtippelniük, az átlagos érték 3,54 helyes válasz volt. Próbáljuk meg értelmezni ezeket a számokat. Először is, a kvíz alacsony eredményei alapján kijelenthetjük, hogy a kérdések valóban nehezek voltak. Az emberek tíz kérdésből átlagosan több mint nyolcszor tévedtek. (Magyarán: ne bánkódjunk, ha nekünk sem sikerült túl fényesen.) Ám ha részletesebben megvizsgáljuk a résztvevők pontszám-előrejelzéseit, számos érdekességet megállapíthatunk: például azt, hogy a nehéz feladat ellenére a legtöbben túlbecsülték saját teljesítményüket. Átlagosan 1,23 ponttal magasabb pontszámot vártak, mint amennyit ténylegesen elértek. Ugyanakkor azt gondolták, hogy mások még jobban teljesítenek. Valójában úgy becsülték, hogy a többi résztvevő hozzávetőleg egy ponttal felülmúlja saját elvárt pontszámukat. Vagyis miközben az alanyok jobb eredményt vártak, mint ahogy végül sikerült, egyúttal arra is számítottak, hogy az átlagosnál rosszabb eredményeket érnek el. Ez azt jelenti tehát, hogy igenis lehet valaki egyszerre túl magabiztos és önbizalom-hiányos?

Tul Magabiztos Es Onbizalom Hianyos
Az eddigi kutatások eredményei szerint lehet valaki egyszerre túl magabiztos és önbizalom-hiányos (Fotó: Shutterstock/Puzzlepix)

Számít a kontextus

Hogy tovább bonyolítsuk a dolgokat, a tanulmány bemutatta a döntés kontextusának meglepő hatását is. A kutatók azt találták, hogy a feladat típusa befolyásolta az emberek önbizalmát. A nehezebb kvízben az alanyok hajlamosak voltak túlbecsülni személyes pontszámaikat, de alulbecsülték teljesítményüket másokhoz képest. Ezzel viszont éppen a fordítottja teljesült, amikor a résztvevők az egyszerűbb kérdésekre válaszoltak. Amikor bemutatták nekik a könnyebb kérdőív eredményeit, a pontszámok lenyűgöző, 8,53-as átlagot értek el, a diákok azonban alábecsülték teljesítményüket, és ennél alacsonyabb pontszámra számítottak (8,26-ra), mint amilyen valójában volt. Ennek ellenére okosabbnak gondolták magukat az átlagnál, és azt jósolták, hogy más résztvevők pontszámai (8,05-ös átlag) alacsonyabbak a sajátjuknál.

Hogyan értelmezzük a kutatás eredményét?

A túlzott magabiztosságghoz kapcsolt kísérleti eredmények összetettek, és elsőre ellentmondásosnak tűnhetnek. Úgy tűnik, hogy az emberek lehetnek egyszerre önbizalom-hiányosak és túlzottan magabiztosak – de az, hogy éppen melyik kerül előtérbe, a feladat nehézségétől függ. Hogyan lehetséges ez? Először is fontos felismerni, hogy a túlzott önbizalom sokrétű fogalom, aminek három típusa létezik a pszichológusok szerint. A túlbecslés a tényleges teljesítmény; a túlhelyezés mások teljesítményéhez viszonyítva; és a túlpontosság az indokolatlan bizonyosság kifejezésében a meggyőződés pontosságában. A kontextus hatását az önbizalmunkra sokan vizsgálták, Dan Moore és egy másik pszichológus, Paul Healy elmélete például azon a feltételezésen alapul, hogy az embereknek nincs rálátásuk saját teljesítményükre, és még rosszabbul ítélik meg mások teljesítményét. Ez az oka annak, hogy a magabiztosság érzését nemcsak a szituációs teljesítményjelek befolyásolják, hanem a korábbi tapasztalatok és elvárások is.

Hogy néz ki ez a gyakorlatban?

Vegyünk egy nem létező személyt – nevezzük Susannak – aki imádja a kvízeket, így már azelőtt magas pontszámot jósol magának, hogy találkozott volna a kérdésekkel. Ám miközben végiggondolja a kérdéseket, nehezen találja ki a lehetséges válaszokat, és a vártnál tovább tart a befejezés. Ezek a negatív teljesítményjelek végül beépülnek Susan kezdeti, optimista várakozásaiba. A kvíz alatti belső küzdelme ellenére végül túlbecsüli a pontszámát. Susan valószínűleg még optimistább lesz, amikor mások teljesítményét próbálja megjósolni. Az egyének jellemzően saját teljesítménybecsléseiket használják referenciapontként mások felmérésére. Ennélfogva Susan megítélését valószínűleg mind a saját várható pontszáma, mind az átlagos kvízteljesítményre vonatkozó előzetes elvárásai befolyásolják. Ez azt jelenti, hogy mások előrejelzései valahol a kettő közé esnek, és magasabbak lesznek, mint a sajátja. Ennek logikus következménye, hogy alábecsüli magát.

Túl Magabiztos
A kontextus függvénye, hogy valaki éppen túl magabiztos vagy önbizalom-hiányos (Fotó: Shutterstock/Puzzlepix)

Susan példája bemutatja az előzetes hiedelmek fontosságát, amikor az önbizalom mértékét a tényleges teljesítményhez viszonyítjuk. A szokatlanul nehéz feladatokban a teljesítménnyel kapcsolatos előzetes elvárások általában magasabbak, mint a tényleges teljesítmény, ami túlbecsülést és alulértékelést eredményez. Ezzel szemben a szokatlanul könnyű feladatoknál a teljesítménnyel kapcsolatos előzetes elvárások jellemzően alacsonyabbak a tényleges teljesítménynél, ami alulbecsülést és túlhelyezést eredményez. Ezek után nem maradt más hátra, mint ellenőrizni, hogyan illeszkednek a saját eredményeink ehhez az elmélethez? Hasonlítsuk össze a tényleges kvízpontszámokat a személyes és átlagos teljesítményre vonatkozó előrejelzéseinkkel a cikkben idézett adatok segítségével. Egyszerre voltunk túl magabiztosak és önbizalom-hiányosak? És mit jelent ez a való életben hozott ítéleteinkre és döntéseinkre nézve?

A kvíz helyes válaszai: 1)Baku, 2)milliárd, 3)az északnyugati területekhez, 4)5,280, 5)Mohammed, 6)New York, 7)Cambridge, 8)15, 9)Árész, 10)Ahmad Hassan al-Bakr

Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Így épít a nemet mondás művészete – 3. rész