A világ az utóbbi két évben arra kényszerült, hogy olyan alternatív munkavégzési lehetőségeket találjon, amihez nem kell közvetlen emberi kontaktus. Így terjedt el az otthoni munkavégzés, vagyis a home office szinte az összes helyen, ahol erre lehetőség volt, de vajon hogyan hatott ez a produktivitásra?
Itthon 2020 március közepén küldték haza dolgozók százezreit, hogy a következő néhány hétben otthoni munkavégzésre álljanak át és ott teljesítsék feladataikat – legalábbis akkor még ez a rövid időszak volt tervben. A legtöbb cégnél ez a felállás hónapokig tartott, és van, ahol még most sem tértek vissza a vírus előtti jelenléti munkavégzéshez. Ugyanez igaz az egész világra, hozzávetőlegesen a cégek 88%-a kötelezte vagy bátorította arra dolgozóit, hogy otthonaikban folytassák feladataikat, amikor a Covid-19-et világjárványnak minősítette a WHO. Ez az újfajta helyzet rengeteg változást hozott, mellyel számtalan kutató foglalkozik azóta is. Nézzük a legérdekesebb statisztikákat!
Jó vagy rossz az otthoni munkavégzés?
Az Owl Labs kutatása szerint 2021-ben az otthonról dolgozók 71%-a szerint a virtuális meetingek sokkal kevésbé stresszesek, mint azok, amelyeken személyesen vesznek részt. Emellett a megkérdezettek 64%-a jobban szereti a hibrid megbeszéléseket, vagyis amelyeken a résztvevők egy része online kapcsolódik be. Arra is fény derült náluk, hogy a produktivitás sokkal jobb otthoni munkakörnyezetben, mintha az irodában dolgoznánk. Eredményeik szerint a home officeból dolgozók átlagosan 47%-kal hatékonyabbak lettek, mint azelőtt, és sokuk szándékosak kerüli is az irodát, ha egy fontos feladat megoldásáról van szó.
A Stanfordi Egyetem 16 ezer dolgozót vizsgált kilenc hónapon át, és úgy találták, hogy 13%-kal nőtt a munkahatékonyságuk a vírus előtti időszakhoz képest. Ezt a növekedést több tényezőnek tudták be, melyek között szerepelt, hogy kevesebbszer maradtak ki a munkából betegség miatt, hogy csendesebb, zavartalanabb, kényelmesebb környezetben dolgoztak az otthonaik falai között, illetve hogy többször tartottak rövid szüneteket a feladataik között. Azt is kimutatták, hogy a lemorzsolódási ráta a felére csökkent, vagyis 50%-kal kevesebben mondtak fel az egyes cégeknél, mint a 2020-at megelőző években.
Összességében véve a legtöbb embernek bejött az otthoni munka, melynek legnagyobb előnye a rugalmas időbeosztás, és nagy részük a jövőjét is ilyen módon képzeli el. Így ez az opció fontos faktor lett a munkahelyválasztásban is – azok a helyek, amelyek nem kínálnak ilyen lehetőséget, kevésbé népszerűek a jelentkezők között, ám azokat, amelyeknél szerepel, 81%-kal többen ajánlják ismerőseiknek. Olyannyira pozitív lett az otthoni munka képe az emberek fejében, hogy 54%-uk ott is hagyná a jelenlegi munkahelyét, ha helyette egy teljes mértékben távmunkás lehetőséget kapna, emellett pedig mintegy negyedük akár egy 10%-os fizetéscsökkentést is elviselne, ha cserébe nem kellene bemennie az irodába.
2020-ban 9%-al nőtt meg a Google-keresések között a csapatépítés témájú kulcsszavak iránti érdeklődés, ezen azért nem csodálkozunk. Ez a jelenség egyrészt arra világított rá, hogy a távmunka alatt a csapattagok hajlamosak eltávolodni egymástól, ami megnehezítheti a közös munkát, másrészt viszont azt is jelenti, hogy a cégek a szívükön viselik munkavállalóik sorsát, ha érdeklődnek az említett téma iránt.
A távmunkában dolgozók 19%-ának legnagyobb kihívása a magány volt a Buffer kutatása szerint, és 20%-uk érzi úgy, hogy az egymással való kommunikáció nehezebb lett, amióta otthonról dolgoznak.
A Mercer nemcsak a munkavállalókat, hanem magukat a cégeket is megkérdezte a home office-szal kapcsolatban, és az amerikai válaszadók többsége, mintegy 70%-uk tervezi, hogy hibrid munkamodellt vezet majd be a továbbiakban, vagyis az irodában töltött napok száma lecsökken majd heti ötről kettő-háromra. Ez igazán örvendetes, hiszen a vállalatok rájöttek, hogy nem mumus az otthoni munka, és nem attól lesz hatékony és sikeres a dolgozó, ha mindennap személyesen találkoznak vele.
Forrás: review42.com