Nem csak neme és fiatalkora miatt úttörő Makenzie Lystrup, akit április közepén neveztek ki a NASA marylandi központjának az élére: a mindössze 46 éves kutató a Biblia vagy az amerikai alkotmány helyett Carl Sagan csillagász Halványkék pötty című kötetére esküdött fel április közepén.
Történelmi pillanatnak lehettek tanúi a csillagászat iránt érdeklődők április elején: Makenzie Lystrup személyében először került nő a NASA marylandi központjának, a Goddard Űrközpontnak az élére. Ez már csak azért is nagy szó, mivel a Goddard Űrközpont a NASA egyik vezető intézménye Washington közelében, amely egy nagyjából 4 milliárd dolláros portfólió felügyeletét tudja magáénak.
Fő profilja a Földről, a Naprendszerről és az Univerzumról gyűjtött ismeretek összegzése, többek között a Hubble űrtávcsővel végzett kutatások repülésirányítását is itt folytatják. Makenzie beiktatásától kezdve több mint tízezer alkalmazottért felel, közalkalmazottakért és vállalkozókért egyaránt, mindemellett főbb feladata az új tudós generáció képzése, s az olyan úttörő technológiák megtervezése, mint például a Roman-űrtávcső.
Az innovációiról ismert Lystrup beiktatásakor kiemelte: óriási megtiszteltetés számára, hogy egy ilyen csodálatos és sokszínű, mi több, világhírű csapatot vezethet. Beszédében elmondta: nagy hangsúlyt fektet majd arra, hogy „a csapatunk megfelelő erőforrásokkal és eszközökkel rendelkezzen a technológiák fejlesztéséhez, hogy olyan új felfedezéseket tegyünk, amelyek fellendítik az űrgazdaságot és mindannyiunk javát szolgálják.” Hová tart a Goddard Űrközpont első, női vezére, s milyen felfedezéseket tudhat magáénak a Sagan nyomdokain járó bolygókutató? Portré Makenzie Lystrupról.
Áttörni az üvegplafont: Lystrup, az újító
„Makenzie született vezető, aki egy tudós felfedezési törekvéseit és rengeteg iparági tapasztalatot visz majd a Goddard Űrközpontba” – jellemezte kollégáját az április 6-i beiktatásán Bill Nelson, a NASA regnáló elnöke.
Való igaz, Lystrup nem ma kezdte a szakmát: a Portlandi Egyetem fizika alapszakán, majd a Univeresity College London asztrofizika szakán PhD-t szerzett bolygókutató korábban számos szervezet igazgatóságában és bizottságában is dolgozott, így például tagja az Amerikai Csillagászati Társaságnak (American Astronomical Society, AAS) és a Nemzetközi Optikai és Fotonikai Társaságnak (International Society for Optics and Photonics, SPIE) is.
Publikációi között olyan témákat találunk, amelyek igyekeznek választ találni a Föld közeli bolygókat övező kérdésekre: részt vett a Jupiter Hubble Űrteleszkóppal történő megfigyelésében, de a Szaturnusz magnetoszférikus feltérképezése is érdeklődési körébe tartozik.
Lystrup az utóbbi időben a Ball Aerospace űrkutatási vállalat alelnökeként tevékenykedett: itt a vállalat civil űrrendszerek portfóliójáért volt felelős, amely olyan tudományterületeket foglal magába, mint a meteorológiai és földmegfigyelő rendszerek kiépítése, valamint a fejlett technológiák fejlesztésének elősegítése.
A rezumé leírásánál talán többet mondanak azok a projektek, amelyekben ezidáig részt vett: közreműködött a NASA James Webb űrteleszkópjának kifejlesztésében (az űrtávcső a hatalmas fénygyűjtő képességének és infravörös teljesítményének köszönhetően a távoli világegyetem tanulmányozásának legfontosabb eszköze), de köze van a Landsat 9 projekthez (a program kritikus szerepet tölt be az emberi élet fenntartásához szükséges szárazföldi erőforrások megfigyelésében, megértésében és kezelésében) és a Roman-űrtávcső (a húszas években tervezik felbocsátani, az univerzum gyorsuló tágulását szeretnék vele vizsgálni) létrehozásához is.
Beiktatása után már nem titok, hogy Lystrup Carl Sagan hatására lett csillagász és bolygókutató. „Sok kollégámhoz hasonlóan az én szenvedélyem is azzal kezdődött, hogy gyermekként Carl Sagan Kozmosz című műsorát néztem a közszolgálati tévében. Sagan keményen dolgozott azon, hogy elérhetővé és értelmezhetővé tegye mindenki számára a tudományt, a Halványkék pötty pedig világegyetemünk felfedezésének, és szülőbolygónk megértésének fontosságát hangsúlyozza” – magyarázta szakmai motivációja, és a beiktatásra választott könyv hátterét Lystrup. „Tekintettel arra, Sagan mekkora személyes jelentőséggel bír számomra, s hogy üzenete összecseng a Goddardnál végzett munkánkkal, indokoltnak tűnt, hogy bevonjam a ceremóniába” – tette hozzá a tudós.
Kicsoda Carl Sagan?
Carl Sagan amerikai csillagász, bolygókutató és ismeretterjesztő. Leghíresebb, filozófiai tematikájú könyve a Halványkék pötty című alkotás, amely a Voyager-1 űrszonda 1990-ben készült felvételéről kapta a nevét. (A Voyager-1 6 milliárd kilométer távolságból készített egy fotót a bolygónkról, ezen a Föld egy apró, kék pöttyként látható.) Sagan a fotó hatására írta meg értekezését, amelyben arról elmélkedik, hol a helye az emberiségnek a világegyetemben.
Makenzie Lystrup és a jövő
Nem kis fába vágta tehát a fejszéjét Lystrup, hiszen a Goddard Űrközpont a NASA egyik legnagyobb, földi centruma. (Itt található a Föld és az űrtudomány iránt elkötelezett tudósok, mérnökök és technológiai szakemberek legnagyobb koncentrációja az országban.)
„A Goddard egy elképesztő központ, s egy igazi nemzeti érték, amelyben fantasztikus elmék, tudósok és mérnökök dolgoznak” – összegezte az űrközpont jelentőségét beiktatási beszédében Lystrup.
Űrkutatásban nyújtott, felsorolt tevékenységei és úttörő hozzáállása miatt Makenzie Lystrup eddig is az űrtudományi közösség tiszteletreméltó alakjának számított, így csak drukkolni tudunk neki, hogy tudományos munkája legalább ilyen eredményesen folytatódjon.
Források: NASA.gov, NASA.gov, Gizmodo.com
Borítókép forrása: NASA/Keegan Barber