Miközben Izlandon már évek óta működik, addig a világ többi részén óvatosabban kezelik a négynapos munkahét ötletét. Angliában júniusban indult útjára egy féléves kísérlet, Japánban pedig a Panasonic munkatársai kísérletezhetnek a rövidített hét lehetőségével. A hazai nagyvállalati szektorban a Magyar Telekom az első, amely július és október között felméri, milyen hatásfokkal működik az elgondolás, amely ugyan elsőre pozitív fordulatnak tűnik, mégis érdemes fenntartásokkal kezelni.
Négynapos munkahét. Miért is?
A koronavírus-járvány sok mindenben átrajzolta a határokat: előtérbe került a mentális egészség, kiéleződött a munka és család közötti egyensúly kérdésköre, kulcsmegoldássá vált a home office. Ugyan egyes országokban már a járvány előtt is pedzegették a négynapos munkahét ötletét, mégis egy világméretű járvány kellett ahhoz, hogy az egyébként begyöpösödött határok átrajzolódjanak.
Az alapkoncepció kapcsán viszont nem árt tisztázni, mit értünk négynapos munkahét alatt. Az elgondolás ugyanis kétféle módon értelmezhető: a 100/80/100-as modellel és a 100/100/100-as verzióval. Míg az előbbi esetén arról van szó, hogy bérváltozás nélkül 40-ről 32 órásra csökken a munkaidő, cserébe ugyanazért a fizetésért, addig a háromszor százas modellben minden marad a régiben, annyi különbséggel, hogy négy nap alatt kell teljesíteni a negyven órát, azaz napi szinten többet kell robotolnunk a plusz egy napnyi pihenőért.
Úttörő szigetországok és a magyar példa
Ahogy az már lenni szokott, két szigetország számít úttörőnek a négynapos munkahét bevezetésében: Izland és Új-Zéland. A világon elsőként Izlandon kísérleteztek az ötről négy napra csökkentett munkahéttel 2015 és 2019 között. A projektben a heti negyven órás munkát 35-36-ra csökkentették úgy, hogy meghagyták ugyanazokat a béreket. A kísérletben 2500 dolgozó vett részt (ez egyébként a teljes izlandi lakosság 1%-ának feleltethető meg), s az eredmények kiértékelésekor arra jutottak, hogy általánosan nem csökkent a termelékenység, sőt, néhány helyen még növekedésről is beszámoltak az illetékesek. A próbaüzem mára valósággá vált: napjainkra az izlandi dolgozók 86%-a négynapos munkahétben végzi a dolgát, vagy legalább megvan a lehetősége, hogy ezt az opciót válassza.
Új-Zéland szintén az élen jár az újításban: jelenleg az Unilever fogyasztási cikkeket gyártó cég 81 munkatársa vesz részt egy szintén kísérleti jellegű programban, amelyben a négynapos munkahét hatásait vizsgálják – Izlandhoz hasonlóan – az eddigi fizetés megtartása mellett.
Több mint egy hónapja egyébként Anglia is saját kísérletbe kezdett: a június 6-án indult projektben fél évig azt vizsgálják, milyen hatással van a rövidebb munkaidő a munkavállalók termelékenységére, mentális jólétére, környezetére, de a britek szerint nem elhanyagolható az elgondolás nemek közti bérkülönbségekre gyakorolt hatása sem.
Nemrég az egyébként munkamániás kultúrájáról ismert Japánról is kiderült, hogy két gigacége, a Microsoft és a Panasonic is kacérkodik a rövidített munkahét gondolatával. A japán Microsoft 2019-ben szavazott először bizalmat több mint 2300 alkalmazottjának, s rájuk bízták, hogy úgy alakítsák ki munkarendjüket, ahogy azt a környezetük és körülményeik diktálják. Ezt követően felmérték a hatékonyság változását: az eredmények szerint az alkalmazottak komfortosabban mozogtak munkahelyükön, hatékonyságuk pedig negyven százalékkal nőtt. A Panasonic pedig hasonlóképp járt el, mint az izlandi kormány: megadta munkavállalóinak a lehetőséget arra, hogy öt helyett négy napot dolgozzanak a héten.
Szerencsére ezúttal hazánkban is hajlandóság mutatkozik a módosításra, Magyarországon elsőként a Magyar Telekom indít július és október között egy pilot projektet a négynapos munkahét hatásvizsgálata érdekében. Mint kiderült: a négy hónap alatt négy csapat – köztük támogató és ügyfélkapcsolatban dolgozó területek munkatársai is – négynapos munkarendre térnek át. A közlemény szerint a cégnél a munka-magánélet egyensúlyát és a hatékony, célorientált munkavégzést szem előtt tartva döntöttek úgy, hogy elindítják a pilot-projektet, ezzel párhuzamosan pedig átfogó, országos szintű, reprezentatív kutatást is készítenek a négynapos munkarendről.
Nem várt hatások
Általános tény, hogy a négynapos munkahét ötletét szívélyesen üdvözölik a munkavállalók, ugyanakkor nem véletlen, hogy a legtöbb országban több hónapos kutatások előzik meg az öt nap leredukálását: az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis a csökkentett munkaidő
többet árt, mint használ.
A négynapos munkahét alapkoncepciója egy tömör mondatban összefoglalható: ugyanazt a munkát rövidebb idő alatt kell teljesíteni. Ez viszont nem várt hátrányokkal is jár, így például gyakori probléma, hogy az emberek stresszszintje nő az összezsugorodott időtartam miatt. A kérdés az, hogy vajon a háromnapos szünet alatt ki tudják-e pihenni a fáradalmakat vagy az elképzelés nem tartható fent hosszú távon ebben a formában.
„Legyél oroszlán, s ne tehén a munkában” – fogalmazta meg a Wired e témában írt cikkében gondolatait Ryan Breslow, a Bolt korábbi vezérigazgatója. Breslow előnyben részesíti azokat a munkavállalókat, akik oroszlánként vetik bele magukat a munkába, ellenben az egész héten legelőző csordával, akik nagyrészt csak panganak a munkahelyen, legyen szó akár negyven, akár harminckét órás hétről. Ugyanakkor azt még a volt vezérigazgató is elismerte, hogy nem mindenki lehet oroszlán a munkában: amikor anno a Bolt kipróbálta a négynapos munkahetet, a személyzet 94, a vezetők 91 százaléka támogatta annak folytatását, maradékuk azonban nagyobb stresszről számolt be az átállást követően.
Az emberek eltérő stressztűrő képessége mellett még egy faktorról érdemes szót ejteni, ez pedig a munkahelyek különbözősége. Sok esetben ugyanis kivitelezhetetlen a négynapos munkahét bevezetése, hiszen attól még, hogy az adott cégnél elindítják azt, a többi piaci szereplő magasról tesz rá, s ugyanúgy meg kell válaszolni a beérkező e-maileket pénteken is, mint a normál munkarendben. Ehhez jön még hozzá az a tény, hogy bizonyos munkák minősége és szükségessége – egészségügyi szektor, élelmiszer-feldolgozás és még sorolhatnánk – sem teszi lehetővé a rövidített munkahetet, hiszem bizonyos szakmákra nemhogy heti öt, hanem sokszor heti hét nap is égető szükség van.
Nem elhanyagolható továbbá a társas kapcsolatok szükségességének kérdése sem az egyenletből. A Wired már idézett cikkében megszólaltatott Bolt-munkatársak a négynapos munkahét miatt redukálódott emberi interakciókról számoltak be: „Nem volt idő a viccelődésre, de még arra sem, hogy megérdeklődjem, mi történt a másikkal a hétvégén” – nyilatkozta egy Bolt-programozó.
A Cambridge-i Egyetem szociológia professzora, Brendan Burchell is ugyanerre a következtetésre jutott: „Vannak olyan emberek, akiknek a fő motivációja a munkahelyén az, hogy mindent elvégezzenek és hazamenjenek. Mások viszont akkor a legboldogabbak, amikor interakcióba kerülnek kollégáikkal, így például az egyedülálló szülők, akiknek a felnőtt szocializáció egyetlen forrása a munkahely, így számukra rendkívül fontos a munkatársakkal folytatott napi csevej.”
Burchell egyébként kutatásában azt is megvizsgálta, vajon mennyi munkára van szükségünk ahhoz, hogy társas érintkezésekre való igényünk ki legyen elégítve. Az eredményei szerint heti egy nap (nem négy vagy öt) bőven elegendő lenne mindannyiunknak, hogy kiélvezzük a munka előnyeit. „Mindenkinek jót tesz a munka, de elég belőle kevesebb is” – állítja a szociológus.
Borítókép forrása: Shutterstock/PuzzlePix
