A rugalmasság, avagy reziliencia egy összetett, multidiszciplináris jelenség, egy több évtizedes tanulmány szerint pedig egyes gyerekeknek különösen fejlett ez a képessége. Jó hír, hogy a rugalmasság felnőttként is fejleszthető, amit a munkahelyünkön is kamatoztathatunk.
Életünk során számos nehézséggel kell megbirkóznunk, amelyek erősen igénybe veszik a megküzdési kapacitásunkat. Sokan azonban olyan adottságokkal rendelkeznek, amelyek által szélsőséges, stresszes élethelyzetekben is képesek helyt állni. Ilyen képesség például a reziliencia vagy lelki rugalmasság, ami nagy mértékben segíti az egyént a pszichés terhekkel való megküzdésben.
Mit tanítanak nekünk a gyerekek a rezilienciáról? (És közvetett módon saját magunkról)
Norman Garmezy pszichológus és csapta az 1960-as években kezdett tanulmányozni erős stresszhatásoknak (szegénység, a családjuk szétesése, stb.) kitett gyerekeket. Megfigyeléseiket több évtizeden keresztül folytatták: ez idő alatt a gyerekek hihetetlen akadályokat küzdöttek le, később pedig sikeres felnőttekké váltak.
A munkahelyi reziliencia fejben dől el
Garmezy és csapata úgy találta, hogy az egyén jövőbeni eredményeit mind a belső, mind a külső környezeti tényezők befolyásolják, így négy olyan pszichológiai tényezőt azonosítottak, amelyek megkülönböztették a rugalmas gyerekeket a többiektől:
Autonómia és függetlenség: „A saját szabályaim szerint cselekszem.”
Kísérletező kedv: „Újfajta megközelítést alkalmazok.”
Szociális érzékenység: „A legjobbat várom az emberektől.”
Belső kontroll: „A saját kezembe veszem az irányítást, és megoldom a problémáimat.”
A gyerekekhez hasonlóan ezen négy eszköz használatával felnőttként is változtathatunk a felfogásunkon – hogy kudarc helyett tanulási és fejlődési lehetőségként tekintsünk a potenciálisan traumatikus élményeinkre. A szakemberek szerint megtanulhatjuk jobban szabályozni érzelmi reakcióinkat és felhagyhatunk azzal, hogy önmagunkat hibáztassuk olyasmikért, amikre nincs ráhatásunk. Megtanulhatjuk továbbá, hogy ne életünk végzetes hibaként tekintsünk a rossz tapasztalatokra, a problémáinkra pedig átmenetiként, és ne véglegesként.
Szintén lényeges, hogy a Garmezy által azonosított külső tényezők nem teljesen a szerencse kérdései. A kutatók szerint a gyerekek sikerének egyik titka abban rejlett, hogy erős köteléket alakítottak ki egy őket támogató felnőttel. Noha egy támogató kapcsolat alakulása nem csupán rajtunk múlik, ám a rólunk kialakuló képet mindenképp befolyásolhatjuk. Sokan például gyerekként és felnőttként is tudják, hogyan nyerhetik el mások támogatását, mert mondjuk tudnak segítséget kérni. És ami még ennél is fontosabb, tudják, hogyan nyújtsanak pozitív energiát másoknak, így az emberek vonzódnak hozzájuk, és hajlandóak segítő kezet nyújtani. Tény, hogy a mai modern, rohanó világunkban való eligazodás extrém magas szintű rezilienciát követel tőlünk, mindenesetre tanulhatunk a Garmezy által megfigyelt gyerekektől, és beépíthetjük tudásukat saját repertoárunkba. Amit aztán kamatoztathatunk a munkahelyünkön.
Reziliencia-kerék: a lelki rugalmasság 8 területe
A lelki rugalmasság és ellenállóképesség javarészt azon múlik, hogy bizonyos területeken hogyan működünk, milyen módon reagálunk a történésekre. A reziliencia-kerék megmutatja, melyik az a 8 terület, ami kiemelten fontos abból a szempontból, hogy könnyedén megküzdünk-e a nehézségeinkkel.
Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix
