Egy állásinterjú során a HR-es vagy a munkáltató rengeteg kérdést tesz fel, melyek egy része a szakmai tapasztalatra irányul, mások viszont az úgynevezett soft skilleket derítik fel. Mit jelent ez a kifejezés, mit érdemes tudni róla, és vajon tanulhatóak-e ezek a készségek?
Mindannyian megtapasztaltuk már a személyes vagy online állásinterjúk idegőrlő jelenségét, amikor egyszerre akarunk jól teljesíteni, mindenre odafigyelni, de közben magunkat adni és nem túlidegeskedni az egész szituációt.
Felkészülés gyanánt átnézzük a cég honlapját, a legnagyobb projektjeiket, és gyakoroljuk, hogy mit válaszolnánk a leggyakrabban feltett interjúkérdésekre (és melyek azok, amiket nem tehetnek fel nekünk). Ilyen lehet a “Hol látja magát öt év múlva?”, vagy a “Miért szeretne nálunk dolgozni?”. Azonban a kérdező nem csak arra kíváncsi, hogy szakmai tudásunkat tekintve megfelelünk-e, hiszen ez alapján rengeteg ember esélyes lehet az adott pozícióra.
A soft skillek
“Hogyan reagál, ha nem úgy alakulnak a dolgok, mint ahogyan azt szeretné?”, “Hogyan oldja meg, ha egyszerre több feladata is van?”. Ezek a nem állásspecifikus kérdések elsőre váratlannak tűnhetnek, ám annál nagyobb jelentőségük van a beszélgetés során. A “soft skill” kifejezést ritkán fordítjuk magyarra, de nagyjából puha készséget jelent, vagyis azokat a nem kognitív készségeket takarja, amik a munkahelyi beilleszkedéshez, a közös munkavégzés sikerességéhez kellenek. Ilyenek a szociális készségeink, a konfliktuskezelési módszereink, az együttműködési szándékunk vagy épp a másokhoz való idomulásra való képesség. Ha ezekre konkrétan rákérdezne egy interjúztató (“Mennyire jön ki másokkal?”), nem vágnánk rá, hogy “Utálom, ha inkompetens emberek vesznek körül és könnyen kijövök a sodromból”, még ha részben ez is az igazság. Ehelyett szituációkat vázolnak fel, és arra kíváncsiak, hogy az adott helyzetben hogyan viselkednénk. A soft skillek minden munkahelyen elengedhetetlenek, ahol több ember összehangolt munkájára van szükség, egyes esetekben viszont – például ügyfélkapcsolati pozíciókban – kiemelten fontosak és a rangsorban elfoglalt helyük változik. Ezért jó, ha elegendő önismerettel rendelkezünk ahhoz, hogy tudjuk, hozzánk vajon melyik állás passzolna nemcsak szakmai, hanem emberi szempontok alapján is.
A legfontosabb készségek
Ahogy írtuk, mindig az állástól függ, hogy milyen soft skilleket igényel, így ezen múlik az is, hogy a HR-es vagy épp a leendő főnökünk milyen ezzel kapcsolatos kérdésekkel fog puhatolózni. A legfontosabb készségek között szerepel például
- az alkalmazkodókészség és rugalmasság
- a csapatmunkára való hajlam
- a jó időmenedzsment és szervezőkészség
- a motiváltság és pozitív attitűd
- a problémamegoldó készségük
- a kritikus gondolkodás képessége
- a konfliktuskezelés
- a megbízhatóság
A fentiek egyikét sem tanítják meg az iskolában és az egyetemen, legalábbis olyan klasszikus, tantermi módon nem, mint mondjuk a matematikát, a könyvelési ismereteket vagy a nyelveket. Ezek elsajátítása a más emberekkel való együttműködéskor történik, illetve odafigyeléssel saját magunk által is fejleszthető. Az is lényeges, hogy felismerjük, megvannak-e ezek bennünk, hiszen önmagunk jellemzésekor az első öt szó között nem biztos, hogy szerepel az, hogy csapatjátékos, vagy hogy kritikus gondolkodó. Vegyük át az eddigi munkatapasztalatainkat, és nézzük meg, mit profitáltunk belőlük. Az előző helyen több, egyidőben folyó projekten dolgoztunk sikerrel? Valószínűleg jól tudunk szervezni és hasznosan osztjuk be az időnket. Nehéz kihozni minket a sodrunkból és törekszünk a kompromisszumos megoldásokra? Felírhatjuk a konfliktuskezelést a listára, amit az önéletrajzunkban és ha kérnek, a motivációs levelünkben is bátran tüntessünk fel.
Gyakori kérdések és a “megfejtések”
- Hogyan mutatna be egy feladatot vagy projektet olyan embernek, aki nincs otthon a témában? – itt az interperszonális kommunikációs készségeinkre kíváncsiak, és arra, hogy egy teljesen más területről érkező személlyel is könnyen megértetjük-e magunkat, így jó, ha példával illusztráljuk, mi hogyan cselekednénk egy ilyen helyzetben.
- Mondjon egy olyan esetet, amikor nem úgy sikerültek a dolgai, mint szerette volna – ez egyrészt arra keresi a választ, hogy hogyan viseljük a kudarcot, képesek vagyunk-e szembenézni vele, másrészt egyáltalán felvállaljuk-e, hogy hibáztunk.
- Hogyan oldotta meg ezt az esetet? – egyértelműen a problémamegoldó készségünkre kíváncsiak, így mutassuk be részletesen, hogyan sikerült felülkerekedni a helyzeten.
- Meséljen el egy esetet, amikor olyat kértek Öntől a munkahelyén, amellyel azelőtt még sosem foglalkozott! – ezzel a kérdéssel az alkalmazkodókészséget teszteli a kérdező.
- Dolgozott már olyan valakivel, akivel nehéznek bizonyult a közös munka? Milyen volt? – itt nem panaszáradatot várnak tőlünk, sem pedig a személyes ellentétek boncolgatását. Nem szerethetjük minden kollégánkat, de nem is ezért dolgozunk velük egy helyen, így fontos készség, hogy képesek vagyunk-e félretenni az ellenérzéseinket és sikeresen együtt dolgozni olyannal, aki “nehéz eset”.
- Hogyan kezelne egy váratlan helyzetet, amikor éppen nincs ott a felettese? – a kérdésre adott válasszal azt méri az interjúztató, hogy “felügyelet nélkül”, önállóan is képesek vagyunk-e döntéseket hozni.
