Ha március utolsó vasárnapja, akkor előretekerjük az órák mutatóit, és kezdődhet a nyári időszámítás! De vajon meddig lesz még külön nyári és téli időszámítás?
Minden év március utolsó vasárnapján, idén 28-án, vagyis ma éjszaka, hajnali 2-ről 3-ra állítjuk az órát, s ezzel hivatalosan is elkezdődik a nyári időszámítás.
Ezt a vasárnapot évről évre vagy nagyon várjuk, vagy nagyon nem: azok, akiknek elegük van a hosszú téli estékből és a sötétségből, az utolsó hetekben már visszaszámolnak, hogy még hányat kell aludni a hosszabb nappalokig. Míg mások, főleg a krónikus betegek és kisgyerekes szülők, valósággal rettegnek, mert vannak, akik szervezetét nagyon megviseli az átállás; egyesek – közülük sok kisbaba – napokik, sőt hetekig szenved a változás miatt.
Eltörlik, de mikor?
A tömegek hangját a politikusok is meghallották, és két évvel ezelőtt az Európai Parlament megszavazta az óraátállítás eltörlését. Az Európai Unió döntése szerint 2021-ben minden tagországnak véglegesen be kellett volna állnia a választott téli vagy nyári időszámításra, illetve eldönteni, hogy melyik időzóna lenne számára az előnyösebb. Ám mint minden mást, az óraátállítás kérdését is magával sodorta a koronavírus-járvány, így ezzel az alkalommal még biztosan tekerni fogjuk az órák mutatóit.
Előnyösebb időzóna
Sokak szerint Magyarországnak szerencsésebb lenne a nyári időszámítást választani, és a jelenlegi GMT+1-es időzónából átlépni a GMT+2-be. Ezáltal minden nap egy órával később sötétedne, ráadásul egyes számítások szerint több, mint 70 olyan estét nyernénk a lépéssel, amikor még este 8 után is világos lenne. Ez kétségtelenül jó hatással lenne a társadalomra, és ha csak árnyalatnyival is vidámabbak lennének az emberek, már megérné.
A magyar kormány azonban még nem határozott, hogy a nyári vagy téli időszámítás lesz-e a végleges, így még azt sem tudni, hogy idén ősszel, október 31-én ismét állítjuk-e az órákat.
Hol volt, hol nem volt…
Az óraátállítás ötlete több évszázados múltra tekint vissza, az 1700-as évek végén állítólag már Benjamin Franklin is kezdeményezte volna, de végül tervét nem sikerült megvalósítania. Az idők folyamán többen is előálltak a javaslattal, de végül csak 1916-ban, az első világháború idején vezették be több országban, köztük Magyarországon is. A cél az volt, hogy a mesterséges világításra fordított energiát háborús célokra tudják fordítani. Később visszaálltak a „normál” időszámításra, majd a második világháború kitörése után ismét számos országban bevezették a kétféle időszámítást. Ezt követően sem alkalmazták folyamatosan, a nyári időszámítást Európában csak 1996-ban szabályozták és egységesítették. De vannak olyan – elsősorban afrikai – országok, ahol soha be se vezették, máshol pedig (például Dél-Amerika nagy részén vagy Oroszországban) korábban volt, de időközben eltörölték.
Borítókép forrása: Unsplash.com
