,,Mit főzzek hétvégén?” Tényleg olyan nehéz válaszolni rá?

Biztosan kevés család van, ahol nem hangzik el gyakran a kérdés, hogy: ,,Mit főzzek hétvégén?” Jellemzően az kérdezi, aki a főzés terhét cipeli. Miért vagyunk egyre idegesebbek, ha nem kapunk rá választ? Ez az írás azoknak szól, akik hasonlóan süket fülekre találnak, és azoknak is, akik nem méltatják válaszra a kérdést.

Mit főzzek hétvégén? A kérdés mostanában már a hét elején elhangzik nálunk – jellemzően az én számból. Esetemben könnyített pálya, mert csak egy felnőtt emberről gondoskodom, de el nem tudom képzelni, milyen lehet annak, akinél gyerekek vannak, és hétköznap is állandó a kérdés. Ugyan én is szoktam főzni hétköznap, azt valahogy könnyebben megoldom, mert olyankor csak főétel van, és néha elintézem a halrudacskával a dolgot.

A hétvégi étkezésnek viszont szeretem megadni a módját. Legyen leves és főétel is! Igen ám, de ki kell találni, hogy mi mivel passzol. Gulyásleveshez nem főzhetek csirkepaprikást, ahogy a gyümölcsleveshez sem megy a palacsinta.

Gondolni kell arra is, hogy munka után milyen étel elkészítéséhez lesz lelkierőm, de valójában ami az egész procedúrát meghatározza az nem más, mint a férjem ízlése. Meglehetősen hamar kiderült, hogy rendkívül válogatós. A gombát például nem szereti. Nem hibáztatom, én sem szerettem régen, és kevés ételben van gomba, úgyhogy nem jelent gondot, hogy mellőznöm kell. Ezen felül nem szereti a paradicsomos, hagymás, káposztás és brokkolis, illetve karfiolos ételeket sem. Ezzel viszont már fel van adva a lecke!

Tényleg olyan nehéz eldönteni, hogy mit főzzek hétvégén?! - nagyjából csütörtök táján robban a bomba, és jutok el eddig a kérdésig
Tényleg olyan nehéz eldönteni, hogy mit főzzek hétvégén?! – nagyjából csütörtök táján robban a bomba, és jutok el eddig a kérdésig / Kép forrása: Shutterstock / Puzzlepix

Olyan étel is van, aminél a hozzávalóval nincs gondja, csak magával az étellel. Szereti a borsót, de a borsófőzeléket nem eszi, és a kelkáposzta is csak frankfurti levesben tolerálható, rakott kelként nem.

Ember legyen a talpán, aki ezekkel súlyosbítva hétről hétre kitalálja a fogásokat!

Mit főzzek hétvégén? – Ahogy a férjem hallja

,,Hát ez nem igaz! Még csak kedd van, de már itt tartunk. Tegnap ettük meg a hétvégi ebéd maradékát, és már most ezen agyal, hogy mit főzzön. Nem ér rá?! Akkora drámát csinál belőle, mintha az életünk múlna rajta. Múlt hétvégén sem válaszoltam a kérdésre, sőt, azelőtt és azelőtt sem, mégis megoldotta! Biztos most is kitalál valamit! Különben is, recepteket ír, főzővlogja van, nehogy már nekem kelljen kitalálni! Örülök, ha a saját kérdéseimet meg tudom válaszolni!”

A kérdés, ahogyan én látom

,,Megint kedd van, mindjárt itt a hétvége, és megint ki kell találnom, mit főzzek! Megmondani nyilván nem fogja, úgyis tudja, hogy sosem maradt még éhen. Én marha, csak egyszer tartanám meg, amit ígérek, és tényleg ne főznék hétvégén! Dehát, a saját magam ellensége sem vagyok! Istenem, ha tudná, mennyire utálom, hogy sosem mondja meg, mi legyen a kaja! A királyoknak volt ilyen dolga régen: csak meg kell mondania, mit szeretne enni! Bevásárolok, megfőzöm, tálalom, és csak ennie kell. (Meg mosogatni utána, de így járt, a főzés szennyessel is jár.) Biztos vagyok benne, hogy fogalma sincs, hogy nekem miért olyan fontos kérdés ez hétről hétre. Megtehetném, hogy olyat főzök, amit nem szeret, de az meg senkinek sem jó, ha csak nyammog felette, és húzza a száját! De olyan jó lenne, ha legalább havi egyszer megmondaná, hogy mit szeretne enni! Miért olyan nagy kérés ez?”

A férjem természetesen a hülyeségben mindig benne van, úgyhogy amikor megkértem rá, hogy egy jópofa, videós formában dolgozzuk fel heti gyötrelmeimet, rögtön benne volt! Zöld háttér, szövegtanulás, mindenben lelkesen részt vett. Jól sikerült, de félek, hogy a lényeget továbbra sem érti.

A ,,mindegy” receptje

Sajnos valójában nehezen tudom hibáztatni a hallgatásáért. Amikor anyukám kérdezte ugyanezt, mi is pontosan ezt csináltuk vele. Vagy figyelmen kívül hagytuk a kérdést, vagy azt mondtuk, hogy mindegy. Most már én kapom ezeket a mindegyeket. Ugyan megvan rá a recept, egyszer sem készítettem még el. Az nem lenne háziasszonyos, hogy hagyom a másikat éhezni. Márpedig a mindegy egy emberkísérlet: a háziasszony fogja magát, és nem főz. Meglátja, mi történik.

Egyszer tényleg ki kellene próbálnom ezt a mindegyet! Részeredményeket már fel tudok mutatni: amikor egyszer ,,valami főzelék” instrukcióval kerültem közelebb a megváltó válaszhoz, neki zöldbabot terveztem, magamnak pedig borsót. (Én sem vagyok tökéletes, nem szeretem a zöldbabot). A bolt viszont másképp döntött, ugyanis csak borsó volt, így azzal vártam haza a munkából, hogy változott a terv, borsót főztem.

Ekkor hangzott el a mondat, ami többet jelentett, mint a szavak, amiket az oltár előtt rebegett: ,,nem baj”.

Igaz szerelméről tett tanúbizonyságot, amikor megette a borsófőzeléket! Nyilvánvalóan egyszer volt Budán kutyavásár, de bízom benne, hogy ez volt az első lépcsőfok, ami afelé vezet, hogy előbb-utóbb ne egyedül az én fejemben fogalmazódjon meg a kérdés: mit főzzek hétvégén?

Mit főzz hétvégén?

Nem zárhatok le egy ilyen írást anélkül, hogy hétvégi receptötletek nélkül engedjem el az Olvasót! Ez a görög gyümölcsleves kifejezetten ideális nyári finomság, és kiválóan megy hozzá a mézes-mustáros csirke. Ha desszertre is vágyunk, készíthetünk clafoutis-t, aminek cseresznye az alapja, de ha sósra vágyunk, a sajtos csiga tökéletes választás!

Nyitókép forrása: Shutterstock / Puzzlepix

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Ezeket kóstold meg, ha Szicíliában jársz!