Az utóbbi években a szelfi életünk és a personal branding részévé vált, a tavalyi maszkos önarcképek után idén a sztárok, influenszerek és politikusok körében is a vakcinaszelfi a menő. A szelfizés mentális zavarokat is okozhat, a krónikus selfitisben szenvedők akár napi több száz fotót is készítenek magukról.
2013-ban, amikor Nelson Mandela temetésén Barack Obama vidáman fotózkodott David Cameron és a dán miniszterelnök társaságában, az Oxford Szótár a szelfit nevezte meg az év szavaként, a modernkori önarckép pedig végérvényesen az életünk részévé vált.
Olyannyira, hogy azóta már a szelfi világnapját is ünnepeljük, mégpedig nemsokára, június 21-én. A szelfizés körüli hisztéria kirobbanása egyébként 2010-re tehető, amikor az Apple piacra dobta az első előlapi kamerával is ellátott iPhone 4-et. A közösségi oldalakon azóta naponta, egyre növekvő számban láthatjuk a politikusok, sportolók, celebek, influenszerek által készített legfrissebb „alkotásokat”, amelyeket legtöbben a personal branding részeként kezelnek.
Új trend: a vakcinaszelfi
Azt gondolhatnánk, hogy a koronavírus-járvány ideje alatt a korlátozások és maszkviselés hatására némileg megtört a szelfizők lelkesedése, de úgy tűnik, akiknek a fotózkodás az életük részévé vált, azok gyorsan tudnak alkalmazkodni az új helyzetekhez – akár még egy világjárványhoz is. Ennek egyik bizonyítéka, hogy röviddel a pandémia kitörése után, tavaly áprilisban az Instagramon megjelent egy új hashtag: a #maskie. A neve alapján sejthető, hogy ez nem más, mint a maszkos szelfi.
Ekkor még nem láttuk jönni 2021 új trendjét, a vakcinaszelfit. A fura trend kétségtelenül hasznos, hiszen a hírességek és közéleti személyiségek fotói sokak számára példaként szolgáltak, különösen az oltásokat övező kezdeti bizonytalanságban. Nagy publicitást kapott többek közt a görög miniszterelnök, Kyriakos Mitsotakis vagy Olivier Véran francia egészségügyi miniszter vakcinaszelfije – utóbbi mémesedett formában is bejárta a világhálót –, de büszkén mutatták meg (fél)meztelen felsőtestüket és oltott karjukat a világnak a brit politikusok is.
Amikor már kezdtük volna kicsit unalmasnak tartani a jelenséget, akkor megjelent Marc Jacobs első vakcinaszelfije az Instagramon: az 1,6 milliós követőtáborral rendelkező divattervező patacipőben, pink nadrágban, rombuszmintás nyakkendővel és gyöngysorral a nyakában, no és persze tűvel a karjában tudatta rajongóival, hogy „megpfizeresedett”. („I’ve been Pfizer’d.”) A fotót közel 60 ezren lájkolták, majd nem sokkal később, a második oltásnál jött a következő, hasonló stílusú szelfi, amelyen Jacobs talán még vagányabban, rózsaszín flitteres rövidnadrágban és párducmintás kabátban pózol a nővérke mellett. Rajta kívül olyan hírességek büszkélkedtek az oltásukkal a közösségi médiában, mint például Jane Fonda, Arnold Schwarzenegger, Samuel L. Jackson vagy Vera Wang, Anthony Hopkins pedig még videót is készített a jeles eseményről.
Kérdés, hogy a vakcinaszelfi után mi jöhet még?
Lájkvadászok
A közösségi média alapvetően arról szól, hogy szebbnek, jobbnak, többnek mutatjuk az életünket és magunkat annál, mint a valóság. Nem véletlen, hogy egyre nagyobb számban elérhetőek a kifejezetten erre építő szolgáltatások. Se szeri, se száma azoknak az appoknak, melyek segítségével a világ bármely részéről készíthetünk magunkról kamu szelfit, vagy amelyekkel egy pillanat alatt a legsilányabb minőségű fotót is csillogóvá varázsolhatunk.
De nem csak a mobilapplikációk szintjén pörög a biznisz. A moszkvai Private Jet Studio szintén közösségi médiás kamufényképekhez adja bérbe Gulfstream G650-es típusú gépét. A magánrepülőt két órára 190 dollárért (kb. 55 ezer forint) vehetik birtokba a feltűnési mániában szenvedő felhasználók, akik ez idő alatt számos szelfit készíthetnek a járműben, mintha éppen egy egzotikus sziget felé tartanának nyaralni, vagy valamelyik világváros felé repülnének shoppingolni. De 50 dollár felárért még a szelfizéssel sem kell fáradniuk az „utasoknak”, ezért az összegért ugyanis a cég már profi fotóst is biztosít, aki egy egész sorozatot készít arról, ahogy az ügyfél beszáll a gépbe, pezsgőt kortyolgat, esetleg békésen alszik vagy éppen néz ki az ablakon – ahol ugyan csak a hangár belsejét látja, de nyilván az Instagramon egy-két ütős képaláírással el lehet adni, hogy éppen a Bahamák fölött halad el. A vállalkozás Insta bejegyzései és népes követőtábora arra enged következtetni, hogy van kereslet a nem mindennapi szolgáltatásra, és jól fut a szekér – pontosabban a Gulfstream G650-es.
Egészen másképp, de pénzre váltja a közösségi médiás fotókat néhány luxusszálloda is, a Maldív-szigeteken található ötcsillagos Conrad Hilton Resort például minden egyes vendégének „Instagram inast” biztosít. Ezek az alkalmazottak megmutatják, hogy Rangali szigetének mely szegleteiben és mely napszakban készíthetők a legjobb fotók. A nagyvonalú gesztus mögött természetesen kemény üzleti érdek áll: amellett, hogy a vendég érzi a törődést és szuper fotókkal villoghat a közösségi médiában, a szálloda is biztos lehet benne, hogy vonzó képek készülnek róla és környezetéről.
A szelfizés nyertesei…
A világhálóra feltöltött szelfik számát nehéz megbecsülni, ahány forrás, annyi adat látott napvilágot. A Google 2019-ben azt állította, hogy szervereire naponta 93 millió szelfi került fel. Az Instagramon állítólag másodpercenként közel ezer szelfit tesznek közzé, a #me és a #selfie a top 15 legnépszerűbb hashtag között található. A Snapchat fotóknak pedig 75 százaléka készül úgy, hogy a felhasználók a saját telefonjuk kamerájába mosolyognak. Bármelyik adatot is veszük alapul, az biztos, hogy a számok impozánsak, és már rég nem egyszerű fénykép fajtáról, hanem jelenségről beszélünk, amely mellett a marketingesek sem mehetnek el szó nélkül. A szelfi ugyanis kreatív eszköz lehet a cégek kommunikációjában is.
A szelfi biznisz legnagyobb nyertesei kétségtelenül a telefongyártók, amelyek közül többen kifejezetten szelfiorientált modellekkel hódítanak az önmagukat fotózni kedvelők körében. A szelfibotok fénykora talán már leáldozóban van, de ezek gyártóin kívül vállalkozások egész sora érzett rá az önfotózásban rejlő üzleti lehetőségre. Létezik már szelficipő, ahol az orrban levő dokkolóba lehet helyezni a készüléket, majd egy láblendítéssel exponálni, de van szelfikanál a reggelizés könnyebb megörökítéséhéz, sőt, létezik szelfipirítós is, amellyel saját arcképünket égethetjük bele a kenyérszeletbe – az influenszerek nagy örömére.
Arról nincsenek adataink, hogy ezek a találmányok hogy fogynak, azt viszont tudni lehet, hogy a plasztikai sebészetek forgalma fellendült, amióta a szelfi bejött divatba. Az USA-ban egyre többen fekszenek kés alá azért, mert nem elégedettek a közösségi oldalakon mutatott imidzsükkel, egyes beavatkozásokra akár 40 százalékkal is több a vállalkozó. Jelentősen nőt az arcfeltöltések, az orrműtétek, a hajbeültetések vagy a szemhéjplasztikák száma is, különösen a harminc év alatti korosztály körében.
…és vesztesei
A szelfi jelenség a szociológusokat és pszichológusokat is foglalkoztatja és figyelmeztetnek ennek a veszélyeire is. A szakemberek szerint ma a tizenéves lányok önértékelése attól függ, milyen visszajelzéseket kapnak szelfijeikre: pozitív reakciókat olvasva értékesnek érzik magukat, negatív kritika esetén azonban sokan magukba fordulnak.
Kialakulhat függőség is, a leginkább tinédzserek között terjedő mentális zavart selfitisnek nevezték el, amelynek több szintje van. A legsúlyosabb állapot a krónikus selfitis elnevezést kapta, az ebben szenvedők akár napi több száz szelfit készítenek magukról.
