A karácsony és az azt megelőző készülődés az év egyik legszebb időszaka, és talán nincs is más olyan ünnep, amihez a “hangulat” szót párosítjuk. Fényfüzérek, finom illatok, puha pulóverek, családi programok, hóesés és ajándékbontogatás – mindannyiunk arcára mosolyt csal, ha belegondolunk. De mit tehetünk, ha egyre többünknek a hócipője tele van az ünneppel már november közepén, inkább egy szükséges rosszként éljük meg és hiányoznak a gyerekkori, meghitt karácsonyok? Tippjeinkkel a karácsonyi hangulat nyomába eredünk.
A “karácsonyi boldogság” és a kereskedelmi nyomás
Egy 2015-ös dán kutatás alátámasztotta a tényt, miszerint az agyunk egyes területei is “felvillanyozódnak”, ha a karácsony jön szóba. Ehhez húsz embernek mutattak karácsonyhoz kötődő, illetve attól független ábrákat, ez alatt pedig az agyukat egy fMRI készülékkel monitorozták, ami a mágneses rezonanciákat vizsgálja, és megmutatja, az agy mely részén indul be az aktivitás egyes fotók láttán. Ki lehet találni, hogy amikor a résztvevőknek a szeretet ünnepéhez kapcsolódó képeket mutattak, például mézeskalácsot és egyebeket, egy konkrét terület neuronjai léptek működésbe mindenkinél. Így a tudósok azt a következtetést vonták le, hogy megtalálták a karácsonyhoz kötődő öröm központját, amit ők leginkább egy külön érzésként írtak le.
Ebből kiindulva hát nem véletlen, hogy az összes ünnep közül a karácsonynak van a legnagyobb marketingje, hiszen talán ez az az esemény, amit a világ majdnem minden táján megünnepelnek. Innen már nem kell sokat gondolkozni, miért van annyi karácsonyi film – most már nekünk is van sajátunk -, és miért épülnek egész iparágak a decemberre. Azt már mindannyian észrevettük, hogy sok helyen hónapokkal korábban, már szeptember-október környékén megjelennek a karácsonyi díszek, a plázák teljes díszkivilágításban pompáznak és elkezdődnek a leárazások, az ajándékvásárlásra buzdító kampányok.
Az üzleteknek rengeteg oka van arra, hogy így tegyenek, még ha ez sokunknak nem is tetszik – jogosan. Egyrészt a december beköszöntével hatalmas lesz a verseny, hiszen a legtöbben ekkor vesszük meg az ajándékokat családtagjainknak és barátainknak, így az a szolgáltató kerül előnybe, aki hamarabb képes lépni és felhívni termékeire a figyelmet. Viszont pont a decemberi tömegvásárlás és tolakodás elkerülése miatt tolódik egyre korábbra az ajándékok beszerzése, hiszen mégis kinek van kedve stresszvásárlásba kezdeni, amikor megteheti ezt egy kevésbé zsúfolt időszakban – pláne most, hogy a pandémia miatt jobb, ha elkerüljük a tömött boltokat.
Elvárások hálójában
Sokan ráncoljuk a homlokunkat ezek láttán, hiszen jogosan érezzük, hogy rá vagyunk kényszerítve az idő előtti karácsonyi hangulatra, na és a pénzköltésre, így mire megérkezik a Szenteste, teljesen kimerültek az “érzelmi tartalékaink”. Egyrészt a csapból is folyó reklámok, a filmekben és a közösségi médiában látott tökéletes karácsonyok képe, valamint a saját magunk felé támasztott elvárások képesek elvenni a kedvünket az egész ünnepléstől, mivel közöttük elveszik a lényeg. Sokunk fejében az a kép él, hogy akkor lesz tökéletes a karácsony, ha tele az asztal és nem reped szét a bejgli, ha precízen becsomagoltuk mindenkinek az ajándékait, utóbbiakból fejenként legalább három-négy van, ha meghívunk annyi embert, amennyi el se fér a lakásban és mindeközben boldog mosollyal sürgünk-forgunk, és nem fáradunk el soha. Ugye érezzük, mennyire lehetetlen küldetés? Ha hajlamosak vagyunk elragadtatni magunkat és nehezünkre esik visszavenni az elvárásokból, pedig szeretnénk stresszmentesebb ünnepet, gondoljuk át az alábbiakat:
A káosz elkerülése végett:
- Írjunk listát és bontsuk napokra, vagy akár több órás etapokra a teendőket, hogy ne mindent huszadika utánra kelljen bezsúfolni. Bevásárlás a vacsorákhoz, ajándékok, csomagolóanyag és a fa beszerzése, takarítás, a karácsonyfa feldíszítése, sütés-főzés – már elolvasva is soknak tűnik, így ha mindegyikhez ragaszkodunk, akkor legalább kegyelmezzünk meg magunknak, és egy nap csak egyet csináljunk.
- Szuper a házi készítésű sütemény, de egyáltalán nem ciki, ha nem jut rá idő – rendeljünk a kedvenc cukrászdánkból.
- Ne féljünk segítséget kérni, ha összecsapnak a hullámok – miért ne járulhatna hozzá minden vendég egy kis aprósággal a vacsorához, vagy miért ne oszthatnánk ki a takarítási feladatokat a gyerekek között?
Azért, hogy az ünnep tényleg ünnep legyen:
- Gondoljuk át, mi az, amit szeretünk a karácsonyban? Legyen az egy program, egy étel, egy érzés, tartsuk szem előtt – a többi “felesleges” dolgot pedig igyekezzünk hátrébb sorolni a fontossági listán.
- Szervezzünk olyan programokat decemberre, ami kikapcsol, feltölt és jó emlék marad – korcsolyázás, séta a havas városban vagy erdőben, forralt bor és puncs főzése otthon, megvárni a fényvillamost vagy a feldíszített buszokat, filmmaraton vagy társasjáték est.
- Kit szeretnénk boldoggá tenni, de őszintén? Az Insta-követőket és Facebook-ismerősöket biztosan nem, így ha csak egy kicsit is kényszer például a családi fotózás a karácsonyira berendezett műteremben, inkább felejtsük el. Persze, ha ez hozzátartozik az ünnepünkhöz, nem beszélek le róla senkit, de csak azért, hogy megmutassuk a világnak, milyen boldogok vagyunk a fotókon, ne költsük a pénzt.
- Ha te vagy a főszervező, ne felejtsd el, hogy ez a te karácsonyod is, nem csak a többieké. Az is fontos, hogy te jól érezd magad, és ne csak kiszolgáló személyzetté avanzsálj a háromnapos ünnep során.
- Emlékeztessünk magunkat, hogy milyen szerencsések vagyunk – van kivel ünnepelned, van tető a fejünk felett, étel az asztalon, pénz az ajándékra, idő egymásra. Ezt rengetegen nem tehetik meg. Attól, hogy valami balul sül el, valaki összeveszik a másikkal, nincs elrontva az egész karácsony – ettől lesz emberi. Nincs olyan, hogy tökéletes karácsony – illetve a tökéletes karácsony sem mindig boldog.
