A legtöbben úgy gondoljuk, bölcsebb, ha hallgatunk. A friss kutatási eredmények alapján azonban a sikeres ismerkedés legfontosabb elemévé válhat a csacsogás.
Mindenki azt szeretné, hogy mások kedveljék, hogy pozitívan vélekedjenek róla. Az emberek többsége ezzel együtt fél attól, hogy „túl sok”, és úgy gondolja, az az ideális, ha az idegenekkel folytatott társalgások során az idő kevesebb, mint felében, úgy 45 százalékában övé a szó. Ugyanakkor, amikor az a cél, hogy érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnjünk, többségünk szerint az idő több mint felében, 70 százalékában kellene beszélnünk. Egy nemrégiben publikált kutatás szerint ezek a vélemények két szempontból is tévesek.
Ismerkedés = információátadás
A 116 fővel végzett kísérlet során idegen embereket állítottak párba, és a pár egyik felét arra kérték, hogy beszéljen a rendelkezésre álló idő 30, 40, 50, 60 vagy 70 százalékában. Az eredmények alapján minél többet beszélt valaki, annál szimpatikusabbá vált a vele szembenálló számára.
A visszafogottsággal kapcsolatos elfogultságokat (reticence bias) – ahogy azt a kutatók nevezik – más, korábbi kísérletek is alátámasztották. Például a 12 perces párbeszédek vizsgálatában az egyik felet arra kérték, hogy beszéljen folyamatosan, a másik felet pedig arra, hogy hallgassa. Az idő letelte után a hallgatók számára szimpatikusabbak voltak a beszélők, mint a beszélők számára a hallgatók. Az eredmények mögött az állhat, hogy a hallgató fél több információt szerez a beszélőről, és számos közös vonást, pontot találhat vele, ugyanakkor a másik félnek információk híján erre nincs lehetősége.
A visszafogottsággal kapcsolatos elfogultságok terén a másik tévhit abból a félelemből fakad, hogy valami butaságot vagy valami rosszat mondunk. A valóság az, hogy az emberek egy globális összképet alakítanak ki rólunk, és igen valószínűtlen, hogy valaki úgy szálljon ki egy párbeszédből, hogy azt érdekesnek találta, de a beszélő antipatikussá vált számára. Ennél sokkal valószínűbb, hogy egy összességében pozitív képet alakít ki a másikról.
Mindezek alapján tehát a kutatók azt javasolják, hogy ha jó benyomást akarunk tenni idegen emberekre, akkor beszéljünk többet, mint amennyit általában, ösztöneink vagy szokásainkból adódóan beszélnénk. ez lehet a személyes ismerkedés ökölszabálya.
A kutatók ugyanakkor megjegyzik: felméréseik során legfeljebb az ismerkedésre szánt idő 70 százalékában beszélt az egyik fél. Valószínűsíthető, hogy amikor ez az arány 85 százalék fölé emelkedik, az kedvezőtlenül hat a megítélésre.
Forrás: Big Think, Personality and Social Psychology Bulletin
Nyitókép: Amy Hirschi / Unsplash