A házi kifli sütése nem egy kétperces folyamat, senkit sem akarunk áltatni. Mindennek ellenére érdemes kipróbálni, hogy milyen az, ha két kezünk munkájával hozzuk létre azt, amit a boltban is megkapunk. Ugyanolyan lenne? Közel sem!
A házi kiflinél kevés jobb dolog van. Úgy általában a kiflinél kevés jobb dolog van: íze és textúrája ugyan hasonlatos a kenyéréhez, mégis merőben különbözik tőle. Finom langyos tejbe mártogatva, vajjal megkenve, és olyan kiváló desszertek készíthetők belőle, mint a máglyarakás vagy a mákos guba. Érdemes hát megadni a módját a kiflizésnek!
Anyukám sosem volt az a sütögetős, de pár éve megtalált egy kifli receptet, tökéletesítette, és képes volt akár naponta is sütni. Elképzelésem sincs, hogyan vette rá magát minden reggel. Ne is állítsunk betarthatatlan célokat magunk elé, de egyszer mindenképpen érdemes kipróbálni, mert ég és föld a bolti és a házi kifli!
Hozzávalók:
- 35 dkg liszt
- 2,5 dkg vaj
- 2,5 dkg élesztő
- 250 gramm tej
- fél kávéskanál cukor
- másfél kávéskanál só
- két evőkanál tej
- nagyszermű só
Így készül a (számomra) legjobb házi kifli:
A kiflikészítés precizitást igényel, de semmi misztikum nincs benne. Elsőként a lisztet egy nagyobb tálba szórom, majd a tál négy különböző pontjára szórom a sót, a cukrot, az élesztőt és a tejben felolvasztott vajat. Mivel a következőkben alaposan összedolgozzuk, nem tudni, hogy ez mennyit tesz hozzá a sikerhez, de nem merem figyelmen kívül hagyni az anyai intelmeket. Robotgéppel alaposan összedolgozom a tésztát, úgy, hogy elváljon az edény falától.
Ha megfelelőnek tűnik a tészta, egy felületet enyhén megszórok liszttel, finoman gyúrok a tésztán, és nyolc egyenlő részre osztom. Én sokszor csak szemmel oldom meg, és utána megyek a sarokba kukoricára térdepelni, de Anyukám precízen a mérlegre tette a gombócokat, és addig nem nyugodott, míg teljesen ugyanakkorák nem lettek.
Fogok egy gombócot, és nagyjából háromszög alakúra nyújtom, majd a háromszög szélesebbik oldaláról elkezdem feltekerni a tésztát, mint egy palacsintát. Ez a háromszög nagyon fontos, mert ha másmilyen alakra nyújtjuk, akkor a feltekert tészta pont úgy fog kinézni, mint a palacsinta: nem fogják fedni egymást a tésztalapok.
Az így kapott kifliket sütőpapírral bélelt tepsibe teszem, majd langyos tejjel kenem le őket. 50 fokra melegített sütőben hagyom őket kelni nagyjából 10-15 percig. Ez idő elteltével látványosan duzzadtabbak lesznek. Ismét lekenem őket a langyos tejjel, megszórom nagyszemű sóval (vagy magvakkal, de nálunk a só a nyerő), és 190 fokon 20-22 perc alatt sütöm meg őket.
A kifli kulcsa a pára, úgyhogy a sütő aljára vizet teszek egy tepsiben vagy hőálló tálban, így a péksütemények a gőzben fognak tökéletesre sülni. Frissen a legjobb, de akár napokig is eláll.
Így néz ki a kiflikészítés a gyakorlatban:
Valami édesre vágynál?
Van úgy, hogy az ember inkább az édesebb felé húz. Ha önmagában a reggeli sütögetést nem bánod, akkor készíthetsz muffint is, amiből egy tepsi bőven elég egy négytagú családnak. Ezt a meggyes-mákos verziót ajánljuk, ugyanis benne van a nyár íze, ami kiegészülve a jellegzetes ízű mákkal páratlan kombináció!
Nyitókép forrása: Karsa Tímea