Ugyan a közvélemény a gyógytornászok munkáját leggyakrabban a törések és traumás sérülések rehabilitációjával kapcsolja össze, a szakemberek számos egyéb esetben is a segítségünkre lehetnek. Még fontosabb adalék, hogy újszülött és kisgyermekeink fizikai, mi több, mentális egészsége is befolyásolható a gyógytorna segítségével, pláne, ha időben észrevesszük az árulkodó jeleket, s azonnal szakemberhez fordulunk. Cikkünkben Jakucs Borbála gyermekrehabilitációs szakgyógytornász válaszolta meg a csemeték gyógytornájával kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdéseket.
Gyermekkel gyógytornászhoz? Minek?
Jakucs Borbála gyermekrehabilitációs szakgyógytornász szerint alapvetően nem arról van szó, hogy ha a szülő a tankönyvtől való minimális eltérést észlel a gyermekén, lélekszakadva rohanjon szakemberhez, mindössze érdemes kezdettől fogva éber figyelemmel kísérni csemeténk fejlődését.
Erre azért is van szükség, mert a mozgás, a beszéd, a kognitív funkciók egymástól nem elválaszthatók, a mozgásban történő lemaradás pedig nagy eséllyel kihat a többi terület fejlődésére is
– tette hozzá a szakember.
Ugyanakkor persze felvetül a kérdés, hogyan szúrja ki a laikus szülő, ha gyermeke fejlődése nem a „normális ütemben” zajlik. „Pici babáknál nagyon fontos jelző, ha nem érdeklődik a környezete, különösen a játékok iránt, s ilyen formán nem motivált a mozgásra: nem emeli a fejét, nem gördül át és a többi. Árulkodó lehet, amikor egy baba (hétköznapi nyelven szólva) túl feszes, vagy túl laza, nem egyformán ügyesen használja a két kezét, vagy csak az egyik kezével nyúl a tárgyakért. Laikus számára is látványos, ha a gyermek megjelenő nagymozgásai – mint például a kúszás vagy mászás – nem szabályosan történnek, hanem aszimmetrikusak. Ezekre az eltérésekre mindenképp érdemes odafigyelni” – javasolja a szakember.
Biztonsági háló – Know How
A csecsemők fejlődését születésüktől kezdve folyamatosan nyomon követi a gyermekorvos és a védőnő, emellett a magyar rendszerben vannak kötelező, orvos által előírt és elvégzett vizsgálatok, (például a csecsemőkori csípőszűrés) így, ha a szülő figyelmét elkerülnék a gyermek tünetei, a szakemberek nagy eséllyel észlelik azt.
2017 szeptember óta kötelezően bevezették a kora gyermekkori szűrővizsgálatokat, amelyeket az első négy hónapban havonta, majd a hatodik, kilencedik és tizenkettedik hónapban ismétlő jelleggel végeznek el a szakemberek. (Szükség esetén 15 és 18 hónaposan, valamint kétéves korban újra vizsgálják a gyermeket.) A védőnők ugyanis tisztában vannak a gyermek mozgásfejlődésének állomásaival, azaz, hogy az adott hónapban, korban hol „kellene tartania”, s ha ők problémát észlelnek, azonnal szakorvoshoz, gyógytornászhoz irányítják a szülőt.
„Általában az orvos és a gyógytornász hatásköre eldönteni, hogy az adott problémával van-e teendő, és ha igen, milyen terápia szükséges. Az esetek egy részében nincs semmi gond a háttérben, néhány otthonra adott fejlesztő feladattal rövid időn belül behozható a lemaradás. Ha izomtónus rendellenesség vagy valamilyen konkrét diagnózis igazolódik, akkor válik szükségessé elkezdeni az intenzív gyógytornát” – teszi hozzá Jakucs Borbála.
„Persze az is előfordul, hogy mi, gyógytornászok találkozunk először a gyermekkel, így a folyamat fordítva is lezajlik, ha mi irányítjuk tovább például neurológushoz vagy ortopéd szakemberhez.
A lényeg, hogy a gyermek minél hamarabb „»bekerüljön a rendszerbe«, hiszen, mivel a csecsemőkori fejlődés gyors ütemben zajlik, minden hét aranyat ér.
A mozgásszervi panaszokon túl – Gyógytornával az ADHD tüneteinek enyhítéséért
A szakember szerint ősi tévhit, hogy kizárólag mozgásszervi problémák kezelhetők gyógytornával. „Széles skálán mozog, milyen panasszal érkeznek a gyógytornára járó gyerekek. Előfordulnak veleszületett és (akár a szülés során) szerzett problémák, így például az oxigénhiány miatt kialakuló betegségek, amelyek szintén mozgásbeli és mentális lemaradással járnak. Koraszülötteknél is gyakran van szükség a mozgás támogatására. Gyermekkorban gyakran előforduló neurológiai kórkép a cerebralis paresis, amely az izmokban létrejövő különböző mértékű tónusfokozódással jár, de gyakran találkozom genetikai szindrómákkal, ortopédiai és traumatológiai kórképekkel is.”
A szakember ugyanakkor rámutat, hogy a gyermekkori gyógytorna nem csak a gyermek fizikai, hanem a mentális egészségéhez is pozitívan járulhat hozzá. „Az újfajta kutatások azt mutatják, hogy
a figyelemzavarral járó kórképek, így például az ADHD esetében is érdemes gyógytornászhoz fordulni, mivel egy intenzív egyensúlyfejlesztő tréning pozitív hatással lehet a gyermek fejlődésére
Mi történik a gyógytornásznál?
A gyógytornásszal való közös munka hasonlóképp indul, akárcsak egy orvosi vizsgálat. „Az első alkalommal átnézzük a meglévő orvosi papírokat (már ha vannak), majd ezek tanulmányozása után részletes anamnézisfelvétel következik, amely gyermekeknél a születés körülményeinek, s a fontosabb mozgásfejlődési állomásainak átbeszélésével jár” – magyarázza a szakember.
„Ezt követően a páciens megvizsgálásával folytatódik az első alkalom, amelybe beletartozik a gyermek megtekintése, izomtónusának felmérése, kiegészítve a gyermek aktív és passzív mozgásvizsgálatával.”
Picit más a helyzet akkor, ha a korábbiakban már említett, mozgásfejlődésben lemaradt gyermekről van szó. „Ebben az esetben érdemes megnézni, hogy a saját korához képest milyen mértékű az elmaradás, ilyenkor alaposan szemügyre vesszük a nagymozgásokat, így például a forgást, ülést, kúszást, mászást, állást és járást, valamint a finommotorikát is.”
Mit tehet a szülő?
A szakember szerint a gyermekrehabilitáció kapcsán a szülő ugyanúgy a terápia részese, mint a szakember és a gyermek, ugyanakkor a hosszú folyamat alatt mentálisan nagy amplitúdójú mélységeket és magasságokat is megélhet a csemetéjéért aggódva. „Rendkívül fontos, hogy mi, szakemberek hogyan kommunikálunk a szülőkkel, miként tálaljuk, ha valamilyen problémát találtunk, hogyan nyújtunk folyamatos támogatást, hogyan biztatunk úgy, hogy közben feleslegesen nem keltünk reményt” – magyarázza Borbála. „Picit olyan ez, mintha tojáshéjon lépdelnénk, ugyanakkor a folyamatos szakember-szülő kommunikáció elengedhetetlen a gyermek fejlődése érdekében.”
Persze a gyógytornásszal való együttműködésnél nem csak a szavak, hanem a tettek is számítanak. „Azt szoktam mondani, hogy az, hogy valaki egy héten egyszer vagy kétszer részt vesz a gyógytornán, még nem elég. A közös munka során mindig adunk otthon is egyszerűen elvégezhető házi feladatot, amelyet általában úgy alakítunk ki, hogy a háztartásban is megtalálható eszközökkel is elvégezhető legyen, így nem kell tornateremmé alakítani a lakást” – teszi hozzá a szakember. Gyermeknél emellett elsődleges, hogy ne feladatként élje meg a gyógytornát, hanem a gyakorlatokat igyekezzünk játékos formában beadagolni számára. „Kisebb gyermekeknél ahhoz, hogy egy feladat megvalósuljon, a szülőnek és a gyógytornásznak is varázsolnia kell, de megéri, hiszen ilyen formán szárnyakra kaphat a gyermek mozgásfejlődése” – zárja mondandóját Jakucs Borbála, gyermekrehabilitációs szakgyógytornász.
Ez is érdekelhet
Nyelvtanulás gyerekkorban: felesleges nyomás vagy a sikerhez vezető út kulcsa?
Univerzális tény, hogy a szülők a legjobbat akarják gyermekünknek, ennek érdekében pedig sokszor már kisgyermekkorban megkezdik a csemete idegen nyelv tanítását. De vajon jól teszik-e? Egyáltalán mi a megfelelő módja a kisgyerekek nyelvtanulásának: hogyan, s mikor érdemes azt elkezdeni? Cikkünkben Nagy Gitta, a Megoldásközpont óvodapszichológusa válaszolt a kérdéseinkre.
Borítókép forrása: Shutterstock/PuzzlePix
