Újhullámos trend, vagy spirituális megtisztulás? A böjtölés reneszánsza

Az elmúlt évszázadok során szinte az összes vallás képviselői megemlítették valamilyen formában az időszakos önmegtartóztatás fontosságát. Napjainkra a böjtölés a reneszánszát éli, hiszen se szeri se száma a különböző trendeknek, módszereknek. Cikkünkben utána jártunk, honnan indult, s hol tart most a böjtölés gyakorlata.

Imádság és böjtölés: a megtisztulás vallási módszerei

„Negyven nap és negyven éjjel az emberi természet képességeit meghaladó módon a szellemi hitben az erényt megmutatva a böjtöt állandósította, és szemével látta Isten dicsőségét, fülével hallotta Isten hangját, szívében fontolgatta Isten törvényét” – írja Tertullianus Mózesről, aki negyven napnyi teljes böjt után kapta kézhez a Tízparancsolatot. Ahogy Mózes mintájára az izraelitáknál, úgy a keresztényeknél is nagy hagyománya van a böjtölésnek, amely lényegében úgy fordítható le, mint tartózkodás az evéstől, ivástól vagy valamilyen, szívünknek egyébként kedves tevékenységtől. 

Táplálkozás kapcsán beszélhetünk részleges, időszakos, vagy teljes böjtről. Míg az előbbi esetben csak bizonyos ételektől, például a hústól tartjuk távol magunkat, addig az időszakos böjt egy újhullámos módszer, melynek lényege, hogy egy napon belül csak meghatározott időtartamban viszünk be ételt a szervezetünkbe. (Például 11 és 5 óra között.) A teljes böjt a legszigorúbb mind közül, hiszen ez abszolút táplálékmegvonást jelent. Mózes ebben a szellemben gyakorolta hitét, ahogy később Jézus Krisztus is, aki hegyi beszédében kiemelte: „Ez a fajta (démon) semmivel sem űzhető ki, csak imádsággal és böjtöléssel.” Krisztus ezirányú meggyőződése visszaköszön a római katolikus egyház gyakorlataiban is, hiszen korábban a húsvéti időszakban, a nagyheti böjt alatt nagycsütörtöktől húsvétra virradó éjszakáig nem ettek a hívők. Mára ez némiképp átalakult, hiszen a böjti fegyelem nagyrészt a hústól való tartózkodást jelenti, ez történik például a már említett, húsvét előtti negyven napos nagyböjt alatt. 

vallás, böjt
Az időszakos böjtöt szinte minden, nagyobb vallás fontosnak tartja.
Kép forrása: Shutterstock/PuzzlePix

mormonoknál is spirituális okok miatt tartózkodnak az evéstől minden hónap első vasárnapján, ugyanakkor cselekedetük összefonódik egyfajta jótékonysági törekvéssel is, mivel az ételre költendő pénzt így jótékonysági tevékenységekre fordítják. Az iszlámban a böjt a vallás öt pillérjének szigorú alapját képezi, míg a hinduizmus, buddhizmus és taoizmus képviselői inkább spirituális okokból tartanak hosszabb-rövidebb böjtöket. Elmondható, hogy ha sok más dologban – e vallások képviselői között – ádáz ellentétek feszülnek is, a böjt kérdését mindannyian ugyanolyan fontosnak és szükségszerűnek érezték az elmúlt évszázadok során. 

Megújulás kívül-belül

Nem véletlen, hogy a böjtölés gyakorlata összefonódott a megtisztulás fogalmával, hiszen a szervezetünk valóban öntisztító módba kapcsol a kitűzött időtartam alatt. A böjt segítségével ugyanis megszabadulhatunk a méreganyagoktól, mivel olyan folyamatokra készteti a sejteinket, amelyek a normál étkezés mellett nem, vagy csak kis mértékben mennének végbe. A böjtölés ugyanis hasonló állapotot eredményez, mint az edzés. Mozgás során igénybe vesszük a szív- és izomrendszerünket, amik ettől erőssé válnak. Ugyanez történik a böjtölés során a sejtjeinkkel. 

Az étkezés hiánya enyhe stressz alá helyezi a szervezetünket, ami viszont önálló munkára készteti sejtjeinket, hiszen a szokásos cukorbevitel helyett például arra sarkalljuk, hogy maga állítsa elő a glükózt. Nem elhanyagolható tény az sem, hogy a testünk a böjt alatt energiát takarít meg, ezáltal hatékonyabbá válik az alapanyagcserénk, s így csökken a pulzusunk és a vérnyomásunk. Nem véletlen, hogy a böjtölést a fogyás egyik csimborasszójának is tartják, hiszen, miután nem kerül táplálék a szervezetbe, a saját cukorgyártást az úgynevezett ketózis folyamata váltja fel: ilyenkor a szervezetünk elkezdi felégetni az elraktározott zsírokat, mintegy hatékony energiaforrásként. 

időszakos böjt
Böjtölés során a szokásostól eltérő munkára késztetjük sejtjeinket
Kép forrása: Shutterstock/PuzzlePix

Vallási meggyőződés helyett újhullámos trend

A böjtölés fogalmára ráguglizva egészen meghökkentő keresési lehetőségeket talál a szemfüles nézelődő: böjt vércsoport szerint, kor szerint, testtípus szerint, kronotípus szerint, hastípus szerint… És még sorolhatnánk. Úgy tűnik tehát, hogy a böjtnek jelentős létjogosultsága van a 21. században is, ugyanakkor elmondható, hogy a gyakorlat sokkal színesebbé, változatosabbá vált.

Nem meglepő, hogy a sztárok közül is többen esküsznek a böjtölés különböző formáira. Gisele Bündchen brazil szupermodell például az 5:2-es időközi önmegtartóztatás híve, amely azt jelenti, hogy öt napon keresztül normál módon táplálkozik, majd a maradék két napon mindössze 500-600 kalóriát visz be a szervezetébe. Hasonlókat hallani a Jóbarátok sztárjáról, Jennifer Anistonról is, aki szintén az időközi böjtök híve. Aniston nemrég egy podcastban fejtette ki, hogy a bőre állagán érzi leginkább az önmegtartóztatás eredményét, ez pedig felülír minden kellemetlenséget, ami a gyakorlattal jár. 

Gisele Bündchen, bojt
A brazil szupermodell az 5:2-es böjt elkötelezett híve
Kép forrása: Northfoto

Apropó, kellemetlenségek: a böjtölés kapcsán rendkívül fontos, hogy mielőtt belekezdünk, érdemes szakember(dietetikus, táplálkozási szakértő) segítségét kérnünk, aki saját testsúlyunkhoz, fizikai állapotunkhoz mérten összeállít egy ránk szabott tervet. Nem mindegy ugyanis, pontosan hány napig végezzük a böjtöt, s az sem, hogy teljes ételmegvonásról, vagy csak bizonyos ételek elhagyásáról van szó. Nem érdemes fejest ugrani tehát az egyébként veszélyes önmegtartóztatásba, érdemes pontról pontra felkészíteni a szervezetünket a megmérettetésre. Így például hatékony módszer lehet a kalóriamennyiség lecsökkentése a teljes megtartóztatások előtt: eleinte csökkentsük a bevitt kalóriamennyiséget napi 1000-re, majd, ha szervezetünk hozzászokott, levihetjük napig 600-ra, ezzel eljutva a teljes önmegtartóztatásig. 

A böjtölés tehát nem ördögtől való dolog, mindössze józan észre és megfelelő körültekintésre van szükség ahhoz, hogy testünk és lelkünk megújuljon. 

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Elhunyt Haumann Péter, a Nemzet Színésze