Ki ne találkozott már Gundel, Dobos, Rákóczi vagy Sacher nevével? Bár legtöbbjüknek tudvalévő, hogy köze van a süteménynevekhez is, életútjuk mégis kérdéses, különösen azért, mert olyan is van köztük, aki külföldiként lett népszerű a süteményével.
A süteménynevek közt több olyan van, melyek esetében nincs okunk arra, hogy a hátterét kutassuk. A kakaós csiga értelemszerűen töltelékéről és formájáról kapta a nevét, míg a kürtős kalács szintén formájáról és tésztájáról lett elnevezve. Vannak azonban olyan süteménynevek, amelyek egy-egy ember után lettek elkeresztelve.
Süteménynevek eredete
Esterházy-torta
Bár sok sütemény van, ami készítőjéről kapta a nevét, az Esterházyval pont nem ez a helyzet: az Esterházy család tagjai nagyon szerették ezt a tortát, így az irántuk való tiszteletből nevezték így el ezt az édességet. Mivel gyakran szolgálták fel a bálokon, hamar elterjedt, és idővel a szakácskönyvekben is megjelent a recept. A hagyományos elkészítési mód szerint a tészta alapját a tojásfehérje adja, a krém pedig diós és vajas rétegekből áll, mintás, fondant bevonattal.
Somlói galuska
A somlói galuska megtévesztő lehet, hiszen a galuskát általában szaggatjuk és levesekhez vagy főételekhez esszük. Ezzel ellentétben a somlóit desszertként fogyasztjuk, és nem készítőjéről vagy fogyasztójáról kapta a nevét. Ez az édesség a jól ismert Gundel étteremben készült el először Szőcs József Béla keze munkájának köszönhetően. Ő maga nevezte el a süteményt, melyhez az ihletet a Somlyó-hegy adta, amelynek közelében nőtt fel. A somlói galuska bár rendkívül finom, elkészítése igencsak időigényes, ugyanis különböző ízű piskóták sütése után öntettel és különböző krémekkel dúsítva nyeri el végleges formáját.
Zserbó
A zserbó az egyik legismertebb karácsonyi sütemény. Népszerűségének oka a barack és a dió együttesében rejlik. E sütemény névadója Gerbeaud Emil, akinek nevével fémjelzett cukrászda az egyik legnépszerűbb Budapesten. A zserbó az 1940-es évek végén kezdett el nagyobb mennyiségben fogyni, a szakácskönyvekbe pedig az ’50-es években került bele. Eredetileg akárcsak a cukrászmester nevét, ezt is gerbeaud-ként írták, ám ez idővel módosult.
Oroszkrémtorta
Az oroszkrémtortának semmi köze nincs egy speciális orosz krémhez, annál inkább Oroszi Sándor, cukrászmesterhez! Oroszi Sándor a két világháború között üzemeltette cukrászdáját a Margit körúton, és honosította meg a piskóta és a krém rétegezését. Az ,,Oroszi-krémtorta” idővel lehagyta az i-t, ám a recept változatlan: rumos mazsola, kandírozott gyümölcsök, vaníliakrém, tejszínhab és piskóta az alapja.
Rákóczi túrós
Meglepő lehet, de a Rákóczi túrósnak semmi köze nincs II. Rákóczi Ferenchez. Nevét Rákóczi János cukrászról kapta, aki egy 1937-es cikkben mutatta be túrótortáját. Nagyobb népszerűségre az 1958-as brüsszeli világkiállításon tett szert. Különlegessége, hogy nemcsak finom, hanem különösen mutatós édesség, amiben a díszítőelemet a tojásfehérje adja.
Francia krémes
Akárcsak az oroszkrémtorta esetében, a francia krémesnek sincs köze a franciákhoz. A süteményt először az olaszországi Nápolyban készítették és crème neapolitan, azaz nápolyi krém néven lett ismert a térségben. Egy arra járó francia cukrász a névről Napóleonra asszociált, ezért Napóleon süteményként árulta, amit mi francia krémesre egyszerűsítettünk le.
Dobostorta
Dobostorta elsőként 1884-ben készült Dobos C. József cukrászdájában. Titka az egyszerűségében rejlett: nem volt túldíszítve, és külön emeleteket sem tettek rá, csupán vajas krém és tésztaréteg váltogatta egymást. A legenda szerint a vajas krém a véletlen műve volt, ugyanis a fiú, aki a vajat köpülte, a megszokott só helyett véletlenül cukrot öntött az edénybe, és ezzel kenték be a tortát.
Sacher-torta
A torta készítőjéről, Franz Sacherről kapta a nevét, aki 1832-ben kísérletezte ki a ma már közel százéves tortafélét. Franz Sacher ekkor még csupán csak 16 éves volt, és fiának is továbbadta a mesterséget, aki tökéletesítette a receptet. Csokoládéimádók tortája ez, ugyanis két, vastag kakaós piskótalap baracklekvárt ölel, a tetejét pedig csokoládé borítja.
Gundel palacsinta
A Gundel név mindenki számára ismert, hiszen a Fővárosi Állat- és Növénykert szomszédságában a mai napig áll a Gundel étterem. A Gundel palacsintát is e híres családhoz kötjük, holott valójában Márai Sándor felesége, Matzner Ilona volt az, aki a jól ismert étteremtulajdonos figyelmébe ajánlotta ezt a desszertet. Történt ugyanis, hogy amikor bemutatták a Márai Sándor egyik novellájából készült darabot, az ünnepi vacsora a jól ismert étteremben volt. Itt Márainé a családjában nagyon kedvelt édességet kérte: palacsintát, amit dióval, cukrozott narancshéjjal és mazsolával töltenek, majd csokoládéval locsolnak meg. Gundel Károlynak nagyon megtetszett a recept, ezért Márai palacsinta néven árulta. Mivel azonban a politikai helyzet miatt a palacsinta nem viselhette sokáig Márai nevét, ezért Gundel palacsintára keresztelték.
Nyitókép forrása: Shutterstock / Puzzlepix
