Noha sokan egymás szinonimájának tekintik a habzóbort, gyöngyözőbort és pezsgőt, mégsem ugyanarról az italról beszélünk. Cikkünkben körbejárjuk a legmarkánsabb különbségeket az italok között, hogy megfelelően dönthessünk arról, melyiket nyissuk ki szilveszterkor.
A habzóborok és pezsgők közti különbség az általános iskolai biológiai óra egyik alaptételéhez hasonlítható. Míg környezetismeretből azt tanultuk, hogy minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár, addig a buborékos alkoholoknál elmondható, hogy minden pezsgő bor, de nem minden pezsgő bor pezsgő. Azaz hiába magasabb egy-egy bor buboréktartalma, ettől függetlenül még nem tekinthető pezsgőnek.
A két ital közötti differencia mindenképp fontos kitétele a buboréktartalom, ám nem a fent olvasható, leegyszerűsített formában, hanem sokkal inkább az elkészítési módból fakadóan. A pezsgőkészítés tudománya Franciaországból, Champagne területéről származik. Dom Pérignon atya, a hautvillier-i bencés apátság szerzetese kezdett el kísérletezni a buborékokkal a 17. és 18. század derekán, a véletlennek köszönhetően. A történet szerint az apát szerette volna valamiféle újdonsággal meglepni rendtársait szilveszterkor, ezért felnyitott egy új, még nem erjedt, cukrot tartalmazó borospalackot, majd, amikor megkóstolta a tartalmát, azt monda: „A csillagokat iszom.” Szerencséjére rendtársainak is ízlett a furcsa, buborékos ital, így innentől kezdve, mint „koronázási bort” tartották számon, és igen sokáig őrizték elkészítésének módját. Érdekes módon a környék borkereskedői, Pommery et Greno, Moet et Chandon, Mercier és Cliquot valahogy mégis megszerezték a „receptet”, épp ezért neveik és termékeik a mai napig meghatározók a piacon. A pezsgőkészítés misztériuma ugyanis a szén-dioxiddal való játékban rejlik. A pezsgő szénsavtartalma természetes úton, a borhoz hozzáadott cukor és élesztő egyvelegének köszönhetően alakul ki, általában öt bar nyomás alatt. Magyarországon egyébként legalább 8,5%-os alkoholtartalmú pezsgőket állítanak elő olyan szőlőfajtákból, mint például a klasszikus Chardonnay, vagy a Pinot noir.
A habzóbor francia bátyjával ellentétben már olasz találmány, általában két típusát, a lambruscót és a proseccót különböztetik meg. Utóbbi a legnépszerűbb habzóbor a piacon, hiszen nem csak Olaszországon belül, hanem Európaszerte nagy népszerűségnek örvend. Alapanyaga, a prosecco szőlő egyébként Valdobbiadene és Conegliano lankáiról származik, ahol több mint kétszáz éve termesztik ezt a fajtát. A habzóbor buboréktartalma mindig külsőleg hozzáadott szén-dioxiddal keletkezik, a pezsgővel ellentétben általában három bar nyomás alatt, azaz elmondható, hogy buborékjai jóval könnyedebbek, mint a pezsgőé.
A három királyfi közül a legkisebb testvér címet mindenképp a gyöngyözőbor kapná, hiszen a felsoroltak közül ez pezseg a legszelídebben. A gyöngyözőbor általában szén-dioxid külső hozzáadásával készül, ezt, akárcsak a habzóbor esetében mindenképp jelölni kell a palack címkéjén. Ritkább esetben előfordulhat ugyan, hogy természetes úton születnek buborékjai, ám ez az eshetőség igen ritka. A gyöngyözőbor általában 1-2,5 bar nyomás alatt keletkezik, selymes buborékok és könnyed fogyaszhatóság jellemzik. Leggyakrabban Irsai Olivér, Sauvignon blanck vagy Muschat lunel szőlőfajtákból készítik.
Szilveszteri italválasztásunkat tehát érdemes arra alapozni, hogy mennyire vagyunk jóban a buborékokkal. Ha igazi felfrissülésre, és „csillagok megízlelésére” vágyunk, mindenképp érdemes egy palack pezsgővel megnyitni az éjszakát. Ha viszont visszafogottabb szén-dioxid tartalomra, ám intenzívebb ízre vágyunk, bátran kanyarodjunk el a habzóbor vagy gyöngyözőbor irányába! Egy biztos: egyik választást sem fogjuk megbánni.
Boldog új évet minden kedves olvasónknak!