Az autoimmun betegségek tünetei sokszor hétköznapi panaszoknak tűnnek, ezért könnyű átsiklani felettük. Vannak azonban olyan figyelmeztető jelek, amelyek tartós fennállása esetén érdemes kivizsgálást kérni.
Az immunrendszer feladata, hogy felismerje és megtámadja a szervezetbe jutó baktériumokat, vírusokat és más kórokozókat. Autoimmun betegség esetén azonban ez a védelmi rendszer tévedésből a test saját, egészséges sejtjei és szövetei ellen fordul. Ennek következtében olyan változatos panaszok jelentkezhetnek, mint az ízületi fájdalom, a kimerültség, a hányinger, az izomfájdalom vagy az emésztési zavar. Az autoimmun betegségek tünetei gyakran más egészségügyi problémák jeleire hasonlítanak, ezért a diagnózis felállítása nem mindig egyszerű. Az alábbi hat állapot a legismertebbek közé tartozik, és érdemes tisztában lenni a hozzájuk kapcsolódó figyelmeztető jelekkel.
1. Reumatoid artritisz
A reumatoid artritisz, vagyis a sokízületi gyulladás egy krónikus autoimmun betegség, amely elsősorban az ízületekben és az azokat körülvevő szövetekben okoz gyulladást. Nem kizárólag az ízületeket érintheti, bizonyos esetekben a tüdőre, a szívre és más szervekre is hatással lehet. Bármely életkorban kialakulhat, de nőknél gyakoribb. A genetikai hajlam, a dohányzás és az elhízás növelheti a kialakulásának kockázatát. A legjellemzőbb tünetek közé tartozik a tartós ízületi fájdalom, a reggeli ízületi merevség, a fáradtság, a gyengeség, a hőemelkedés és az étvágytalanság. A panaszok gyakran először a kéz és a láb kisebb ízületeiben jelennek meg. Az is jellemző lehet, hogy egyszerre több ízület fáj, ráadásul a test mindkét oldalán ugyanazok az ízületek érintettek.
2. Sclerosis multiplex
A sclerosis multiplex, röviden SM, olyan autoimmun betegség, amelyben az immunrendszer a központi idegrendszer egészséges szöveteit támadja meg. A központi idegrendszerhez az agy és a gerincvelő tartozik, amelyek többek között az érzékszervi információk feldolgozásáért és a test reakcióinak irányításáért felelnek. A betegség fokozatosan károsíthatja az idegrendszert, és megzavarhatja az agy, a gerincvelő, valamint a test többi része közötti kommunikációt. A tünetek személyenként jelentősen eltérhetnek. Előfordulhat fáradtság, szédülés, akaratlan izomgörcs, homályos vagy kettős látás, memóriazavar, zsibbadás és hangulati probléma. Az SM leggyakrabban 20 és 40 éves kor között jelentkezik, de bármely életkorban kialakulhat. Nőknél gyakoribb, a dohányzás és az alacsony D-vitamin-szint pedig növelheti a kockázatát.
3. Fibromyalgia
A fibromyalgia krónikus állapot, amely kiterjedt izom- és ízületi fájdalommal, valamint fokozott fájdalomérzékenységgel járhat. Fontos pontosítás, hogy bár gyakran együtt említik az autoimmun betegségekkel, jelenleg nem tekintik egyértelműen klasszikus autoimmun kórképnek. Nőknél gyakrabban fordul elő, és nagyobb lehet a kialakulásának esélye azoknál, akik lupusszal vagy reumatoid artritisszel élnek. A fibromyalgia égő, szúró vagy sajgó fájdalmat okozhat az izmokban, az ízületek környékén és az inakban. Gyakori tünete a kimerültség, az alvászavar, a memória- és koncentrációs probléma, a migrén, a zsibbadás és a depresszív hangulat. Emésztőrendszeri panaszokat, például irritábilis bélre jellemző tüneteket is kiválthat, ezért az ízületi fájdalom mellett hányinger és hasi diszkomfort is jelentkezhet.
4. Cöliákia
A cöliákia olyan autoimmun eredetű emésztőrendszeri betegség, amelynél a glutén fogyasztása károsítja a vékonybél nyálkahártyáját. A glutén megtalálható a búzában, az árpában, a rozsban, valamint az ezekből készült élelmiszerekben. A cöliákia kialakulásában fontos szerepet játszik a genetikai hajlam, ugyanakkor a betegség bármely életkorban megjelenhet. Mivel nagyon különböző tüneteket okozhat, és ezek más betegségekre is hasonlíthatnak, gyakran hosszabb időbe telik a felismerése. Jelentkezhet hasi fájdalom, puffadás, székrekedés vagy hasmenés, megmagyarázhatatlan fogyás, gyengeség, energiahiány, hangulati probléma és menstruációs zavar. Egyes betegeknél ízületi fájdalom és hányinger is kialakulhat. A diagnózis felállítása előtt nem ajánlott önállóan gluténmentes étrendre váltani, mert ez befolyásolhatja a vizsgálatok eredményét.
5. Fekélyes vastagbélgyulladás
A colitis ulcerosa, vagyis a fekélyes vastagbélgyulladás egy krónikus gyulladásos bélbetegség, amely elsősorban a vastagbelet és a végbelet érinti. Kialakulásának pontos oka nem teljesen ismert, de az immunrendszer rendellenes működése fontos szerepet játszhat benne. Leggyakoribb tünete a hasi fájdalom és a visszatérő hasmenés. Emellett jelentkezhet véres széklet, végbélvérzés, fogyás, étvágytalanság, láz, hányinger és állandó székelési inger. A betegség gyakran fellángolások és nyugalmi időszakok váltakozásával jár. A tartós vagy véres hasmenés minden esetben olyan tünet, amellyel mielőbb orvoshoz kell fordulni.
6. 1-es típusú cukorbetegség
Az 1-es típusú cukorbetegség esetén az immunrendszer tévedésből megtámadja és elpusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő béta-sejtjeit. Ennek következtében a szervezet alig vagy egyáltalán nem termel inzulint. Inzulin nélkül a vérben található glükóz nem tud megfelelően bejutni a sejtekbe, ezért a vércukorszint veszélyesen magasra emelkedhet. Kezelés nélkül ez akár életveszélyes állapothoz is vezethet. Az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség különböző betegségek, de több tünetük megegyezhet. Figyelmeztető jel lehet a gyakori vizelés, az állandó szomjúság, a fokozott éhség, a fáradtság, a homályos látás, a lassan gyógyuló sebek és a megmagyarázhatatlan fogyás. Az 1-es típusú cukorbetegség tünetei sokszor hirtelen jelennek meg. Bár gyakran gyermek- vagy fiatalkorban diagnosztizálják, bármely életkorban kialakulhat.
Forrás: Shape / Képek: Getty