Stresszalapú hasmenés: ezért nem szabad figyelmen kívül hagyni

Felgyorsult világunkban elkerülhetetlenek a stresszes helyzetek, sokan azonban ilyenkor az idegeskedés mellett hasi panaszokat, például hasmenést is tapasztalnak.

Doktor Isaac Tourgeman, a floridai Albizu Egyetem neuropszichológusa és pszichológiai adjunktusa szerint a stresszalapú hasmenés visszavezethető az ember ősi stressz-reakciójára. Ez egy automatikusan beépült reflex, ami veszély (vagyis napjainkban a stressz) esetén azonnal aktiválódik. Tekerjük vissza az időt egészen az ősemberek koráig, amikor is szükségük volt arra a túlélő technikára, amit úgy nevezünk: üss vagy fuss. Vagyis vedd fel a harcot az ellenséggel, vagy menekülj el előle. Bár manapság a szó szoros értelmében nem kell harcot vívnunk az életünkért, de az egyéb nyomasztó élethelyzetek miatt valószínűleg jóval stresszesebbek vagyunk vadászó, halászó, gyűjtögető elődeinkhez képest.

Miért okozhat hasmenést a stressz?

Doktor Carolyn Newberry, a Weill Cornell Medicine és a New York-Presbyterian gasztroenterológusa a Health magazin kérdésre elmondta, hogy voltaképp egy komplett idegrendszer működik a gyomor-bél traktusunkban. Ezzel arra utal, amire a kutatók már korábban rájöttek: az emberi bélcsatorna idegsejtjeiben minden, az agyban működő ingerületátvivő anyag is megtalálható. Az úgynevezett enterális idegrendszert (ENS) ezért második agynak is nevezik, mivel lényegében ugyanazokból a szövetekből épül fel, mint a központi idegrendszer (CNS). A bélfal idegsejtjeinek kommunikációjáért – szintén az agyhoz hasonlóan – mintegy harmincféle anyag felel. Sőt mi több, a depresszióhoz és hangulatváltozásokhoz kötődő szerotonin (boldogsághormon) 95 százaléka is a belekben található.

A bél-agy elnevezésű hálózat tehát aktívan kommunikál az aggyal, a bélből érkező jelzések pedig különböző agyterületekre futnak be. Azt, hogy a hangulatunk befolyásolja bélrendszerünk állapotát (és fordítva), mostanra számos kutatás bebizonyította: egy, a Comprehensive Physiology szaklapban megjelent tanulmány szerint a stressz aktiválja a CRF-neuronokat (kortikotropinfelszabadító faktor), amelyek felgyorsítják a belek mozgását és fokozzák a szorongásos viselkedést. A kortikotropinfelszabadító hormon jelenléte összefügg azzal, hogy mennyi stresszhormon, azaz kortizol termelődik a szervezetünkben egy adott időpontban.

Dr. Newberry szerint mindenki másképp reagálhat a bélrendszerükben lévő stresszhormonok extra hullámára. Valakinek hasmenése lesz, másoknak székrekedése, megint mások ilyenkor hasfájásra, puffadásra, hányingerre panaszkodnak. És természetesen vannak emberek, akiknél a tünetek kombinációja jelentkezik, mint például a gyomorfájdalom, hányinger és hasmenés egyszerre. (És itt jön a képbe az az “üss vagy fuss” reakció, amiről bevezetőnkben írtunk.) Stresszalapú székrekedés akkor fordul elő, ha a szervezet stresszre adott válaszaként túl lassan emészti meg az ételt a gyomor-bél traktuson keresztül. Míg a stresszalapú hasmenés ennek a fordítottja. “Ha az étel túl gyorsan halad, a vastagbélnek nincs elég ideje, hogy felszívja a vizet a melléktermékből” – magyarázza doktor Lisa Ganjhu, a New York-i Langone gasztroenterológusa. A túl sok víz pedig folyékony székletet eredményez.

Kit veszélyeztet leginkább a stresszalapú hasmenés?

Doktor Ganjhu szerint amennyiben stresszes állapotban szinte mindig a mosdóba kell rohannunk, akkor elképzelhető, hogy valamilyen bélprobléma, például irritábilis bél szindróma (IBS) vagy gyulladásos bélbetegség (IBD) áll a háttérben. Ez azonban nem törvényszerű, így ha valakinek nincs diagnosztizált gyomorproblémája, akkor is tapasztalhat stressz okozta hasmenést. Doktor Newberry azonban komoly esélyt lát arra, hogy az átmenetinek tűnő emésztőrendszeri problémák nagy bajt jeleznek. Ezen a ponton fontos megemlíteni az IBS és az IBD közti különbséget. Az irritábilis bél szindróma (IBS) egy funkcionális bélbetegség, ami a bélrendszernek működésbeli zavarára utal, ám esetében szervi probléma nem áll fenn. A betegek panaszai változatosak, de legtöbben puffadással, bélgörcsökkel, görcsös hasi fájdalmakkal, hasmenéssel vagy székrekedéssel (esetleg ezek váltakozásával), erős, hallható bélmozgásokkal, szelességgel fordulnak orvoshoz.

Az IDB (Inflammatory Bowel Diseases), vagyis gyulladásos bélbetegség ezzel szemben két gyulladásos folyamatot jelez. Az egyik a Crohn-betegség, a másik a fekélyes vastagbélgyulladás (Colitis ulcerosa). Míg utóbbi csak a vastagbelet érinti, addig Crohn-betegség esetén a gyulladás a tápcsatornán belül bárhol jelentkezhet. A gyulladásos bélbetegség pontos oka egyelőre ismeretlen, de valószínűleg a genetikai és környezeti tényezők egyaránt közrejátszanak a kialakulásban.

Fiatal No Simogatja A Hasat
A stresszalapú hasmenés visszavezethető az ember ősi stressz-reakciójára (Fotó: Shutterstock/Puzzlepix)

Doktor Ganjhu azonban rámutat, hogy az IBS diagnosztizálására szigorú kritériumok vonatkoznak: ez azt jelenti, hogy az orvosnak ki kell zárnia minden olyan szervi vagy működésbeli okot, amely potenciálisan a probléma hátterében állhat. IBS esetén többnyire az a jellemző, hogy a székletürítés fájdalommal jár, utána viszont a beteg megkönnyebbülést érezhet. Szintén az IBS ismérve, hogy az érintettek három hónap leforgása alatt háromszor is átélhetik a fájdalmas székletürítést. Ha valakinél stresszalapú hasmenés áll fenn, akkor nem valószínű, hogy az orvos IBS-t diagnosztizál. Ettől függetlenül legyen szó akár az IBS-ről, akár más krónikus bélbetegségről, a stressz minden bizonnyal súlyosbítja a tüneteket.

Megelőzhető a stresszalapú hasmenés?

Teljesen kiiktatni ugyan nem tudjuk életünkből a stresszt, azonban enélkül is sokat tehetünk általános egészségi állapotunk javításáért. Doktor Newberry szerint a meditációs gyakorlatok, az alvási szokásaink javítása, a sport és egy kiadós beszélgetés közeli barátainkkal egyaránt segíthet, ha azt tapasztaljuk, hogy a hasmenéses tünetek a stresszel egy időben jelentkeznek. Ezen kívül vannak olyan viselkedésbeli változások is, amelyeken ugyancsak érdemes változtatunk, különösen akkor, ha a stresszre adott válaszként általában olyan dolgokat teszünk, amelyek súlyosbíthatják a hasmenést, például ha túl sok kávét iszunk, vagy túl sok zsíros, cukros ételt fogyasztunk. Doktor Newberry azt tanácsolja, hogy stresszes időszakokban koncentráljunk az oldható rostokra, amelyek a zabpehelyben, az almában és banánban egyaránt megtalálhatók. Hozzáteszi: már egészen apró módosításokkal is nagy eredményeket érhetünk el.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Doktor Ganjhu szerint mindenképp célszerű szakorvos segítségét kérni, ha változásokat észlelünk emésztésünkben. Bármilyen apró is az eltérés, ne hagyjuk figyelmen kívül, hiszen csak egy szakember képes – a megfelelő vizsgálatok elvégzése után – kizárni a különböző betegségeket. És bár valószínűleg nem leszünk betegek a stresszalapú hasmenéstől, de ha a probléma gyakori, akkor az olyan mögöttes problémákra is utalhat, mint az IBS vagy az IBD. Mindemellett különösen fontos orvoshoz fordulni, ha a hasmenést fogyás, véres széklet és erős hasi fájdalom kíséri, mivel ezek a panaszok egy súlyosabb bélbetegség tünetei is lehetnek.

Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

A sikeres nők hét szokása