Fellángolások fogságában: miért jelentkeznek szezonálisan a krónikus bélbetegségek?

A nedves, őszi időjárást nemcsak a lelkünk, de olykor a testünk is nehezen viseli. A krónikus bélbetegséggel élőknek különösen nehéz lehet ez az időszak, mivel a hűvös szél és az esőzések gyakran berobbantják a krónikus bélproblémákat. Melyek ezek a betegségek, és hogy áll a tudomány az időjárás és a bélproblémák kapcsolatához napjainkban?

Krónikus bélbetegség: az meg micsoda?

Fontos kitétel, hogy már a kezdetek kezdetén különbséget tegyünk az IBD és az IBS között. Az IBS (irritábilis bélszindróma) egy konkrét megbetegedés neve, ezért nem összekeverendő az IBD (inflammatory bowel diseases) megjelöléssel, melyet magyarul krónikus gyulladásos bélbetegségek csoportjaként fordítunk le. 

krónikus gyulladásos bélbetegségek közé olyan problémákat sorolunk, amelyek a bélrendszert krónikusan – azaz hosszú időn keresztül – gyulladt állapotban tartják. Ilyen a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás, vagy leánykori nevén colitis ulcerosa. Az Egyesült Államokban jelenleg körülbelül 780 ezer amerikai él Crohn-betegséggel és csaknem egymillió diagnosztizáltat tartanak számon colitis ulcerosával. 

A két betegség között a legnagyobb különbség, hogy míg a Crohn a teljes emésztőrendszer hosszában megjelenhet (száj, nyelőcső, gyomor, vékony- és vastagbél), addig a colitis ulcerosa csak a vastagbélre korlátozódik. Tüneteik viszont hasonlóak: a beteg mindkét esetben hasi fájdalmakat, felfúvódást, véres hasmenést produkálhat, emellett fekélyek is kialakulhatnak az érintett területeken. Jelenleg nem ismerjük pontosan e két betegség kialakulásának konkrét okait, mivel a környezeti tényezők, a stressz és az életminőség egyaránt nagy mértékben befolyásolják a problémák megjelenését.

Tényleg létezik szezonalitás?

Mivel a Crohn-betegség és vastagbelet érintő  párja, a colitis rendkívül rejtélyes eredetű rendellenességek, a tudósok folyamatosan keresik a választ a kérdésre: mi okozza e két megbetegedést, illetve melyek azok a tényezők, amik bizonyítottan szerepet játszanak a fellángolásukban. 

Stomach,bowel,good,digestion,food,woman's,medical,health,on,white
Kép forrása: Shutterstock/PuzzlePix

A páciensek beszámolói alapján a kutatók régóta sejtik, hogy a bélgyulladások berobbanása bizonyos mértékben valamiféle szezonalitást mutat, mely összhangban van az időjárás változásaival. Egy 2015-ben közzétett utánkövetéses kutatásban mintegy 170 gyermeket vizsgáltak 1 és 21 éves koruk között úgy, hogy a szakértők minden alkalommal feljegyezték a fellángolások pontos időpontjait. Meglepő eredmény született: a 170 gyerek 34%-ánál az ősz beköszöntével lángolt fel valamelyik típusú krónikus bélbetegség, míg 19%-uk nyáron tapasztalt rosszulléteket. A kutatók ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a bélbetegségek és az időjárás-változás között van kapcsolat, legalábbis ami a fiatalokat, gyermekeket illeti. 

Magyar válasz

A magyar kutatókat sem hagyja nyugodni a szezonalitás kérdése, ám A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság hivatalos rovatában közölt 2012-es cikk némileg más irányból közelíti meg a problémát. 

Ősszel lecsökken a napsütéses órák száma, ami egyúttal kevesebb D-vitamin bevitelt jelent.  A tanulmányban kifejtik, hogy ebben a tekintetben a gastrointestinalis kórképek külön figyelmet érdemelnek, mivel a D-vitamin alapvető szerepet játszik az immunhomeosztázis és a nyálkahártya (mucosa) egységének fenntartásában. A kutatók úgy vélik, hogy a megfelelő mennyiségű D-vitaminnal nemcsak a felszívódási zavarok okozta hiányos raktárkészletek tölthetők fel, hanem a krónikus betegségek kialakulása ellen is védhet. Emellett a szakértők D-vitamin szedését javasolják a már meglévő betegség kezeléseinek kiegészítő tápanyagaként is, mert segítheti és felgyorsíthatja a talpraállást. Noha krónikus bélbetegséggel élni nem egyszerű kihívás, a  kutatók folyamatosan keresik a megoldásokat. Emellett persze nem árt, ha a beteg is odafigyel a táplálkozásra.

A gyógyszeres kezelés mellett a szakértők javasolják a kiegyensúlyozott étrend kialakítását, hiszen az élelmiszerekben található egyes adalékok, vegyületek jelentősen befolyásolhatják a tüneteket. Az általános jótanácsok között szerepel a napi minimum ötszöri étkezés, vagyis alátámasztják a jól ismert jelmondatot: „Sokszor keveset!” Emellett néhány egyszerű étel elhagyásával (hüvelyesek, k-betűs zöldségek, magas zsírtartalmú tejtermékek) is megkönnyíthetjük bélrendszerünk mindennapi munkáját, hogy elkerüljük az újabb fellángolást. 

Borítókép forrása: Shutterstock/PuzzlePix

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Ami nincs az nem fájhat? Dehogynem. Tudj meg többet a babák fogzásáról!