Az ekcéma a bőrt érintő legkellemetlenebb betegségek egyike: felszínes gyulladás, ami hólyagosodással, bőrpírrel, duzzanattal, nedvedzéssel, pörkképződéssel, hámlással és szinte minden esetben viszketéssel jár. Kontaktekcémának is nevezik, merthogy a gyulladást a bőrrel érintkező anyagok váltják ki.
Az allergének többnyire teljesen hétköznapi anyagok, például az ékszerekben, bizsukban, óraszíjakban és övek csatjában lévő nikkel és króm, de lehetnek műszálas anyagok, mint amilyen a nylon, illetve bizonyos antibiotikumok, kozmetikai termékek, például arc-, kéz- és testápoló-krémek, samponok, hajfestékek, körömlakkok, púderek, rúzsok, fogkrémek, és még sorolhatnánk. Az úgynevezett fotoallergiás kontaktekcéma pedig jellemzően fényvédőktől, borotválkozás utáni szerektől, egyes parfümöktől, antibiotikumoktól jön elő, ha a beteg bőrét napfény éri az ezekkel való érintkezés után.
Az ekcéma tünetei, a diagnózis felállítása
Amit mindenképp érdemes tudni a betegségről, hogy az allergiás reakció jelentkezéséig egy-két, de akár hét-tíz nap is eltelhet az adott allergénnel való érintkezést követően. A bőr ilyenkor kivörösödik, megduzzad, hamarosan pedig apró hólyagocskák jelennek meg rajta, melyek váladékoznak, kifakadnak. Mindehhez ráadásul heves viszketés is társul, illetve több hétig eltart, mire a kellemetlen tünetek megszűnnek. Szintén fontos információ, hogy noha a kontaktekcéma először csak azon a helyen alakul ki, ahol a bőr érintkezett az allergénnel, ám rövidesen a test más részeire is átterjedhet. A tünetek súlyossága egyénenként változó: egyeseknél enyhe bőrpírt, másoknál súlyos, hólyagképződéssel járó duzzanatot okozhat. Hogy kiderítse, mi váltja ki az ekcémát, az orvos több bőrtesztet elvégez az allergén azonosításához: a vizsgálat során a számításba vehető allergének közvetlen érintkezésbe kerülnek a bőrrel, az esetleges allergiás reakció kialakulásából pedig kikövetkeztethető az allergén típusa, valamint a reakció nagyságából ítélve az allergia mértéke is.
Az ekcéma kezelése
Miután sikerült felkutatni és eltávolítani a tüneteket kiváltó allergént, a bőrgyógyász helyi kezelést javasol a gyulladás csökkentésére, illetve a felülfertőzés megelőzésére. A gyulladt bőrfelületre tehetünk hűsítő (egyben fertőtlenítő) borogatást, majd bekenhetjük gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő ecsetelőkkel, kenőcsökkel. A súlyosabb tünetekkel rendelkező betegeknél erősebb helyi gyulladáscsökkentő kezelés is indokolt lehet. Fontos, hogy ne akarjuk meggyógyítani magunkat szteroid tartalmú krémekkel, mert azok súlyos szövődményekhez vezethetnek. Belsőleges kezelésre az orvos elrendelhet antihisztamin készítményt is a viszketés és az allergiás gyulladás csökkentésére.
Ekcéma elleni házi gyógymódok
Mivel ekcéma esetén sérül a bőr természetes védekezőképessége, valamint eléggé ki is szárad, nem árt, ha kéznél vannak olyan házi praktikák, amelyek ha eltüntetni nem is tudják az ekcémát, de enyhíthetik a kellemetlen tüneteket. Ám amennyiben ekcéma elleni gyógyszeres kezelés alatt állunk, a biztonság kedvéért inkább egyeztessünk kezelőorvosunkkal az általunk szimpatikusnak vélt gyógymód alkalmazásáról.
Kolloid zabpehely: a kolloid állagú zab valójában egy finom, liszt állagúra őrölt zabpehely, ami vízzel elegyítve védőréteget képez a bőrön, megakadályozva a nedvesség elszökését. A kolloid zab gyulladáscsökkentő hatása miatt ideális kiegészítője lehet az ekcéma elleni küzdelemnek. Megszünteti a pirosságot, elmulasztja a viszketést és szabályozza a faggyútermelést. Továbbá gyengéd hámlasztó is, magas fehérjetartalmának köszönhetően pedig intenzíven hidratálja a bőrt. Így használjuk: turmixgépben őröljük por állagúra a kolloid zabpelyhet, engedjünk langyos vizet a kádba, majd öntsük bele az őrleményt. Várjunk 10-15 percet, öblítsük le magunkat, végül alaposan – de kíméletesen – szárítkozzunk meg. Bónuszként alkalmazzunk bőrünkön vékony rétegben hipoallergén, lehetőleg magas olajtartalmú hidratálókrémet.
Ligetszépe-olaj: a ligetszépe-olaj népszerűségét a szépségiparban két fő összetevőjének, a linolsavnak és a gamma-linolénsavnak köszönheti, amelyek antioxidánsként védik és elősegítik a bőrsejtek megújulását, valamint nyugtatják az irritált, érzékeny bőrt. Étrendkiegészítő formájában szedve a ligetszépe-olaj segíti a szisztémás gyulladásos állapotok, mint például az ekcéma enyhítését. Bár az erről készült tanulmányok eredményei vegyesek, sokan mégis arról számoltak be, hogy a ligetszépe-olaj negatív mellékhatások nélkül enyhítette ekcémás tüneteiket.
Kókuszolaj: az amerikai Országos Ekcéma Szövetség szerint a kókuszolaj antibakteriális hatása csökkentheti a bőrön elszaporodó staphylococcus baktériumokat, ezáltal segít megelőzni a fertőzést. Ez rendkívül fontos az ekcémás betegek számára, mert ahogy már írtuk, a gyulladt bőrrészek megrepedhetnek, a hólyagok pedig kifakadhatnak, lehetővé téve a baktériumok szabad bejutását a szervezetbe. Arra azonban figyeljünk, hogy csak szűz, vagy hidegen sajtolt kókuszolajat használjunk.
Napraforgóolaj: a napraforgó magjából kinyert olaj kutatások szerint védi a bőr külső rétegét, ezáltal a nedvességet benntartja, a baktériumokat pedig távol. A napraforgóolaj mindemellett hidratáló, gyulladáscsökkentő hatású, valamint enyhíti a viszketést. A napraforgóolaj hígítatlanul, közvetlenül a bőrre vihető kence, melyet lehetőleg fürdés után, a még nedves bőrön alkalmazzunk.
Varázsdió: a varázsdió kivonata a legtöbb patikában és bioboltban elérhető, kevesen tudják azonban, hogy az emberek évszázadok óta használják, mivel természetes baktériumölő hatású, mégis gyengéd a bőrhöz. Emiatt pattanásosodásra hajlamosaknak, ekcémával küzdőknek is ajánlott
Körömvirágkrém: a körömvirágkrém szintén hosszú ideje szerepel a népi gyógymódok listáján, értékes hatóanyagainak köszönhetően ugyanis nyugtatja az irritált bőrt, továbbá javítja a véráramlást a sérült vagy gyulladásos bőrfelületen, valamint hidratál, és segít a fertőzések leküzdésében.
Akupunktúra és akupresszúra: a kínai orvoslás évezredes gyógymódjai azok a technikák, amelyek a test pontjainak stimulálásával ígérnek gyógyulást. Közülük is a legismertebb az akupunktúra: a kezelés során használt apró tűk feloldják a szervezetben található csatornák gátjait, hogy a csí, azaz a pozitív életerő újra szabadon áramolhasson. Lefordítva a nyugati orvostudomány nyelvére, a tűszúrások elektromos impulzusokat hoznak létre, eljutnak az agyi reflexközpontokba, majd az ingerület innen a megfelelő idegpályákon keresztül eljut az adott szervhez. Az akupresszúra voltaképp ugyanezen az elven működik, azt leszámítva, hogy itt tűk helyett az ujjunkkal gyakorlunk nyomást a megfelelő pontra. Ez nem fájdalmas, és ismert mellékhatásai sincsenek, így bárki, akár otthon is elsajátíthatja a technikáját. Noha önmagában nem tehet csodát, az akupresszúra ettől függetlenül használható hirtelen jelentkező tünetek kezelésére, fájdalomcsillapításra, izomlazításra, de számos egyéb betegség, így az ekcéma ideális kiegészítő terápiája is lehet.
Relaxációs technikák: bár egyelőre nem tudni miért, de az eddigi kutatások alapján a stressz súlyosbíthatja az ekcéma tüneteit, és fenntartja a gyulladást a szervezetben. Testi-lelki kiegyensúlyozottságunk visszanyerése érdekében érdemes elsajátítani egy hatékony stresszkezelési technikát. Ide tartozik például a meditáció, a kognitív viselkedésterápia, a mély légzés, a vizualizáció, a zeneterápia, a hipnózis, a tai chi és a jóga, valamint a biorezonancia.
Az ekcéma megelőzése
A kontaktekcéma megelőzésének első és legfontosabb lépése, hogy kerüljük az érintkezést az allergén anyagokkal. Amennyiben száz százalékban mégsem tudjuk kiiktatni azokat, mérsékelhetjük az allergiás reakciót, ha folyamatosan ápoljuk, hidratáljuk a bőrt, igyekszünk megelőzni a kiszáradását, mivel a száraz bőr hajlamosabb a kontaktekcémára. A fürdési szokásainkat szintén érdemes újragondolnunk: a víz meleg legyen, de semmiképp se forró, ne áztassuk magunkat a kádban 15 percnél tovább, és lehetőség szerint törekedjünk inkább a gyors zuhanyzásra.
És ha már a tisztálkodásnál tartunk, az sem mindegy, milyen szappant vagy tusfürdőt használunk. Ekcémás betegek számára a természetes alapanyagú, semleges kémhatású, kímélő szappanok és tusfürdők a legjobbak, mert azok meghagyják a bőr természetes zsír- és faggyútartalmát. A gélek és folyékony szappanok szárító hatása enyhébb, az antibakteriálisaké viszont durvább. Szárítkozáskor ne dörzsöljük magunkat, hanem először tenyérrel simítsuk le a víz nagy részét, majd utána törölközővel itassuk fel a maradék nedvességet. A hidratáló krémeket közvetlenül fürdés után, a még nedves bőrön alkalmazzuk, és lehetőleg olyat használjunk, amely visszapótolja a bőr természetes vízmegkötő anyagait. Mivel a kiszáradásra leginkább hajlamos bőrfelületek a lábon, a kézen, a könyökön és térden, az arcon és a nyakon találhatóak, így ezeket mindenképpen krémezzük rendszeresen. Végül, de nem utolsó sorban, ne vakarjuk a száraz, viszkető bőrt, mert az csak olaj a tűzre. Körmeinket mindig vágjuk rövidre, míg éjszakára akár kesztyűt is húzhatunk viszkető kezünkre. A ruházatot illetően pedig lehetőleg olyanokat hordjunk, amikbe nem izzadunk bele, például pamutot.
Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix