Sokan kirohannak a világból a “Macika”, “Mókuska” és “Drágaságom” becenevek hallatán, de a párok jelentős része használja ezeket (jobbára) egymás között. Mi a jelentősége, és miért pont ezeken a neveken szólítjuk a szerelmünket? A pszichológusoknak erre is van magyarázata.
Ahány párkapcsolat, annyi szokás – módosítom most a jól ismert közmondást a cikk témájához illőre, hiszen van, aki egyáltalán nem becézi a párját, és a nevén szólítja, másnál viszont akár hetente változnak a kedveskedő becenevek, és egész repertoárjuk van belőlük. Egyeseket idegesít a kicsinyítő képzők használata, megint másoknál ez a szerelem, szeretet verbalizálása a társuk felé.
A macikázás közelebb hoz?
Van olyan becenév, amit te adtál a párodnak? Van kedvenc beceneved, amit a társad szokott neked mondani? Amikor kettesben vagytok, szoktatok néha gügyögni, mint ahogy a babákkal beszél az ember? Kialakult már egyfajta saját nyelv köztetek az együtt töltött hónapok során? A pszichológusok szerint, ha legalább egy-két kérdésre igennel válaszoltál, az jó jel a kapcsolatodra nézve. Ahogy a párok idővel közelebb kerülnek egymáshoz, és a köztük lévő kapcsolat épül, fejlődik, úgy nő a személyes idiómák (átvitt értelmű kifejezések, szavak) és a közös viccek használata. A kutatások azt mutatják, hogy a személyes idiómahasználat a kapcsolat erősödésének jele.
A Floridai Egyetem neuroantropológus professzora, Dean Falk szerint egyszerű magyarázat rejlik amögött, hogy miért becézzük szerelmünket. “Az így beszélő párok saját csecsemőkori tapasztalataikra és első szerelmükre, az anyjukra nyúlnak vissza ezzel.” A becéző nevek kicsit olyanok, mint ahogy a babákkal beszélgetünk (baby talk), aminek célja, hogy segítsen a csecsemőnek megtanulnia a nyelvet, emellett szeretetet is kifejez az anya és gyermeke kötődése érdekében.
Egyes pároknak vannak olyan szavai, amelyek mélyebb jelentést közvetítenek, mint aminek felszínen tűnnek mások számára. Hamarabb lelépni egy lapossá váló partiból? Kiszakítani a másikat egy kellemetlen beszélgetésből? Sokszor elég lehet két szó, egy szemforgatás, egy ásítás vagy egy bizonyos tekintet, hogy a másik rögtön tudja, mire is gondolunk. Ugyanígy egy, csak kettőnk által használt becézés különleges jelentéssel bír, kifejezi a közelséget, szeretetet.
Egy 1993-ban végzett kutatás 154 párt kérdezett meg a becenevek témájában, és azt vizsgálta, hogy van-e összefüggés a becenevek és a kapcsolati elégedettség között. Arra az eredményre jutottak, hogy az elégedett feleségek és férjek több közös idiómáról számoltak be, mint azok, akiknek problémáik vannak a házasságukban. Azonban azt is hozzá kell tenni, hogy e nevek használatának gyakorisága idővel csökkent. Leggyakrabban az öt évnél kevesebb ideje együtt élő, gyermek nélküli házaspárok használták őket, míg a későbbi életszakaszban lévő párok a legkevesebbet, ami arra utal, hogy az ilyen becéző neveket (akár melléknévből, akár állatnévből fakadó kedveskedéseket) leginkább a rózsaszín köd és a mézeshetek szaporítják meg.
„Szerintem igazán emberi, természetes viselkedés, hogy fogjuk a nyelvet, és saját céljaink szerint alakítjuk” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Carol J. Bruess a Scientific Americannek. „Úgy gondolom, hogy a becenevek ilyen módon fejlődnek. Elnevezzük a dolgokat, szimbólumokat találunk ki rájuk, és idővel hajlamosak vagyunk természetes módon manipulálni ezeket a szimbólumokat egy bizonyos eredmény érdekében.”
De a becenév is csak akkor jó, ha mindkét fél rendben van vele. Számos hagyomány és filozófia szerint nagy hatalmat rejt egyes dolgok elnevezése, sok esetben a függőségi viszonyra is utalhat, például amikor cinikusan használjuk azt egy vita során vagy alá-fölérendeltségi helyzetben. A beceneveknek tiszteletteljesnek kell lenniük, és ha másik többször is olyasvalaminek nevez, amiről már szóltunk, hogy nem szeretjük, annak a jele lehet, hogy nem tisztel minket. Ugyanígy ha egy pincérnőt valaki “Édesemnek” hív, az inkább megalázó, mintsem kedves, és én például kifutok a világból, ha valaki a barátnőjére “az asszony”-ként hivatkozik.
Becenevek a világ körül
Nyuszika, Mókuska, Szívem, Drágám, Kincsem – a magyar nyelv sokszínűsége a becenevek terén is látható, kifejezések százaival illethetjük a számunkra kedves embereket. De mi a helyzet a határon túl? A Babbel.com nyelvszakértői körbenéztek, hogy Nagy-Britanniától Japánig melyek a leggyakrabban használt kedveskedések egy párkapcsolatban.
- Franciaország: “mon petit chou”, ami annyit tesz: “kis káposztám”
- Németország: “Mausebär”, vagyis “egérmedve”
- Japán: “Tamago gata no kao”, ami a tojás alakú arcra utal, mert az országban az ovális arcokat nagyon szépnek tekintik
- Svédország: “Sötnos”, vagyis “cukiorr”
- Olaszország: “Microbino mio” amit “kis mikróbámnak” lehetne lefordítani, és valószínűleg a kellemes hangzás miatt használják
- Thaiföld: “Chang noi”, ami azt jelenti, hogy “kis elefánt”
- Spanyolország: “Media naranja”, amit “fél narancsnak” fordítunk, arra utalva, hogy bennük megtaláltuk a narancsunk másik felét
- Oroszország: “Lapachka” – nagyjából édesemnek lehet fordítani, de a lapa szóból ered, ami a tappancsot jelenti
- Tibet: “Nyigdu-la” – nem a leggyakrabban használt kifejezés, de a legdrámaibb, amit úgy lehetne fordítani, hogy “szívem legnemesebb mérge”
Forrás: Psychology Today, Business Insider
