Bárki, aki allergiától szenved tudja, hogy mennyire kellemetlen tünetekkel kell megküzdeni. Az allergia kutyáknál és macskáknál is megjelenhet. Mutatjuk, hogy milyen tünetekre kell figyelned.
Sokan talán nem is gondolnák, hogy a kutyáknál és macskáknál is kialakulhat allergia. Pedig a kellemetlen tünetekkel küzdő kiskedvencek száma egyre nagyobb. Gazdiként pedig nem mindig egyszerű ezeket a jeleket azonosítani.
A kutyák és macskák ételallergiájának pontos előfordulása nem ismert, de az állatorvosi kutatások azt mutatják, hogy viszonylag ritka, számuk viszont folyamatosan nő. A diagnosztizált ételallergia a kutyák összes bőrbetegségének körülbelül egy százalékát teszi ki, az allergiával összefüggő bőrbetegségek esetében pedig 10 százalék kapcsolódik az állat étrendjéhez. Ezzel szemben a házi poratkák, a pollen, a penészgombák, valamint a bolha- vagy más rovarcsípés gyakori okai a háziállatok allergiás reakcióinak.
A Banfield Pet Hospital 2018-as állat-egészségügyi jelentése szerint a bolhaallergiások száma az elmúlt 10 évben nőtt, a kutyáknál 12,5 százalékkal, a macskáknál pedig 67,3 százalékkal.
Allergia kutyáknál: tünetek
Én a kutyás oldalt ismerem személyesen, így arról tudok részletesebben írni, mert az enyémnél is diagnosztizálták, konkrétan a porra érzékeny ő is, mint egyre többen. A tünetek lehetnek a viszketés, fülgyulladás, dudorok a bőrön, kipirosodott bőr, bevörösödő szőrzet főleg a lábujjakon, nyirokcsomó duzzanat. A hasmenés vagy hányás nem gyakori az ételallergiás kutyák és macskák esetében, a diagnosztizált ételallergiák 10-15 százaléka jár ezekkel a tünetekkel. A háziállatok sokkal gyakrabban tapasztalják ezeket táplálékintolerancia következtében. Nálunk még két ritkának számító tünet is megjelent, ez pedig a visszatérő szemgyulladás és a száraz bőr az orr tetején.
Allergia kutyáknál: diagnosztizálás
Az allergia kérdése azért is nagyon nehéz ügy, mivel rettentően bonyolult kideríteni, hogy mire reagálhat rosszul az adott állat. Ugyanis egyre inkább elfogadott vélemény az állatorvosok között, hogy nem léteznek olyan tesztek, amivel pontos képet lehet kapni eleségallergia esetén. A legmegbízhatóbbnak az eliminációs, vagyis a megvonásos monodiétát tartják, amihez óriási lelkierő és fegyelem kell a gazdi (és a kutya) részéről. Ebben az esetben ugyanis 8-12 hétig egyfajta hipoallergén tápot kaphat a kedvencünk, semmi mást, hogy kiürüljön az allergén a szervezetéből. Majd 2-3 hetes provokációs időszakok következnek, amikor vissza kell az étrendjükbe vezetni egy-egy ételt.
Lehet választani gyári tápot, aminél fontos, hogy hipoallergén legyen, de lehet főzni is az ebünknek. Utóbbi esetben ki kell választani egy fehérjeforrást és egy szénhidrátforrást, lehetőleg olyat, amivel még nem sokat találkozott az élete során.
Az allergia kutyáknál általában a csirkére, pulykára, tojásra, szójára, marhára, tej- és tejtermékekre, macskáknál pedig még halra jön elő.
Egyéb allergének esetén kicsit egyszerűbb a helyzet, ugyanis a porra, poratkára, egyéb atkákra, élesztőgombákra és a pollenekre léteznek egészen megbízható tesztek. Így azokat vérvétellel könnyen ki lehet mutatni. Nyilván ahogy az embereknél, itt sem létezik olyan teszt, ami a világon mindent ellenőriz. Ilyekor is azokat nézik, amik a leggyakoribb allergének.
Allergia kutyáknál: kezelés
Ha eleségallergiáról beszélünk, akkor kezelés szempontjából könnyebb dolgunk van, ugyanis kerülni kell azokat az összetevőket, amiktől az állat tünetei rosszabbodnak. Ha azokat kizárjuk, a panaszoknak el kell tűnniük, teljes életet élhet a kutyus.
Por- és pollenallergia esetén a helyzet már nehezebb. Ilyenkor lehet választani a szteroidos gyógyszert, ezt nem igazán szokták ajánlani az állatorvosok hosszú távon, leginkább akkor jó, ha gyorsan kell javítani az állat állapotán, súlyos esetben. A szteroidmentes gyógyszer eggyel biztonságosabb, és viszonylag olcsónak mondható. Valamint létezik még az immunterápia, ami teljesen biztonságos, viszont a leginkább pénztárcát terhelő megoldás. Ebben az esetben négy hetente kell tűvel megszúrni az állatot, és beadni a szükséges mennyiségű oldatot. (Jó hír a nagy testű kutyás gazdiknak, hogy ebben az esetben nem számít az eb súlya.)
Az immunterápia lényege egyébként, hogy azokat az allergéneket, amelyekre a vérteszt alapján az állat túlérzékenynek bizonyult, hosszú időn keresztül, egyre nagyobb mennyiségben adagoljuk, és így az immunrendszer egyre fokozódó válasza lassan kimerülhet, vagyis az adott allergénnel szemben alakítunk ki egy „ellenérzékenyítést”. 70-80 százalékban hatásos, hosszú távon pedig mellékhatás-mentes.
Forrás: Pet Food Institute, AVMA, Állatorvos.net
Borítókép forrása: Shutterstock / Puzzlepix
