“Hiszek a testemnek és hiszek a testemben” – Mi az a háborítatlan szülés?

2022. 11. 27.

“Születni szenvedés. Nemcsak szülni.” Nemrég megakadt a szemem Frederick Leboyer francia szülész A gyöngéd születés című könyvén, amelyben az író egy bikaviadalhoz hasonlította a szülést – a hónapokon át tartó sötétségből a vakító fénybe kerülést, a kiabálást emelte ki többek között. Megkérdeztem hát egy szülész-nőgyógyászt és egy dúlát, hogy mit is takar a háborítatlan szülés kifejezés, és mit tehet az, aki Magyarországon így szeretné világra hozni a kisbabáját. 

Csendes szülés vagy születés, gyöngéd születés, háborítatlan szülés – mind ugyanazt a hozzáállást takarják, amelyről Leboyer írt a hetvenes években, és nem valamiféle forradalmi új módszerre kell gondolnunk. És arra sem, hogy Katie Holmes a szcientológia egyház kötelékében egy nyikkanás nélkül kellett, hogy világra hozza Surit annak idején. 

Mi az a háborítatlan szülés?

Dr. Szuromi András szülész-nőgyógyász szavaival élve “lehetőség szerint nem avatkozunk be a szülés természetes folyamatába, hiszen ez egy élettani folyamat, amit az édesanya képes végigvinni mindenfajta segítség nélkül. A nők elég régóta háborítatlanul szülnek, és ez csak az utóbbi időszakban, a hospitalizáció elterjedése óta változott meg.” Majd hozzátette azt is, hogy “alapvetően az, hogy egy gyerek a sötét melegből kijön a vakító, világító hidegbe, egy óriási trauma. Mindenki nevetett rajtam, mert amikor megérkeztem a szülőszobára, reflexszerűen lekapcsoltam a villanyokat és egy asztali lámpát hagytam csak égve.”

Dézsi Réka dúla szerint attól háborítatlan egy szülés, hogy az édesanya mit él meg közben. Az ő szavaival élve az édesanya számára lehet háborítatlan a leghányattatottabb szülés is, ha meg tudja élni a belső biztonságot, képes elvonatkoztatni a külső körülményektől, és a belső erőforrásaira tud koncentrálni. “A legfontosabb a biztonságérzet, mert akkor tud úgy jelen lenni a folyamataiban, hogy azokat ne hátráltassa, hanem segítse.” 

Szögezzük le, hogy természetesen kórházi körülmények között levezényelt szülésről van szó, melyben sem az anya, sem a baba biztonságát nem veszélyeztetik, csupán a hozzáállás más az anya önrendelkezéséhez. Azonban Szuromi doktor szerint ma egy hazai kórházi szülés nagyban különbözik a háborítatlan szüléstől, hiszen “benne van a rutinban, hogy ha egy kismamánál beindulnak a fájások vagy elfolyik a magzatvíz, akkor bekerül a szülőszobára, azonnal vénabiztosítás következik, illetve folyamatosan szívhang-hallgatás van előírva”.

Ezzel szemben háborítatlan szülésre jellemző, hogy nincs kötelező gátmetszés az első szülő anyukáknál és oxitocin-bekötés, valamint többek között megvárják, míg megszűnik a köldökzsinór pulzációja, és csak utána vágják el. Ez akár negyed óra is lehet – a rutinban ez egy-két percen belül megtörténik, ezért is sír fel a gyermek, mert a fájdalmat okoz a tüdejében a hirtelen oxigénellátás.

Newborn,baby,boy,laying,down,on,mother's,breast.,the,mother
Forrás: Shutterstock / Puzzlepix

A gyerek anyára való helyezését és onnan el nem vételét is fontosnak tartják, hiszen a legtöbb helyen a mai napig bevett szokás, hogy azonnal elviszik a babát, megfürdetik, felöltöztetik, lemérik és utána adják vissza az anyának.

Sokan mondják, hogy mennyire fontos az aranyóra, vagyis a születést követő első óra – szerintem a második is pont ugyanilyen fontos.

De kétségtelen, hogy nincs szükség arra, hogy azonnal lemérjük, megfürdessük a gyereket, bár utóbbit szerencsére sok helyen már nem csinálják, hiszen tudjuk, hogy a magzatmáz milyen értékes dolog. Viszont felesleges felöltöztetni – ráér néhány órával később is, csakúgy, mint a méricskélés. Sokkal jobb, ha betakarjuk, bebugyoláljuk, és odatesszük az anya bőrére” – mondja. Hozzátette azt is, hogy a bőr-bőr kontaktus ilyenkor a szintén lényeges, illetve az, hogy a baba hallja az anya szívverését. 

Háborítatlanul szülnék, mit tegyek?


Ha valakinek felkeltette az érdeklődését a téma, Szuromi doktor óvatosságra inti. “Az a tapasztalatom, hogy akik nem tehetik meg, hogy magánegészségügyben hozzák létre a gyermeküket, azok elég nagy csalódással kell, hogy szembenézzenek. “ Mivel megszűnt a szabad orvosválasztás, a kismama nem feltétlenük tudja, kivel-mivel találkozik majd a szüléskor a kórházban, hiába van előzetes elképzelés, megbeszélés. “A paraszolvenciának volt egy csomó negatív oldala, de pozitív is, pont a szülésnél kerülhetett partneri viszonyba az ember az orvosával, és nem a szülőszobán ismerkedtek meg. Jelenleg nem tudni, kivel találkozik az ember, az orvos milyen felkészültségű, és mehet a kismama egy kész elképzelésrendszerrel, nem biztos, hogy az meg is valósulhat. Valamint az orvosközösség feudális jellegű, így amit az osztályvezető főorvos mond, az kötelező érvényű” – mondja.

Dézsi Réka is megerősítette, hogy nem minden kórházban van lehetőség például dúlát bevinni a szülőszobára, így társaival folyamatosan dolgozik a helyzet megváltoztatásán. Szerinte a háborítatlan szülés lényege, hogy “ha az édesanya megtapasztalja a belső biztonságát, képes lesz megtartani a békéjét. Elsősorban tehát önismeretre van szükség.”

háborítatlan szülés
Forrás: Shutterstock / Puzzlepix

Fontos, hogy végig megőrizze a szabadságát a szülés alatt, ehhez rengeteg információra lesz szüksége arról, hogy mik a lehetőségei. Mi a protokoll az adott kórházban, ahol szülni szeretne, gondolja át, hogy magánkórházat szeretne vagy államit, kik legyenek azok a segítők, akiket szeretne maga mellett látni? Emellett rá kell jönnie, hogy milyen környezetre van szüksége ahhoz, hogy “a külső dolgokban megerősödve a belső dolgait stabilan tudja tartani – ez mindenkinél más. Van, akinek elég egy szál gyertya, van, aki beviszi a fél házát” – mondja.

Illóolajok, terápiás módszerek, jóga, hipnoszülés, meditáció is segíthetnek megtalálni a belső egyensúlyt és békét, a lista végtelen, és olyan is van, akinek nincs szüksége külső segítségre. “Olyan is van, hogy valaki mindent kipróbál, de olyan kiszolgáltatottnak érzi magát, hogy semmi sem működik – és ez is rendben van, hiszen semmit sem szabad magára kényszerítenie.” Réka azt tanácsolja, hogy az édesanya figyelje meg, mire vágyik a teste, és barátkozzon meg a gondolattal, hogy minden úgy van jól, ahogy épp történik. Próbálja meg nem irányítani a folyamatot.

Ha egy tanácsot adhatnék minden kismamának, azt mondanám, hogy a szülőszobára ne vigye be a “kell” szót.