Vajon meddig kék a baba szeme? A szülők többségét foglalkoztatja ez a kérdés, így hát megnéztük, mi a jelenség tudományos magyarázata.
Mielőtt rátérnénk, hogy meddig kék a baba szeme, csak érdekességképp megemlítenénk, hogy a statisztikák szerint világszerte több barna, mint kék szemű csecsemő születik. Bár az igaz, hogy közvetlenül születés után a legtöbb kisbaba szeme kékesszürke, ez általában néhány hónap alatt megváltozik.
A Stanford Egyetem 2016-os kutatásából kiderül, hogy a szerzők által megfigyelt 192 csecsemő közel kétharmada barna, és csupán minden ötödik kék szemmel született. Hozzátették: a vizsgált újszülöttek mindegyike kaukázusi származású, akik az ázsiaiakkal és a spanyolokkal együtt többnyire barna szemmel jönnek a világra.
Meddig kék a baba szeme?
A „szemszín” kifejezés az írisz, vagyis a pupilla körüli gyűrű színére utal, amely fekete. A szem fehér részét ínhártyának nevezzük. Ha a babának sárgasága volt a születésekor – ami egyébként gyakorinak számít –, akkor emiatt az ínhártya színe enyhén sárgás lehetett. Az írisz színét a melanin nevű természetes pigment adja, ami egy speciális sejtek, a melanociták által kiválasztott fehérje. A kék szem arra utal, alacsony a melaninszint az íriszben.
A melanociták reagálnak a fényre, és mivel a csecsemők kilenc hónapot teljes sötétségben töltenek, így nincs ami serkentené a melanintermelést az íriszben. (Bár ebben az etnikai hovatartozás is szerepet játszik – így egyes babák szervezete a fény ellenére is több melanint termel, mint másoké.) Ha a kicsi melanocitái a születést követő hónapokban sem termelnek sokkal több melanint, akkor a szeme kék marad. Amennyiben pedig egy kicsit több melanin kerül az íriszbe, a szeme zöldnek vagy mogyoróbarnának tűnik. A barna szem a nagy mennyiségű melanin eredménye.
Bár előfordulhat, hogy a baba szeme színe élete végéig olyan lesz, mint amilyennel született, gyakoribb, hogy ez megváltozik az első év alatt, vagy akár még később. Ez azt jelenti, hogy kék szemű újszülöttek szeme bebarnulhat, mire megteszik az első lépéseket. Mindenesetre nem lehet előre megmondani, hogy mikor alakul ki náluk a végső szín.
Színrétegek
Az írisz három rétegből áll, a barna szeműeknél pedig mindhárom réteg tartalmaz melanint. A kék szeműeknél ezzel ellentétben csak a hátsó rétegben található barna pigment. Ahogy a fény bejut a szembe, annak nagy része elnyelődik a hátsó rétegben, míg a szivacsos középső rétegben (sztróma) lévő részecskék szétszórják a maradék fényt, amely visszaverődik a szemből.
A visszaáramló tört fény zöme kék, és ez adja a kék szem színét. Ez pontosan ugyanaz a dinamika, amitől az óceán vize is kéknek tűnik. Ezek a melanociták a hajban és a bőrben is keményen dolgoznak, így ezek határozzák meg a színüket. A nagyobb mennyiségű melanin sötétebb arcbőrt jelent. Ez megmagyarázza, hogy a sötétebb bőrű embereknek általában a szemei is barnák.
De persze mindig akadnak kivételek, az elismert afro-amerikai színész, James Earl Jones például kék szemű, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy európai származású ősei kék szeműek. És ha már az ősöknél tartunk, vessünk egy pillantást arra, hogy mi határozza meg, milyen lesz a baba végső szemszíne.
Megjósolható a kicsi szemszíne?
Bár technikailag a melanin adja a szem színét, valójában a csecsemő szülei – és bizonyos mértékig az ük- és a dédnagyszülők – azok, akik segítenek meghatározni, vajon mennyi melanin termelődik majd a kicsi szervezetében. A genetika kissé bonyolult, de leegyszerűsítve, például két kék szemű szülőnek nagyobb valószínűséggel születik kék szemű babája. De erre nincs garancia. Hasonlóképpen, a barna szemű szülők általában barna szemű gyermeket nevelnek, de ez sem igaz mindenkire. A nagyszülők szemszíne kissé megváltoztathatja az esélyeket: míg egykor azt hitték, hogy a barna szemű szülőknek nem lehet kék szemű gyerekük, ez mára bebizonyosodott, hogy megtörténhet, méghozzá a változatos géneknek köszönhetően. Száz százalékos pontossággal azonban nem lehet megjósolni, milyen színű szemmel születik majd a baba.
Érdekességek a szemszínekről
A barna a világ leggyakoribb szemszíne.; a kék szem viszonylag új jelenség, amelyet a kutatók egyetlen genetikai mutációra vezetnek vissza, ami 6 és 10 ezer évvel ezelőtt történhetett. Bár a becslések eltérőek, az Egyesült Államokban kevesebb mint 200 ezren egy ritka genetikai mutációval, az úgynevezett heterokrómiával születnek, amikor az egyik szem teljesen más színű, mint a másik. Szintén ritka a Waardenburg-szindróma nevű genetikai állapot, amely 40 ezer emberből egyet érint. Az ilyen betegségben szenvedők szemei gyakran eltérő színűek, de a betegség tünetei közé tartozik még a hallás-, valamint a haj- és bőrkárosodás.
Összegzésképp
A melanin megjelenésünk számos aspektusát meghatározza, és bár a szülőket valószínűleg ez érdekli a legkevésbé gyermekük születése után, ne feledjük, hogy a babák egyaránt világra jöhetnek kék, barna, mogyoróbarna, zöld vagy más színű szemekkel. Az csupán mítosz, hogy mindannyian – vagy a legtöbben – kék szeműek vagyunk a születésünkkor. Ami fontosabb, hogy szülőként élvezzük ki ezeket a pillanatokat is, hiszen a szem, a bőr és a haj csupa olyasmi, amelyek egyedülállóan széppé teszik az újszülötteket.
Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix
