Barion Pixel Anya és magzat kapcsolata: így gyógyít minket édesanyánk hangja – Coloré

Anya és magzat kapcsolata: így gyógyít minket édesanyánk hangja

2021. 11. 02.

Bár legtöbben csendes helynek gondolják, az anyaméhben valójában „zajlik az élet”, hiszen a magzat egyformán érzékeli az anya szívverését és testi működésének hangjait, akárcsak a külvilág zajait. Épp emiatt a baba már az anyaméhben elraktározza szülei hangját az emlékezetébe.

De az az állítás sem állja meg a helyét, hogy a magzat kizárólag a köldökzsinóron keresztül kapcsolódik össze az anyával: annak esetleges betegségei, érzelmei, átélt élményei mind eljutnak hozzá, ráadásul mérhető módon reagál rájuk.

A baba az ötödik terhességi hónaptól a hangokat is hallja, kutatók pedig mostanra azt is kiderítették, hogy a méhen belüli zajszint szinte tökéletesen megegyezik a bezárt ajtajú-ablakú, utcán haladó autóban ülő felnőttet érő hanghatásokkal. Az anya hangfrekvenciája ennél valamivel magasabb, amit a baba a szívverés ritmusával együtt egyrészt folyamatosan tapasztal, másrészt meg is jegyzi,

Ez nem csupán kitaláció, bizonyíték is van rá, méghozzá Anthony DeCasper és Melanie Spence kutatópáros jóvoltából, akik 1986-ban kísérletet végeztek 16 terhes nő bevonásával. Az alanyok feladata az volt, hogy hat héttel a kiírt szülési időpont előtt naponta kétszer olvassanak fel egy meghatározott mesét a babának. Születésük pillanatára így a babák már háromórányi hanganyagot begyűjtöttek a történetről.

No Kisbabaval
Fotó: Shutterstock/Puzzlepix

Néhány nappal világrajövetelük után a szakemberek megmérték, hogy a babák emlékeznek-e a hallottakra. Egy olyan cumit adtak a szájukba, ami rögzítette a szopizás tempóját. Ezáltal sikeresen megmérték és bebizonyították, hogy míg egy ismeretlen, korábban nem hallott mese egyáltalán nem váltott ki reakciót az újszülöttekből, addig az anya által korábban olvasott történet igen: a babák nemcsak emlékeztek rá, de egyfajta jutalmazásként értelmezték.

Ami azonban még meglepőbb, hogy az édesanya hangja nem csak a kiírt időpontban megszületett babákra van jótékony hatással. Egy másik tanulmány szerint ez a koraszülötteknél is így van, sőt, nekik nagyobb szükségük is van rá. Elvégre a születés folyamata a kifejlett csecsemők és édesanyjuk számára is küzdelmes, nemhogy a koraszülötteknek, akiket egy sor más zavaró vagy esetenként fájdalmas orvosi vizsgálat, beavatkozás is éri. Ettől megnövekedik a stressz-szint, amit sírással, szenvedéssel jeleznek. Minderre azonban létezik gyógyír, ami nem más, mint az anya hangja. Azok a kicsik, akikhez a vizsgálatok közben beszélt az édesanyjuk, több oxitocint termeltek, és a fájdalmuk is csökkent.

Ezért fontos, hogy anya és babája együtt lehessenek

A fentiek tükrében tehát nagyon fontos lenne, hogy a kórházi dolgozók lehetővé tegyék a koraszülöttek minél gyakoribb és hosszabb ideig tartó látogatását a szülőknek.

Ha már pusztán az anya hangja ilyen mértékben javítja a kicsik kezelésének hatékonyságát, el lehet képzelni, hogy milyen jótékony hatásai vannak a simogatásnak, az ölelésnek, az anya illatának, a szoptatásnak. Minél jobb a csecsemő közérzete, minél kisebb mértékű a fájdalma, annál eredményesebben fejlődhet és gyógyulhat. A stresszhormonok csökkenő, a boldogsághormonok növekvő szintje erősíti az egészséges fejlődést, sőt azt is befolyásolja, hogy a koraszülött baba milyen hatékonysággal tud szopizni, ezáltal hízni.

Erre már hazánk szakemberei is rájöttek, és 2014-ben elindult egy zenei programA te hangodat ismeremcímmel a Semmelweis Egyetem Bókay Gyermekklinika koraszülött-újszülött intenzív osztályán. A szülők bevonásával járó terápia azóta több kórházban is működik.

Az anya hangjának felismerése megmutatja a gyerek szociális képességeit is

Doktor Daniel Abrams vezetésével a Stanfordon azt vizsgálták, milyen hatással van az anya hangja a gyerekekre. Kiderült, hogy kevesebb mint egy másodperc alatt felismerik, és rendkívül pozitívan hat rájuk.

A kutatásban 24, 7–12 éves gyerekek vettek részt: agyukat MRI-készülék segítségével figyelték, közben pedig érthetetlen szövegrészleteket kellett hallgatniuk. Némelyiket az édesanyjuk hangján (érthető szavak és megszólítás nélkül), mások az idegenekén.

Terhes No Fekszik A Kanapen
Fotó: Shutterstock/Puzzlepix

Az eredmények egyértelműen megmutatták, hogy egyrészt több mint 90 százalékos hatékonysággal felismerik édesanyjuk hangját, másrészt nem csupán a hallás aktiválódik az ismerős hangra. Az arcfelismerésért, az érzelmek működéséért, a jutalom feldolgozásáért felelős agyi területek szintén működésbe lépnek.

Még a kutatókat is meglepte, hogy mekkora terület aktivizálódik. Úgy látták, hogy ebből a gyerek szociális képességeire is következtetni lehet, hiszen ennek tanulása az anyaméhben, az édesanyánk hangját hallgatva kezdődik meg.

Azok a gyerekek, akik intenzívebb reakciót adtak a vizsgálat közben az anya hangjára, azoknál annál erősebb azon agyi területek közti kapcsolat, amelyek a későbbi szociális viselkedésért felelnek.

A módszer serdülőknél is működik

Egy 2010-es vizsgálat során bebizonyosodott, hogy az anyai hang a kamaszokra is nyugtató hatású: amikor erős stresszhelyzetbe kerültek, még telefonon keresztül is reagáltak az ismerős beszédre, és mérhetően nyugodtabbá váltak, stresszhormonjaik szintje lecsökkent.

Ugyanakkor az anyai hang kiváló ébresztő is lehet. A Nationwide Children’s Hospital kutatócsoportja 176 gyereket tesztelt egy tűzesetet szimuláló vizsgálatban. Az anya előre felvett hangjára sokkal hatékonyabban ébredtek fel a gyerekek, mint az annál sokkal hangosabban sípoló tűzriasztóéra. Emellett úgy is megpróbálták felébreszteni őket, hogy egy ismeretlen hang a nevükön szólongatta őket az ágyuk mellett, de ezzel sem jártak sikerrel, az anya hangja ebben az esetben is háromszor hatásosabb volt.

Emiatt azt javasolják, hogy a gyerekszobákba telepített vészjelzők az anya előre felvett, a vészhelyzetre szóló utasításokat is tartalmazó beszédét játsszák le, mivel az sokkal hatékonyabb.

Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix