Bár legtöbben csendes helynek gondolják, az anyaméhben valójában „zajlik az élet”, hiszen a magzat egyformán érzékeli az anya szívverését és testi működésének hangjait, akárcsak a külvilág zajait. Épp emiatt a baba már az anyaméhben elraktározza szülei hangját az emlékezetébe.
De az az állítás sem állja meg a helyét, hogy a magzat kizárólag a köldökzsinóron keresztül kapcsolódik össze az anyával: annak esetleges betegségei, érzelmei, átélt élményei mind eljutnak hozzá, ráadásul mérhető módon reagál rájuk.
A baba az ötödik terhességi hónaptól a hangokat is hallja, kutatók pedig mostanra azt is kiderítették, hogy a méhen belüli zajszint szinte tökéletesen megegyezik a bezárt ajtajú-ablakú, utcán haladó autóban ülő felnőttet érő hanghatásokkal. Az anya hangfrekvenciája ennél valamivel magasabb, amit a baba a szívverés ritmusával együtt egyrészt folyamatosan tapasztal, másrészt meg is jegyzi,
Ez nem csupán kitaláció, bizonyíték is van rá, méghozzá Anthony DeCasper és Melanie Spence kutatópáros jóvoltából, akik 1986-ban kísérletet végeztek 16 terhes nő bevonásával. Az alanyok feladata az volt, hogy hat héttel a kiírt szülési időpont előtt naponta kétszer olvassanak fel egy meghatározott mesét a babának. Születésük pillanatára így a babák már háromórányi hanganyagot begyűjtöttek a történetről.
Néhány nappal világrajövetelük után a szakemberek megmérték, hogy a babák emlékeznek-e a hallottakra. Egy olyan cumit adtak a szájukba, ami rögzítette a szopizás tempóját. Ezáltal sikeresen megmérték és bebizonyították, hogy míg egy ismeretlen, korábban nem hallott mese egyáltalán nem váltott ki reakciót az újszülöttekből, addig az anya által korábban olvasott történet igen: a babák nemcsak emlékeztek rá, de egyfajta jutalmazásként értelmezték.
Ami azonban még meglepőbb, hogy az édesanya hangja nem csak a kiírt időpontban megszületett babákra van jótékony hatással. Egy másik tanulmány szerint ez a koraszülötteknél is így van, sőt, nekik nagyobb szükségük is van rá. Elvégre a születés folyamata a kifejlett csecsemők és édesanyjuk számára is küzdelmes, nemhogy a koraszülötteknek, akiket egy sor más zavaró vagy esetenként fájdalmas orvosi vizsgálat, beavatkozás is éri. Ettől megnövekedik a stressz-szint, amit sírással, szenvedéssel jeleznek. Minderre azonban létezik gyógyír, ami nem más, mint az anya hangja. Azok a kicsik, akikhez a vizsgálatok közben beszélt az édesanyjuk, több oxitocint termeltek, és a fájdalmuk is csökkent.
Ezért fontos, hogy anya és babája együtt lehessenek
A fentiek tükrében tehát nagyon fontos lenne, hogy a kórházi dolgozók lehetővé tegyék a koraszülöttek minél gyakoribb és hosszabb ideig tartó látogatását a szülőknek.
Ha már pusztán az anya hangja ilyen mértékben javítja a kicsik kezelésének hatékonyságát, el lehet képzelni, hogy milyen jótékony hatásai vannak a simogatásnak, az ölelésnek, az anya illatának, a szoptatásnak. Minél jobb a csecsemő közérzete, minél kisebb mértékű a fájdalma, annál eredményesebben fejlődhet és gyógyulhat. A stresszhormonok csökkenő, a boldogsághormonok növekvő szintje erősíti az egészséges fejlődést, sőt azt is befolyásolja, hogy a koraszülött baba milyen hatékonysággal tud szopizni, ezáltal hízni.
Erre már hazánk szakemberei is rájöttek, és 2014-ben elindult egy zenei program „A te hangodat ismerem” címmel a Semmelweis Egyetem Bókay Gyermekklinika koraszülött-újszülött intenzív osztályán. A szülők bevonásával járó terápia azóta több kórházban is működik.
Az anya hangjának felismerése megmutatja a gyerek szociális képességeit is
Doktor Daniel Abrams vezetésével a Stanfordon azt vizsgálták, milyen hatással van az anya hangja a gyerekekre. Kiderült, hogy kevesebb mint egy másodperc alatt felismerik, és rendkívül pozitívan hat rájuk.
A kutatásban 24, 7–12 éves gyerekek vettek részt: agyukat MRI-készülék segítségével figyelték, közben pedig érthetetlen szövegrészleteket kellett hallgatniuk. Némelyiket az édesanyjuk hangján (érthető szavak és megszólítás nélkül), mások az idegenekén.
Az eredmények egyértelműen megmutatták, hogy egyrészt több mint 90 százalékos hatékonysággal felismerik édesanyjuk hangját, másrészt nem csupán a hallás aktiválódik az ismerős hangra. Az arcfelismerésért, az érzelmek működéséért, a jutalom feldolgozásáért felelős agyi területek szintén működésbe lépnek.
Még a kutatókat is meglepte, hogy mekkora terület aktivizálódik. Úgy látták, hogy ebből a gyerek szociális képességeire is következtetni lehet, hiszen ennek tanulása az anyaméhben, az édesanyánk hangját hallgatva kezdődik meg.
Azok a gyerekek, akik intenzívebb reakciót adtak a vizsgálat közben az anya hangjára, azoknál annál erősebb azon agyi területek közti kapcsolat, amelyek a későbbi szociális viselkedésért felelnek.
A módszer serdülőknél is működik
Egy 2010-es vizsgálat során bebizonyosodott, hogy az anyai hang a kamaszokra is nyugtató hatású: amikor erős stresszhelyzetbe kerültek, még telefonon keresztül is reagáltak az ismerős beszédre, és mérhetően nyugodtabbá váltak, stresszhormonjaik szintje lecsökkent.
Ugyanakkor az anyai hang kiváló ébresztő is lehet. A Nationwide Children’s Hospital kutatócsoportja 176 gyereket tesztelt egy tűzesetet szimuláló vizsgálatban. Az anya előre felvett hangjára sokkal hatékonyabban ébredtek fel a gyerekek, mint az annál sokkal hangosabban sípoló tűzriasztóéra. Emellett úgy is megpróbálták felébreszteni őket, hogy egy ismeretlen hang a nevükön szólongatta őket az ágyuk mellett, de ezzel sem jártak sikerrel, az anya hangja ebben az esetben is háromszor hatásosabb volt.
Emiatt azt javasolják, hogy a gyerekszobákba telepített vészjelzők az anya előre felvett, a vészhelyzetre szóló utasításokat is tartalmazó beszédét játsszák le, mivel az sokkal hatékonyabb.
Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix
