A legtöbb nő számára a menstruáció a havi kellemetlenségek közé tartozik, és maximum a fájdalom jut eszébe róla. Viszont vannak, akiknek azt jelenti, hogy megint rongyot vagy újságpapírt kell használniuk, hiszen betétre nincs pénzük.
Ha elhangzik a menstruáció szó, akkor a legtöbb nő a havonta jelentkező kellemetlenségekre, a PMS-re, a betét- és tamponvásárlás nyűgére, esetleg az alternatív megoldásokra (intim kehely) gondol. Az sokunkban fel sem merül, hogy a világ számos táján, így Magyarországon is vannak olyan rétegek, ahol ezeket felülírja egy még nagyobb probléma: a menstruációs szegénység.
Mi az a menstruációs szegénység?
E fogalom azt jelenti, ha egy nő anyagi helyzeténél és körülményeinél fogva nem engedheti meg magának, hogy a menstruációval kapcsolatos higiéniai termékeket megvásárolja. El sem tudjuk képzelni, milyen ez, ugye? Mivel nincs pénzük tamponra vagy betétre – hiszen az étel, a tűzifa és más dolgok előrébb szerepelnek a fontossági listán –, menstruációjuk viszont van, ezek a fiatal lányok és nők mindenféle mással helyettesítik ezeket. Itt jönnek képbe a rongyok, textilek, vatták, zoknik és újságpapírok.
Ezek lehetnek a következményei
Az általuk használt helyettesítő eszközök azonban – mivel nem erre találták ki őket – nem nyújtanak megfelelő biztonságot, kényelmetlenséget, rossz közérzetet okoznak a nőkben, és ez egész életüket, önbizalmukat befolyásolhatja, másrészt pedig a higiénia hiánya miatt fertőzésveszéllyel kell számolniuk. Utóbbi a betegségek – például a kismedence-gyulladás – kialakulása mellett akár a termékenységüket is veszélyezteti. De a probléma itt nem áll meg. Mivel nincs megfelelő eszközük a menstruációjuk „kezelésére”, a menstruációs szegénységben élő lányok a havivérzésük idején gyakorta kimaradnak az iskolából, emiatt hátrányba kerülnek az oktatás terén, ez pedig szintén kihat az egész életükre.
Tudatlanság a menstruációval kapcsolatban
Ugyan nem kizárólag a menstruációs szegénység velejárója, hiszen attól függetlenül is létezik, de tény, hogy sok helyen nagy a tudatlanság a menstruációs ciklus biológiai hátterét illetően. Ez főleg azokban az országokban jellemző, ahol kevésbé fejlett az oktatás, de nem csak az ilyen helyeken. Így történhet, hogy a lányok nincsenek tisztában a menzeszük fontosságával, annak velejáróival, a hormonális változásokkal és azok családtervezésben betöltött szerepével. Például sokan nem tudják, mennyi ideig szabad bent hagyni egy tampont, és azt sem, hogy a túlzott használata toxikus sokk szindrómához vezethet, ami rendkívül veszélyes.
A tudatlanság azonban elmondható sok fiúról is, akiket ugyanez a téma közvetetten, de szintén érint. Emellett, hogy kicsit visszatérjünk hazánkba: bizonyára ismerős lehet a szituáció, amikor tinédzserként a betétet a zsebünkben dugdosva szaladtunk ki a mosdóba menstruáció idején, vagy szégyenkezve kértünk felmentést testnevelésből a görcseink miatt, miközben néhány fiú osztálytársunk gúnyolódva mutogatott ránk a hátunk mögött. Pedig ők is megtanulták, hogy ez a női lét velejárója, valahogy mégis mulatság tárgyává tettek minket ezért.
Segítő programok itthon és a nagyvilágban
Szerencsére az utóbbi években egyre több civil és állami szervezet ismeri fel a helyzet súlyát és próbál meg tenni az ügy érdekében. 2019-ben a Magyar Vöröskereszt #lánybólnővé elnevezésű projektjét hátrányos helyzetű térségekben valósították meg, a program célja az iskolai hiányzások csökkentése a higiéniai eszköz (intimbetét) hiánya miatt, valamint a felvilágosítás volt. Az órákat a helyi pedagógusok, védőnők tartották, lehetőség volt tabutémákról beszélgetni és tanácsokat kérni, és a célok mellett lényeges volt az is, hogy a nővé válást büszkén tudják vállalni a kamaszok, ami a pszichés fejlődésük szempontjából is nagyon fontos. A #nemluxustáska elnevezésű kezdeményezés rászoruló nőknek szervez gyűjtést, amelyben az adakozókat arra kérik, hogy egy általuk már nem használt, jó állapotban lévő női táskát töltsenek meg intimhigiéniai termékekkel.
2019 szeptemberétől Anglia minden középiskolában vagy felsőoktatásban tanuló diáklány számára ingyenesen biztosítja a különböző intimhigiéniás termékeket, Skóciában 2020 novemberében pedig minden nő számára ingyenessé tették azokat. Az ő példájukat követte nem sokkal később Új-Zéland is.
Kisebb segítség, de mindenképpen az, hogy egyes országokban sorra csökkentik az ezekre az eszközökre kivetett adót. Írországban például nem létezik „tamponadó”, Luxemburgban mindössze 3%, és több közeli országban – Csehország, Lengyelország – is csak 5%-os áfa terheli az intimhigiéniai termékeket.
Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix