Ugyan arcát nem mindenki ismeri, hangját biztosan: hallhattuk, amikor a Birodalom visszavágott, amikor a Fiatalúr megtalálta az utolsó kereszteslovagot, és akkor is, amikor Názáreti Jézusként embereket gyógyított. A hang és tulajdonosa, Csernák János hetvenedik születésnapját ünnepli.
Csernák János 1952. október 28-án, Budán született. Az általános iskolában állt ki először nézők elé: mivel jó volt irodalomból, felkérték, hogy mondjon el egy verset. Már akkor észrevette, hogy mekkora örömet jelentett számára a fellépés, és mivel sikert is elkönyvelhetett, hamar eldöntötte, hogy ilyen irányba indul. 1980-ban végezte el a Színművészeti Akadémiát Major Tamás és Simon Zsuzsa osztályában. Jó szívvel emlékszik vissza tanáraira, különösképp Nádasdy Kálmánra, akitől nemcsak az irodalom és zene kapcsolatát tanulta meg, hanem az őszinteséget is, ugyanis az ő óráin nem volt helye a mellébeszélésnek.
A főiskola elvégzése után a debreceni Csokonai Színház társulatához csatlakozott, majd 1982-től a Madách Színház tagja lett. Egészen 1990-ig játszott a Színházban, ahol megformálta többek közt IV. Béla királyt Szabó Magda Csata című darabjában, a Játék a kastélyban pedig igazi játék volt számára Zenthe Ferenccel és Márkus Lászlóval. A színész ünnepként emlékszik ezekre az előadásokra, nemcsak színésztársai, hanem az író, Molnár Ferenc zsenialitása miatt is.
Ebben az időszakban játszott játékfilmekben is, az Elveszett illúziókban és a Miss Arizonában is, de tévéfilmekben is gyakran feltűnt, többek közt a Széchenyi napjaiban, a Komáromi fiúban és a Szomszédokban is, ahol a sorozat első éveiben Csernay Tamás, pilótát jelenítette meg.
A színész szívesen emlékszik vissza a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színháznál eltöltött időszakára is, ahol a Rokonok főszerepe mellett a Kaviár és lencsében is játszott, mégpedig egy személyiségével ellentétes, csibész karaktert.
A nagy FORDulat: Csernák János ,,Solóban”
1990-től két éven át szabadfoglalkozású színészként dolgozott, mely időszak alatt az ország több színházában is feltűnt. Ekkora már a szinkronstúdiókat is rendszeresen látogatta. Orgánumára hamar felfigyeltek a szinkronrendezők, ugyanis a főiskola első éve után már belekóstolhatott a szinkron világába. Karrierje kezdetén olyan színészeket szólaltatott meg, mint Humphrey Bogart, Gregory Peck, Burt Lancaster vagy Anthony Hopkins. Neve mégis Harrison Forddal forrt össze a magyar nézők számára, akivel elsőként a Csillagok háborúja IV. – Egy új remény című filmben ,,találkozott”. A színész hamar egy hullámhosszra került amerikai kollégájával. Kedvenc Harrison Ford-filmjei közt nemcsak a Csillagok háborúja-filmeket tartja számon, hanem Indiana Jones kalandjait is.
Harrison Fordot 55 filmjéből 38-ban Csernák János szólaltatta meg. Ugyan a magyar színészt többen ismerik hangja, mint színpadi szerepei miatt, őt ez nem zavarja, sőt, nagyon várja, hogy ismét Indiana Jones bőrébe bújjon a sorozat ötödik, záró-filmjében. A szinkronizálásról, mint műfajról egy interjúban így nyilatkozott:
Művészileg mindig arra törekedtem, hogy ha lehetséges, megemeljem az adott filmek színvonalát a hangommal, az egyéniségemmel, a humorommal – már amennyiben ez beletehető.
Harrison Ford mellett Liam Neeson is Csernák János hangján szólal meg a leggyakrabban, de olyan sorozatokban is hallhattuk, mint a Hetedik mennyország vagy a Yago. Egyik legkiemelkedőbb szinkronmunkájának Franco Zeffirelli, a Názáreti Jézus című filmjét tartja, melyben magát Jézust szólaltatta meg:
Ha az ember eljátssza Jézust, az után már tartozik valamivel. Nem azt mondom, hogy szentnek kell lenni, vagy hogy én az lennék, de fontos, hogy visszamenőleg ne váljon hazugsággá az a szerep.
,,Engedd szabadjára az izgalmat!”
Megkérdőjelezhetetlen szinkronmunkái miatt az 2018-tól két évig a Hangemberek című darab egyik főszerepét játszotta, mely a magyar szinkron történetét meséli el kitalált, mégis létező karakterek szemén keresztül.
Egyik legutóbbi színpadi szerepe igazán különleges volt, ugyanis egy létező figurát kellett eljátszania, mégpedig azok között a falak között, ahol az illető valóban dolgozott. Zwack Józsefet személyesítette meg, a Zwack-gyárban, így vezette be a közönséget a likőrgyár múltjába.
A színház, a szinkron és a filmezés mellett a színész szívesen mond verseket, emellett pedig írással is foglalkozik. Ezek kettőséből született meg az Isten, kard és korona című előadás, ahol a színész legnagyobb magyar költőink verseit adta elő, melyek a nemzetről és a hitről szólnak.
Hangját több reklámban is hallhattuk, továbbá több televíziós csatorna hangjaként is ismerhetjük. A ’90-es években az Álljunk meg egy szóra! című nagy sikerű műsor nézői leveleit is Csernák János tolmácsolásában hallhattuk.
Ha szükség van rá, a színész bátran kiáll magáért és szeretett szakmájáért is. 2019-ben a Star Wars – Skywalker kora című film kapcsán szót emelt az ellen, hogy a díszbemutatók szervezői nem becsülik meg azokat, akik az utóbbi évtizedek során részt vettek a Csillagok háborúja itthoni sikerében, helyettük pedig olyan sztárokat részesítenek előnyben a bemutatón, akik közül sokan egyik filmet sem látták a szériából.
Csernák János szán arra időt, hogy tanuljon, így néhanap visszanézi munkáit, hogy ha esetlegesen hibát talál, a következő alkalommal tudjon korrigálni. Már az olvasópróbákra is felkészülten érkezik, és igyekszik elmélyülni a karakterben, hogy már a próbafolyamat alatt is a legjobbat hozza ki magából. Filozófiája, hogy a színpadra lépés előtti izgalom igenis hasznos, mert hozzáad az előadás sikeréhez. A színész szabadidejében is sokat foglalkozik munkájával, hiszen a színészművészet számára nemcsak hobbi, hanem maga az élet.
Nyitókép forrása: csernakjanos.hu