Az iskolakezdés sem a gyerekeknek, sem a szülőknek nem egyszerű. Szülőként aggasztó kérdés: vajon talál-e a gyermek a barátokat, képes lesz-e arra, hogy érvényesítse a saját személyiségét, egyáltalán, be tud-e illeszkedni az osztályközösségbe. Vagyis nem mindegy, hogy kedvelt lesz-e saját mikroközösségében, hiszen ez nemcsak az ő érzéseit, érzelmeit és hangulatát, hanem a családét is nagyban meghatározza.
Népszerűség gyerekkorban kontra lúzer FC
A népszerűség jelentését sokan, sokféle módon próbálták már meghatározni. Visszaemlékezve a gyerekkoromra dereng, hogy alsósként a tárgyak határozták meg leginkább, melyik csoportba kerültünk: a kétezres évek elején, a vidéki Magyarországon legfőképpen az volt a kérdés, kinek-milyen típusú tolltartója, filce vagy épp radírja van, s honnan származnak a ruhái (nagyon nem volt mindegy, hogy a Takko, Vögele vagy a márkás, középosztály számára elérhetetlen boltokból ruházkodtak a lányok). Felsőben aztán felvirradt a mobiltelefonok hajnala, s ugyan kezdetben az volt inkább a kérdés, kinek van egyáltalán ilyen kütyüje, később itt is megindult a versengés, kinek milyen készüléke van, s az mennyibe került.
Az utolsó években aztán komolyabbra fordult a helyzet: a tárgyakat felváltották a „hova mentek nyaralni” kérdések, s egyértelmű határ képződött aközött a néhány ember között, akik évente minimum kétszer külföldre látogattak a családjukkal, s azok között, akik a közeli falvak termáljaiban töltötték a nyarat. A felvázolt különbségek mellett érdekes kérdés, hogy akadnak-e olyan, pszichológiai tényezők, amelyek a pénzen és tárgyakon túl meghatározzák a gyermek státuszát az iskolában?
A népszerűség pszichológiája
Jan Faull gyermekfejlődési specialista egy, a Seattle Times-nak írt cikkében úgy fogalmaz:
„A népszerű gyermek általában erős személyiségjegyekkel rendelkezik, miközben barátságos az osztálytársaival. Legtöbbször jó tanulókról van szó, akik példamutató magatartásúak, emellett kiváló szociális érzékkel rendelkeznek, nem mellesleg képesek uralkodni az érzelmeiken társas környezetben.”
Faull definíciójának érdekes pontja ugyanakkor, hogy a népszerű gyerekek nem feltétlenül a legszimpatikusabbak, hiszen – erős személyiségüknél fogva – a legkevésbé sem félénkek, sokkal inkább végtelenül makacsok.
Ugyanebben a cikkben a specialista egy tanulmány részleteit idézi fel, amelyben populáris gyerekek képességeit vizsgálták. Eszerint a népszerű apróságok nem csak személyiségüknek köszönhetik társaik tiszteletét, hanem nagyrészt fejlett szociális képességeiknek. Másrészt az „ilyesfajta gyerekek” nem követelőznek és nyafognak, ehelyett tudják, mit és hogyan kell kérni úgy, hogy azt meg is kapják. A populáris csemeték azzal is tisztában vannak, hogyan fordítsák meg egy beszélgetés menetét, hogy új témára tereljék a szót, s ugyanez igaz a játékokra, egyéb osztálytermi tevékenységekre is, amelyeket igen ritkán szakítanak félbe. Harmadrészt fontos kitétel, hogy figyelnek a környezetükre: ha kérdeznek tőlük valamit, pontosan és azonnal válaszolnak, emellett igyekeznek követni egy beszélgetés logikáját, s képesek arra fókuszálni, társaiknál általában hosszabb ideig.
Persze nem véletlen, hogy a társas viselkedésben ilyen eszközöket alkalmaz a gyermek, sokkal inkább szüleik példáján, tanításán keresztül szerzik meg a a népszerűség kulcsát.
A jó minta ragadós
Az Észak Karolinai Egyetem pszichológia professzora, Dr. Mitch Prinstein nem árul zsákbamacskát: szerinte a gyermek népszerűségét a szülők saját, népszerűségről szerzett tapasztalatai befolyásolják leginkább.
A szakember egy tanulmányt is felidéz, amelyben kimutatták: azok az anyák, akiknek boldog volt a gyermekkora, általában népszerű gyermeket hoznak világra, mintegy „átörökítik” saját, pozitív tapasztalataikat a csemetéjüknek. Hasonló a helyzet azoknál a nőknél is, akik emlékeznek nagyrészt a magány és szorongás kettősségében leélt gyermekéveikre: ők szintén a társaik által kedvelt gyermekeket nevelnek. Azok a mamák viszont, akiket ne adj’isten kiközösítették a csapatból hajlamosak népszerűtlen csemetéket „kinevelni”.
Prinstein szerint az érdekes eredménynek az az oka, hogy az első két csoport egyaránt törődik gyermeke társas kapcsolataival, így szükség esetén nem átallanak beavatkozni, ugyanakkor az ellenséges közegben felnőtt anyukák – saját, negatív tapasztalataiknál fogva – inkább elzárkóznak a gyerek problémái elől.
A szakember szerint emellett egyértelmű, hogy azok a gyerekek, akik vonzó külső tulajdonságokkal rendelkeznek és/vagy jól teljesítenek az iskolában, egyértelműen a lista élén végeznek majd népszerűség tekintetében, ellentétben azokkal, akik kevésbé voltak szerencsések a genetikai lottóban. Barátaim körében végzett, nem reprezentatív kutatásom is ugyanezt igazolja vissza: beszéljünk akár a nyolcvanas, kilencvenes vagy kétezres évekről, aki szép volt és okos, az egyértelműen a „tápláléklánc csúcsán” helyezkedett el, pláne, ha lányokról van szó.
Fiúk esetében más a helyzet, s ezt Jan Faull is hasonlóképp véli. Faull szerint a fiúk általában sportos képességeiknek és szívósságuknak köszönhetik népszerűségüket, de nem elhanyagolható az sem, ki-hogy bánik az ellenkező nemmel. A lányoknál viszont egyértelműen a vonzerő, a szociális képességek és a tanulmányi teljesítmény a népszerűség fő okai.
Státusz kontra tetszetősség
A sok-sok változó ellenére a már említett Prinstein tanáccsal is szolgál a csemetéjük beilleszkedése miatt aggodalmaskodó szülőknek. Szerinte a legjobb, amit tehetnek, ha megtanítják gyermekinek a különbséget a státusz és a tetszetősség között, elmagyarázva, hogy inkább az utóbbira érdemes törekedni. Pristein szerint ugyanis a népszerűség mint státusz, nem feltétlenül jár pozitív következményekkel, ám a tetszetősség igen: ezalatt azt érti, amikor a gyermek képes jelentős baráti szálakat fonni maga köré, s hosszú távon ez az, ami igazán számít.
Ez is érdekelhet
Nálunk is terjed a zöld nevelés és az ökoiskolák, de mit takarnak ezek a kifejezések valójában?
A környezettudatosság szerencsére egyre több családban jelen van, és odáig is terjedhet, hogy “zöld iskolát” (zöld nevelést) választanak a szülők a gyermeküknek.
Borítókép forrása: Shutterstock/PuzzlePix
