A húshagyókedd és hamvazószerda nevét bizonyára mindenki ismeri, ám azt sokan nem tudják, milyen hagyományok fűződnek eme jeles napokhoz.
A húshagyókedd és hamvazószerda egyaránt a húsvéti ünnepkörhöz köthető. (2022-ben húsvétvasárnap április 17-én, húsvéthétfő pedig április 18-án lesz.)
Húshagyókedd
Húshagyókedd idén március elsejére esik, azaz éppen ma van. Ezen a napon, ahogyan azt elnevezése is sugallja, a keresztény hagyomány szerint kikerül a hús az étrendből, hamvazószerdán pedig kezdetét veszi a nagyböjt. (A keresztényeknél húshagyókedd a nagyböjt előtti utolsó nap, amikor még lehet húst fogyasztani.) Húshagyókedd a húsvéthoz hasonlóan mozgóünnep, ami annyit tesz, hogy mindig húsvéttól számolunk vissza hét vasárnapot, és az az utáni kedd lesz húshagyókedd. Ez mindig a húsvétvasárnap előtti 47. nap. Évszámtól függetlenül legkorábban február harmadikára, legkésőbb március kilencedikére eshet. A nagyböjtöt elődeink negyvenlőböjtnek nevezték: a keresztény hagyomány szerint ez a húsvétra, Jézus feltámadására való felkészülés ideje, egy negyven napig tartó, bűnbánati időszak. A hús elhagyása csupán a periódus egyik része, ami ilyenkor nagyobb hangsúlyt kap, az a hitben való elmélyülés, amikor a bűnbocsánatot a lemondás és áldozatvállalás által nyerhetjük el.
Érdekesség, hogy a negyvenes szám meghatározó eleme a katolikus vallásnak, így többször is felbukkan: ahogy azt a Biblia írja, Jézus negyven napig böjtölt a pusztában, de említhetnénk az özönvizet, vagy akár azt az időt, amíg Mózes a Tízparancsolatot várta a Sínai-hegyen, mivel mindkét esemény negyven napig tartott. Magyarországon húshagyókeddnek hívják, más országokban azonban más nevet kapott ez a nap: a franciáknál Mardi gras, azaz kövér kedd, a briteknél Shrove Tuesday, azaz gyóntató keddként ismerik. Míg Velencében húshagyókedd a velencei karnevál utolsó napja. Szintén érdekesség, hogy maga a karnevál szó is a hús elhagyására vezethető vissza, mivel eredete, a latin, carne levare kifejezés a hús elhagyását jelenti.
Hazánkban több hagyomány kapcsolódik húshagyókeddhez. Ez a farsangi időszak utolsó napja, az egyik híres, Zala megyei szokás pedig egészen olyan, mintha halloweent ünnepelnének: a gyerekek ilyenkor jelmezt öltenek, és így járják a környező házakat, egy kis édességet, esetleg pénzt remélve. Ez az úgynevezett maskurázás hagyománya. Ugyancsak ismert népszokás a busójárás, a szalmabábu-égetés, valamint a sardózás, melynek során a legények nyársat ragadnak, és így kopogtatnak be a házakhoz szalonnát, kolbászt kérve. Amikor pedig leszáll az este, hatalmas lakomát csapnak a begyűjtött elemózsiából, és ekkor került sor a legény- és leányavatásra is. A néphiedelem szerint azok a hajadonok, akik farsangig nem keltek el, abban az évben már biztosan nem lelnek vőlegényre. Míg egy másik babona úgy tartotta, hogy aki farsang idején nem ment férjhez, végleg pártában marad.
Hamvazószerda
Hamvazószerda, vagy más néven hamvas szerda, száraz szerda, böjtfogó szerda, illetve böjtfőszerda a húshagyókedd utáni nap, húsvétvasárnaptól visszaszámolva a negyvenedik hétköznap. Ez 2022-ben március másodikára esik. Ez a nap a nagyböjt kezdete. Feljegyzések szerint a hamvazószerda hagyománya a 12. századból ered: az őskeresztények ilyenkor úgy vezekeltek, hogy hamut hintettek a fejükre, ez volt a hamvazkodás. Az ókereszténység idején ez módosult, a püspökök ilyenkor hamut szórtak a bűnösök fejére a templomban, majd nagycsütörtökig száműzték őket isten házából. Napjainkban hamvazószerdán mindig a tavalyi virágvasárnapi barka elégetéséből származó hamuval keresztet rajzolnak a hívők homlokára, miközben a pap azt mondja: „emlékezz rá, porból lettél, porrá leszel.” Ez a hagyomány II. Orbán pápához köthető, ő vezette be 1901-ben. A néphiedelem szerint, aki hamvazószerdán hamvazkodik, azt elkerüli a fejfájás. Ezért őseink, hogy azon családtagjaikat is megvédjék a fejfájástól, akik nem nem vettek részt a templomi hamvazkodáson, összedörzsölték velük a homlokukat.
Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix