Barion Pixel Mit jelent a farsang farka, és valójában mit ünneplünk ilyenkor? – Coloré

Mit jelent a farsang farka, és valójában mit ünneplünk ilyenkor?

2022. 02. 02.

A farsang méltán népszerű ünnep, hiszen ilyenkor jellemzően a báloké és a hatalmas dínomdánomoké a főszerep. Kicsik és nagyok egyaránt szívesen perdülnek táncra ebben az időszakban, nem csoda hát, hogy ezt a néphagyományt napjainkban is sokan próbálják megőrizni.

A farsangi időszak vízkereszttel kezdődik, és a nagyböjt napján ér véget, azaz idén március 2-án. Érdekesség, hogy a hagyományos ünnepektől eltérően a farsanghoz egyetlen jelentős vallási esemény sem kapcsolódik, mert szinte csak a néphagyományokról szól. Ám ez nem volt mindig így: a 16. és 17. században kifejezetten tilos volt farsangi mulatságot tartani, mert a vezetők akkoriban úgy látták, hogy az ünnep elsősorban a bujaságot szimbolizálja, és nem a tél búcsúztatását.

A farsang csúcspontja, a farsang farka

A farsang farka a farsangi időszak fénypontja, ami a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó, utolsó három napot jelenti. „Felkötjük a farsang farkát” – ez a mondás nagyjából ötven éve terjedt el a magyar településeken, az emberek akkor használták ezt a kifejezést, amikor farsang idején baráti és családi összejöveteleket tartottak. Szintén érdekesség, hogy a carnevale (karnevál) szó a latin „carne” (hús) szóból és a „levare” (latinul elhagyni) szóból ered, tehát egyfajta búcsúzást jelent a hústól. Ilyenkor tartjuk a legnagyobb mulatságokat, és ezzel együtt elköszönünk a téltől is.

Busojaras
A farsang farka a farsangi időszak fénypontja, ami a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó, utolsó három napot jelenti (Fotó: Shutterstock/Puzzlepix)

Farsang farkának első napja farsangvasárnap, amit sok helyen párválasztó napként tartanak számon. A hajadonok virágcsokrokat osztogatnak a legényeknek – de persze csak a kiválasztottaiknak – , ők pedig farsangvasárnap kitűzik a kalapjukra azt a bokrétát, amit a kiválasztott lányoktól kaptak. Farsang farkának második napja farsanghétfő, az asszonyfarsang hagyománya, ami eredetileg a Balaton-felvidékről származik. Ekkor a lányok, nők és asszonyok férfi ruhát húznak, és egész nap férfiak módjára szórakoznak – a mulatozások alkalmával pedig még az alkohol sem maradhat el.

Farsang farkának utolsó napja pedig húshagyó kedd, amely szorosan összefügg a nagyböjttel. Ilyenkor búcsúztatjuk a telet is, amit egyes helyeken a szalmabábú vagy a koporsóégetés szimbolizál. Magyarország legismertebb télbúcsúztató hagyományai a tikverőzés és a busójárás, de természetesen más országokban is hagyomány a farsangi ünneplés, gondoljunk csak a riói vagy a velencei karneválra.

Mohácsi busójárás

A legismertebb, és talán a legkedveltebb farsangi népszokás, amikor is az emberek (azaz a busók) ijesztő jelmezekbe bújnak, és így vonulnak végig a településen. Különleges ismertetőjegyük, hogy mindegyikük faálarcot, illetve hatalmas bundát visel, és különböző hangszerek kíséretében, hangos csörömpöléssel vonulnak fel. Az egyedi álarcokat általában fűzfából faragják, majd állatvérrel befestik. Ehhez jön a bocskor, a csizma, egy fehér vászonnadrág és a bundájával kifordított birkabőr, amelyre kolompokat aggatnak egy deréknál átkötött láncon vagy kötélen. A felvonulás záróakkordja a koporsóégetés, így búcsúztatják a telet, és köszöntik az érkező tavaszt.

A mohácsi busójárás az egyik legismertebb farsangi népszokás

Mohai tikverőzés

Ez a népszokás szintén a beöltözésről és a mulatozásról szól, ezzel együtt a tikverőzést inkább a szerencse, a termékenység, vidámság és a jólét hírnökének tartják. A hagyomány szerint ilyenkor a kamasz fiúk felöltik az apjuktól, nagyapjuktól örökölt maskarákat, majd azokat saját kezűleg kiegészítik néhány újabb elemmel. A maszk természetesen ezúttal is kötelező darab. A jelmezes felvonuláson általában négy tipikus figurával találkozhatunk: az első a lánynak öltözött tikverő, a termékenység szimbóluma, aki szalagokkal díszített ruhát visel, és életadományokat gyűjt.

A tikverőzést a szerencse, a termékenység, vidámság és a jólét hírnökének tartják

A második a bohóc karaktere, a lánynak öltözött tikverő védelmezője, akinek feladata szerint be kell kennie korommal a házak lakóit, és elvinni az aktuális házigazda tyúkóljából a tojásokat. A harmadik a török, kinek ruháját óriási szalmakötegekkel tömik ki. Ő az, akit a bohócok, akit látványosan kigúnyolnak és lökdösnek, mert így emlékeznek meg a hosszú idő után elkergetett törökökről. A negyedik, egyben utolsó szereplő a kéményseprő, a szerencse jelképe.

Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix