A menopauzát mindenki ismeri, ki hírből, ki tapasztalatból, de hallottál már a perimenopauzáról? Bizony létezik, és nem vár az ötvenes évekig, sőt, sokszor még a negyvenes éveinket sem várja ki!
A menopauzát – azaz a menstruáció teljes elmaradását – minden nő ismeri, hiszen van egy bizonyos kor, amikor nem tudunk menekülni előle. A perimenopauza pedig az ide vezető út kezdete, ami nem várja ki türelmesen a negyvenes évek végét, ötvenes évek elejét. Bedönti a kapukat már akár a harmincas éveink végén is, ráadásul úgy, hogy esetleg nem is tudjuk, hogy ez már bizony az: elkezdődött!
Mi is az a perimenopauza?
A perimenopauza már jó néhány évvel a menopauza előtt – általában 45 év körül – kezdetét veheti, de egyeseknél akár a harmincas évek végén jelentkezhet. Oka a petefészek hormontermelésében keresendő, mely egyszer csak elkezd ingadozni, ami pont elég ahhoz, hogy tüneteket érzékeljünk magunkon. Így volt ez olvasónkkal, a 39 éves Katával is, amikor a korábban rendszeresen 28-napos ciklusa 23-24 napra rövidült, néha pedig több, mint egy hónapig tartott. Emellé járt ingerlékenység, agyi köd, és nehezebben is aludt el esténként. Mivel azonban a stressz állandó volt ekkoriban az életében, fel sem merült benne, hogy nem a mindennapi feszültség, hanem hormonális változások okozzák ezeket a problémákat.
A perimenopauza tünetei
Bár azt gondolnánk, hogy a legjellemzőbb tünet a menstruáció ki-kimaradásával kezdődik, koránt sincs így, sőt a vérzés a perimenopauza időszakában is maradhat többé-kevésbé rendszeres.
A klasszikus tünetek nagyon hasonlítanak egy-egy stresszes időszak túlterheltségére, így könnyen összetéveszthetők:
– ciklusváltozás (rövidebb vagy hosszabb, de meglévő ciklusok)
– vérzéserősség változása
– hangulatingadozás
– fokozott érzékenység
– hőhullámok
– alvászavar (nehéz elalvás, éjszakai vagy hajnali ébredés)
– koncentrációs nehézségek
– feledékenység
– csökkenő stressztűrés
Amikor nem számít a kor
Gyakori tévhiteink egyike, hogy még túl fiatalok vagyunk, hogy üthetné hát fel a fejét a változókor! Sajnos azonban egyre több nő tapasztal tüneteket már a negyvenes évei elején, vagy akár korábban is. Pedig a testünkben ilyenkor elinduló hormonális változások gyakran nem csak vagy egyáltalán nem a menstruációt zavarják össze, hanem például hangulatingadozást, rossz alvást okozhatnak. A középkor egyébként is sok nő számára stresszes időszak: ilyenkor sokan kettős vagy hármas szerepben – dolgozó nő, anya, gondozó – élnek, amit a kezdődő menopauzatünetek tovább súlyosbítanak. De fordítva is igaz: a stressz is összefüggésbe hozható a perimenopauza tüneteivel.
Mikor menjünk orvoshoz?
Van, akinek fel sem tűnnek a perimenopauza tünetei, ám olyan is akad, akit rendkívüli módon megvisel, és ilyen esetben érdemes orvoshoz fordulni! Amennyiben az alvásminőség romlása ellehetetleníti a mindennapokat, vagy radikális változás áll be a ciklusban, egyeztessünk orvosunkkal!
Fontos az is, hogy tudatosan kövessük, mi történik velünk! Vezessünk ciklusnaplót, figyeljük az alvásunkat, a hangulatunkat, valamint az energiaszintünket. Ha néhány hónapig vezetjük ezeket, orvosunknak is segítünk abban, hogy egy esetleges rendszert fedezzen fel mindennapjainkban. Egy másik olvasónk, Anna naplójával kezében érkezett meg orvosához, ami nemcsak az orvosnak volt hasznos, de önmagának is, mert rávilágított arra, hogy ez most egy olyan életszakasz, amelyhez alkalmazkodnia kell. Az életmódváltás – a több mozgás és az étkezés megreformálása – sokat segített a mindennapokban és az alvásban is, és megtanította őt együtt élni a menopauza előszobájával.
A perimenopauza bár kellemetlen tünetekkel járhat, nem betegség, hanem egy olyan természetes női életszakasz, amely bár megannyi kihívással van tele, de ha megismerjük mivel állunk szemben, talán kevésbé ijesztő. Ne tekintsünk rá ellenségként, hanem próbáljunk meg együttműködni vele, és tegyünk azért, hogy jobbak lehessenek a mindennapok!