Diana hercegné már kisgyerekként különleges vezetői képességeket látott Vilmos hercegben. Egy új könyv szerint tudatos neveléssel készítette fel fiát a jövő kihívásaira.
Diana hercegné nemcsak a világ egyik legikonikusabb nője volt, hanem egy olyan anya is, aki tudatosan formálta fiai jövőjét. Bár rengeteget írtak arról, mennyire támogatta Vilmos herceget és Harry-t egy új királyi életrajz most még mélyebb betekintést ad abba, hogyan látta Diana idősebb fiát már egészen fiatal korában. A William and Catherine: The Monarchy’s New Era: The Inside Story című könyvben Russell Myers királyi szakértő arról ír, hogy Diana hercegné mindig különleges képességeket tulajdonított Vilmosnak. Úgy vélte, fia nemcsak érzékeny és figyelmes, hanem képes olyan helyzeteket is átlátni, amelyek meghaladják a korát. Egyfajta belső érettséget látott benne, azt a ritka tulajdonságot, amely egy jövőbeli vezetőt igazán alkalmassá tehet.
Egy anya, aki nem akarta követni a szabályokat
Diana hercegné anyasága sok szempontból szembement a királyi hagyományokkal. Amikor 1983-ban Ausztráliába utaztak hivatalos körútra, nem volt hajlandó hátrahagyni kisfiát, annak ellenére sem, hogy ez korábban bevett szokás volt a királyi családban. Ez komoly feszültséget okozott közte és Károly ugyanis maga is úgy nőtt fel, hogy édesanyja, II. Erzsébet gyakran hosszabb időre elutazott. Diana azonban más jövőt képzelt el a gyerekeinek. Nem akarta, hogy a királyi protokoll fontosabb legyen a családnál. Úgy gondolta, ha Károly gyermekkora boldogtalan volt, akkor éppen az lenne a cél, hogy Vilmos és Harry más élményeket kapjanak.
Szeretet, normalitás és humor
Diana nevelési elvei egyszerűek voltak, mégis radikálisak a királyi környezetben. Szeretettel, közelséggel és hétköznapi élményekkel próbálta felkészíteni fiait arra az életre, amely rájuk vár. Nemcsak gondoskodással vette körül őket, hanem humorral és játékossággal is. Fontosnak tartotta, hogy megértsék kiváltságos helyzetüket, de közben megmaradjanak emberinek. Ez a fajta normalitás még ha apró gesztusokban is nyilvánult meg, hosszú távon segíthetett abban, hogy stabilan álljanak helyt a nyilvánosság előtt.