Nemrég többeknél kiverte a biztosítékot Vera Wang Instagramra feltöltött, túlzottan retusált fotója. Hol tart jelenleg a képmanipuláció, és vajon mennyire vette át a józan ész feletti irányítást?
Az elmúlt években több olyan cikk született mind a magyar, mind a külföldi sajtóban, amik igyekeztek megfejteni Vera Wang fiatalos külsőjének titkát. Miután a Bölcsek köve teória elbukott, a legkülönbözőbb feltevések keltek szárnyra, kezdve a szépészeti beavatkozásoktól, a kínai akupunktúrán keresztül a ginszengig. Wang júniusi születésnapi partiján készült fotók után rá kellett jönnünk, hogy a háttérben sokkal prózaibb megoldás sejlik fel: a képmanipuláció.
Donna Karan, az eseményre meghívott, szintén neves divattervező buktatta le Wangot, amikor saját Instagram fiókjára feltöltött néhány fotót a születésnaposról. Wang ezeken a fotókon már korának megfelelően néz ki, amivel a legkevésbé sincs semmi baj. Az eset azonban megkongatta a fejemben a vészharangot: honnan ered a vágy, hogy egy sikeres üzletasszony retusálással fedje el a korát?
Ki is az a Vera Wang?
Vera Ellen Wang jómódú kínai bevándorlók gyermeke, korai éveit Manhatten Upper East Side részén töltötte. Tizenévesen professzionális műkorcsolyázóként élte napjait, minden álma az volt, hogy kijusson az Olimpiára.
„A korcsolyázás fegyelmet tanít amellett, hogy megadja az önkifejezés örömét. Van sebesség, gyors mozdulatok, és amikor elesel, összekapod magad, felállsz, majd újra próbálkozol. Ez egy jó metafora az élethez” – mondta a Harvard Business Review-nak adott 2019-es interjújában.
Amikor nem sikerült az olimpiai kvalifikáció, feladta sportkarrierjét, és tanulmányai végeztével a Vogue-nál helyezkedett el. Hamar kiderült, hogy döntése helyesnek bizonyult: mindössze 23 évesen főszerkesztői pozícióba küzdötte fel magát. Mintegy 15 évig dolgozott az újságnál, amikor 1987-ben design igazgatóként Ralph Laurenhez igazolt.
Divattervezői énje saját esküvője kapcsán tört felszínre igazán. 39 éves korában házasodott össze Arthur Beckerrel, egy maga által tervezett esküvői ruhában, mivel roppantul frusztrálta, hogy igen vékony alakjára nehezen talál megfelelő viseletet. A következő évben édesapja anyagi támogatásával megnyitotta saját menyasszonyi ruhaboltját a New yorki Madison Avenue-n.
„Nem mondanám, hogy könnyű volt, de tanultam, sőt, folyamatosan tanulok a hibáimból, a kihívások által pedig egyre több leszek. Amikor abbahagyom a tanulást, valószínűleg a munkával is felhagyok” – nyilatkozta nemrég.
Wangnak nem csak színes önéletrajza ad okot a büszkeségre. Az idei hollywoodi menyecskék közül ő tervezte Gwen Stefani, valamint Ariana Grande ruháját is. Ruhái gyakran feltűnnek a vörös szőnyegen is, többek között Meg Ryan, Halle Berry és Goldie Hawn is az ő estélyi ruháit viselték neves díjkiosztó gálákon.
Virtuális ráncfelvarrás
Ahogy sikerekkel övezett életútjából kitűnik, Vera Wang találékony, kellően kompetitív, és pont annyi alázattal rendelkezik, ami csak az igazán kreatív koponyák sajátja. Vállalkozása kiállta az idő próbáját, hiszen kreációi több mint harminc éve töretlen népszerűségnek örvendenek, épp ezért megdöbbentő a nemrég leleplezett turpisság.
A Photoshop, illetve a mobilos képszerkesztő alkalmazások és a különféle szépítő filterek gyakori, manapság szinte elmaradhatatlan hozzávalói a közösségimédia-oldalak vizuális tartalmainak. Használatuk nem csak a hírességek, hanem a szó nemes értelmében „hétköznapi” emberek körében is dívik, sőt, bizonyos társadalmi szinten érezhetően elvárt viselkedésforma.
A Wang-ügy kapcsán akaratlanul is többféle gondolat bukkan fel az ember fejében. Vajon a divattervező egyszerűen azért használta a Photoshopot vagy valamely képmanipuláló alkalmazást, hogy jobban nézzen ki, ezáltal jobb benyomást keltsen? Vagy a gyakorlat megértéséhez mélyebbre kell ásnunk?
Tra Pham 2018-ban kiadott értekezésében rávilágít arra az egyszerű tényre, hogy míg korábban a Photoshop alkalmazással órákig kellett bíbelődni a tökéletes eredmény érdekében, napjainkra mindössze néhány kattintásnyira van tőlünk saját énkép-ideálunk
A kutató szerint azok, akik nagyobb figyelmet fordítanak a közösségimédia-felületeken való megjelenésükre, nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a testük alakjának és súlyának a való életben. Félrevezető az a hit, hogy a fiatalok a sztárok képeihez hasonlítják magukat, épp ellenkezőleg! Pham rámutat arra, hogy a tinédzserek leginkább saját kortársaikkal versenyeznek. Ami a manipulált fényképek fiatal nőkre gyakorolt hatásait illeti, a kutató szerint a képszerkesztő gyakori használata testtel kapcsolatos szorongáshoz és egy bizonyos szépségideál internalizációjához vezet, magyarul a gyermek magáévá teszi a különböző oldalakon látott hamis ideált, és igyekszik olyanná válni, mint a képek főszereplői.
Nem véletlen tehát, hogy több országban is megkezdődött a közösségimédia-oldalak ezirányú jogi szabályozása. Mindössze egy hónappal ezelőtt a norvég állam elfogadta a Gyermek és Családügyi Minisztérium által kezdeményezett marketingtörvény módosításait, miszerint a test méretét, alakját, vagy bőrét megváltoztató hirdetéseket a minisztérium által tervezett szabványos címkével kell megjelölni. A törvénymódosítás kiterjed a filterekre is, ugyanakkor a megvilágítás és telítettség machinációjának kérdésében még nem született egységes konszenzus. A norvég törvényhozók bíznak abban, hogy így pozitívabb, átláthatóbb tartalmak kerülnek majd ki az oldalakra, ami által javul a felhasználók önértékelése. A törvényt egyúttal elrettentésnek is szánják a retusálás gyakorlatától, hiszen az előírások rendszeres megsértése fokozódó bírságokat, végső soron börtönbüntetést von maga után.
Ahogy a fentiekből kiderül, a retusálás gyakorlatának többféle oka is lehet.
Scott Kelby fényképész, a Photoshop User Magazine szerkesztője és kiadója TED beszédében felhívja a figyelmet arra, hogy amikor a való életben találkozunk valakivel amellett, hogy három dimenzióban látjuk őt, érezzük az illatát, szabadon gyönyörködhetünk személyiségének egyéni jellegzetességeiben. Egy kétdimenziós fényképen e szeretnivaló sajátságok eltűnnek, és ezen a ponton minden hiba láthatóbbá, zavaróbbá válik. Retusáláskor ezeket a hibákat igyekeznek elhomályosítani, hogy a szépség zavartalanul felszínre törhessen.
Ugyan Kelbynek valószínűleg igaza van, talán abban egyetértünk, nem mindegy, mekkora a retusálás mértéke. A Wang-féle machináció nem feltétlenül a „kicsinosítom a fotóm” kategóriába esik. A megtévesztés mértéke számottevő, mint ahogy azt a dühös kommentelők is Wang tudtára adták annak közösségimédia-oldalán.
Hogy mi motiválja a divattervezőt képei manipulációjára, talán sosem tudjuk meg. A bizonytalanság, önbizalomhiány, vagy a külvilágnak való megfelelés egyaránt alkalmas válaszok lehetnek a bevezetőben feltett kérdésre, ami csak újabb talányokat szül. A fényképekre érkező lájkok egyfajta elismerésként, lelki pótlékként szolgálnak a felhasználók számára. Az viszont, hogy ki mit szeretne pótolni a retusált képekre érkező reakciókkal, kemény és mindenképp hosszú távú önismereti munkát igényel. Már amennyiben az illető hajlandó rá.
Borítókép forrása: Instagram/@verawang
