Az Agymanók 2 az első részhez hasonlóan egy Riley nevű kislányról, pontosabban az ő érzéseiről szól!
Az Agymanók első része az animációs filmek egyik csúcspontja volt, hiszen eleddig nem látott módon fogja meg az emberi érzéseket – konkrétan az érzések mentén. A kitalált, fejben lévő szereplők ugyanis egy-egy érzetért felelősek, és minden ember fejében (vagy lelkében) megtalálhatóak. A Pixar a második résszel is biztosra ment, ami a sikert illeti, ám ezúttal érzelmi hullámvasútra ülteti főszereplőjét, és a kamaszkorba viszi.
Az Agymanók 2 felnőttként
Az animációs film ténye semmit nem vesz el a film értékéből, különösen akkor, ha gyermeklelkű felnőttnek érezzük magunkat. A kedves szereplők éppúgy szólnak a felnőtt szívekhez, mint a gyerekekéhez, ráadásul sok poént kifejezetten a ,,nagyoknak” írnak a készítők. A második rész ugyan nem olyan humoros, mint az első volt, mondanivalója ennek is van, és éppúgy szól a gyerekeknek és a tiniknek, mint a felnőtteknek, akik nem értik meg tinédzserüket, vagy éppen rettegnek a kortól, ami nemsokára eljön gyermekük életében. Joggal.
A tinédzserkor ugyanis minden szempontból nehéz. Tiniként egyszer csak felnőtt akar lenni az ember, és mindent meg akar oldani, ám ez nem olyan egyszerű, ha a megszokott barátaink nem mennek velünk tovább a gimnáziumba – mint ahogy ez a főszereplő Rileyval is megtörtént. Ki ne tartana attól felnőttként is, hogy az új munkahelyén hogyan fogadják. Tinédzserként a középiskolába indulva fokozottan felmerül ez a kérdés, amikor számos új érzés keríti hatalmába az embert. Ahogy a filmben is megjelenik, ilyenkor jön elő igazán az undor, az irigység, és az is, ha valamit cikinek tartunk. Ekkor még igyekszünk megfelelni az elvárásoknak, hiszen úgy hisszük, hogy jobban elfogadnak bennünket, ha olyanok vagyunk, mint mások. Felnőttként hajlamosak vagyunk elfeledkezni életünk eme nem feltétlenül örömteli szakaszáról, nyilvánvalóan nem ok nélkül.
Riley története kiválóan emlékeztet bennünket arra, hogy mi mindennel kell megküzdenünk tiniként, és ekképp felnyitja a szemünket, hogy gyermekünkre milyen megpróbáltatások várnak, vagy vannak éppen a dolog kellős közepében.
Bár a filmben felvázolt érzések nem tűnnek el nyomtalanul, felnőttként sokkalta jobban tudjuk kezelni őket, és jó emlékeztető arra, hogy honnan jöttünk, és hogy mit értünk el azóta.
A film a Disney +-on már elérhető.
Nyitókép forrása: Imdb