Szeptember 29-én lép ringbe a Sztárbox második évadában Dér Heni. A kétgyermekes édesanya merész döntést hozott, ugyanis legkisebb gyermekét, Blankát még szoptatta, amikor belevágott a felkészülésbe.
„Őszintén, már nagyon vártam a felkérést, hogy szerepeljek a Sztárboxban, ugyanis nem ez volt az első alkalom. Évekkel korábban, amikor a műsornak az ötlete megszületett, már akkor megkerestek. Ez még a gyerekek előtt volt és hatalmas örömmel mondtam, hogy nagyon szívesen szerepelnék. Ezt a tervet akkor a Koronavírus keresztülhúzta, de akkor már úton volt Blanka, így lecsúsztam az első évadról. Nyilván nagyon boldog voltam anyukaként, de picit keserédesen ültem a tévé előtt.”
Hatalmas örömmel fogadta, amikor tavaly döntő után felhívták. Hozzátette, húsz évvel ezelőtt is nézte a műsort, de akkor még eszébe sem jutott, hogy egyszer talán megadatik neki a lehetőség, hogy ő is versenyezzen benne. „Kértem egy pár hetet, hogy a férjemmel átgondoljuk, hogy az akkor még négy hónapos babámmal készen állunk-e erre. Akkor még aktívan szoptattam a lányom, ráadásul az a típusú anyuka vagyok, aki nem vágyik másra, mint hogy minden idejét a gyermekeivel töltse. Vívódtam, de a döntésben, és a mai napig is, a legnagyobb segítség az volt, hogy a férjem ilyen pozitívan és támogatóan állt ehhez az egészhez.”
Az énekesnő és Gergő igyekezett, hogy ez semmiképpen ne menjen a családi életük rovására
„Januárban úgy vágtam bele az edzésekbe, hogy amúgy is érdemes a szülés után egy kis regeneráló testmozgást végezni. Ezt csináltam az első gyereknél is, így pontosan érezte a szervezetem, hogy szépen, lassan visszatérhetek a sporthoz. Ezúttal csak annyi volt a különbség, hogy nem az edzőterembe, hanem a bokszterembe mentem.” Bevallotta, mindig is kacérkodott ezzel a sporttal, és tudta, ha nem énekesnő lett volna, hanem talán máshova születik, akkor biztosan jó harcművész vállhatott volna belőle. Érezte, hogy ezt a sportot neki találták ki. Habár tudja, az ő vérmérsékletével és vehemenciájával nem biztos, hogy jó vége lett volna. Azonban, amint véglegesedett a részvétele a versenyben, komoly stratégiát bevezetve, nekilátott a felkészülésnek.
Nem volt könnyű a kezdet
„A kilók nehezebben olvadtak le a második gyerkőc után, mint az elsőnél, viszont azt kértem az edzőmtől, hogy ezt a részét bízza rám, mert ismerem a szervezetem, tudom, hogyan fogok megszabadulni a plusz kilóktól. Ráadásul semmilyen drasztikus diétába nem foghattam az anyatej miatt. Ennek ellenére is, májusra már kockás lett a hasam – magyarázta az énekesnő. – Mindenre odafigyeltem, hogy a kisbabám egészséges anyatejet kapjon. Örülök, hogy bíztam magamban és az edzőm is bízott bennem, mert így júniusig tudtam szoptatni Blankát.”
Természetesen nem csak a plusz kilókkal kellett megküzdenie az énekesnőnek.
„Az első pár edzésen az edzőm megkérdezte, hogyan bírom a pofonokat. Persze, akkor még fogalmam sem volt, lehet, hogy tüzet kapok és fejjel megyek a falnak, vagy összemegyek egy félős kisegérbe és elfutok. Még nem ismertem ezeket a határaimat. Bár mindig is adrenalinfüggő voltam, a színpadot is ezért választottam, mert szeretek izgulni. Itt is úgy gondoltam, akkor derül ki, ha megkapom azt a bizonyos első pofont. Az első ütésnél hiába készültem fel arra, hogy mekkora lesz, nem volt kellemes élmény. Ez az első menetben volt, majd bekiabált az edzőm, hogy álljak fel, ez a boksz. Én pedig feküdtem a földön és azt gondoltam, vége, én itt meghalok. Meg kell szokni, majd szépen lassan a nagyobb pofonok sem küldenek földre” – fogalmazott Heni, aki meglepődve tapasztalta, számára nem ez a legnehezebb a bokszban, hanem az, amikor neki kell ütnie.
Az énekesnő nem álszent, amikor a vágyairól kell beszélnie
„Legyünk őszinték, ebben a sportban legyél alázatos, de nem lehetsz szerény! A szerénységgel nem lehetsz győztes. Kell a bikaerő, amivel úgy neki mész valaminek, hogy a saját mentális állapotodat is feltüzeled, hogy ne legyen esély arra, hogy másként gondolj valamire. Mindenre fel kell készülnöm és nem becsülhetem alá az ellenfelemet. Arra készülök, hogy mindent megtegyek, ami tőlem telik. Nem hazudtolom meg magamat; azért megyek, hogy győzzek.”