A zöld áldásos és nyugtató hatásairól gyakran olvashatunk, de elég csak arra gondolni, hogy egy parkban, vagy szerencsés esetben a kertünkben leülve milyen hamar megnyugszunk. Ebben nincs semmi misztikus, a természet, az emberi élet tempójához mért lelassultsága, a finom zajok, a levelek finom rezdülése mind segít, hogy lelassuljon az elménk és egy dologra összpontosítsunk. Ezen kívül, még a modern kori ember is közelebb áll a növények és állatok világához, mint a betonházakhoz, legalábbis evolúciós léptékkel mérve. Németh Ákos kertész, bonsai kertész az egyik népszerű benti növénytípusról, a bonsaiokról mesélt a Coloré-nak.
‘ Amikor bonsaiokról beszélünk, miniatűr fákra gondolunk, amik a nagy, kint élő társaik szakasztott másai, csak jóval kisebbek. Ebből következik, hogy valójában minden bonsai kinti növény, hiszen a miniatűr fa a természetből származik, onnan eredendően gyűjtéssel került az emberhez. Az apró termete az időjárás viszontagságainak, a többi fa hatásainak és a vadállatok pusztításának eredménye, hiszen sok bonsai úgy ‘készül’, hogy rendszeresen lerágják a vadak a zöld hajtásait, ezért képtelen megnőni. Vagy, olyan erős árnyékban nő a magonc, hogy napfény hiányában csenevész marad és alkalmas lesz begyűjtésre, netán egy vihar szakítja ketté, és attól kezdve oldalvást tud csak hajtást hozni.
Természetesen ma már nevelnek magról, hajtásokról mesterséges körülmények között is bonsai fácskákat, ezeket lehet megtalálni a különböző pavilonok, építőanyag áruházak, hipermarketek polcain, ipari mennyiségben. Ennek ellenére, fontos szem előtt tartani, hogy ezek a növények még mindig közelebb állnak a kinti léthez, mint a lakás körülményeihez, csak egyes fajok melegkedvelők, igénytelenebbek, ezért alkalmasabbak benti tartásra mint a többi faj.
Aki komolyan gondolkozik abban, hogy bonsai-t neveljen, érdemes profi kertészetekhez fordulni, vagy profi bonsai gyűjtőktől vásárolni, akik jó eséllyel a természetből gyűjtötték be a növényt, és igényesen formázva, jó tanácsokkal és gondozási szolgáltatással adják el’ – javasolta a szakember, aki azokra is gondolt, akik kisebb összeget szeretnének bonsaira áldozni, vagy él bennük az áruházban kornyadozó fikuszok láttán a megmentés vágya. Íme néhány mutatós, de könnyen kezelhető fajta, amiket beszerezni sem nehéz.
BORÁGÓFA (CARMONA)
Dús lombozatú fácska, amit könnyű alakítani, és mivel a fagyra érzékeny örökzöld, alkalmas beltéri tartásra. Apró, fehér virágokat hoz tavasz végeztével, majd bogyókat hoz, amik pirossá érnek később, így igen látványos növénnyé válik. A levele a színén sötétzöld, fonákján világosabb, fényes és ovális.
A nedves földet, és a meleget kedveli, ezért 12-15 fok alá sose csökkenjen a hőmérséklet, télen az ideális hőmérséklet 20 fok körül alakul. Ne öntözzük túl, nyáron szereti a szabad levegőt, de a direkt fényt kerüljük, árnyékban jobban érzi magát.
FIKUSZ (FICUS)
Az egyik legnépszerűbb bonsai faj, amit elsősorban annak köszönhet, hogy viszonylag egyszerű gondozni. Léggyökerekkel rendelkezik, törzse világos és erős, ami a sötét, hegyes levelekkel párosulva látványos növényt eredményez. Elméletileg bírja a túlöntözést és a szárazságot is, de a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy könnyen ledobja a leveleit a szélsőségek esetén, bár túléli azokat. Nagy beltéri fényes helyeket kedveli, viszont tavasztól őszig kint tartható, kifejezetten szereti a közvetlen napfényt, de fokozatosságra figyelni kell, amikor napra tesszük. Kifejezetten rosszul reagál a huzatra, a helyváltoztatásra és arra, ha a földje kihűl.
KÍNAI SZIL (ULMUS CHINENSIS)
A szilek közül a kínai szil tartás szempontjából hibrid fajnak számít, bel- és kültéren is ugyanolyan jól érzi magát, ráadásul az egyik legszebben alakítható faj a kezdőknek szántak közül. Munkát is ad a tulajdonosának, mert elég gyorsan fejlődik és dús, sok fiatal hajtással erősödő lombozata sok gondozásra, alakításra ad lehetőséget. Mivel úgynevezett félörökzöld, bent tartva részben megtartja, kültéren azonban fölvéve a környezetében jellemző lombváltást, elhullajtja a leveleit.
Szereti a világos, tágas helyeket, a szűrt fényt.
KINAI FAGYAL (LIGUSTRUM)
A kínai fagyal nevének megfelelően ázsiai eredetű cserje fajta. Eredetileg melegebb égövön élő, kültéri növény, ezért kifejezetten szereti a beltéri körülményeket. Fantasztikus illatú, fehér virágokat hoz, amik minden gondoskodást megérnek. A kínai fagyalt érdemes nyáron nyaraltatni, vagyis erkélyre, vagy kertbe költöztetni, napsütésbe vagy félárnyékba. Jól tűri a hideget.
Nyáron heti négy-öt alkalommal érdemes locsolni, egyébként ötnaponta elég. Egy-két évente érdemes tavasszal átültetni.
JAPÁN PÉNZFA (PORTULACARIA AFRA)
A japán pénzfa egy eléggé könnyen gondozható, viszont igazi formázás tekintetében egy korlátolt lehetőségekkel bíró növény. Utóbbi talán nem is olyan nagy baj, hiszen kezdőként elég sok problémát tud okozni egy-egy túlzó vagy rosszul elvégzett metszés, drótozással való alakítás. A japán pénzfa húsos, kerek leveleiről ismert, a törzse sima. Mivel meleg égövről származik, kedveli a fényt és a meleget, a szárazságot, vagyis az öntözéssel óvatosan kell bánni. Lassan nő, ezért sokáig megőrzi a formáját. Télen száraz, hűvös helyen tartsuk, kevés öntözéssel, inkább csak olykor nedvesítsük be a földjét. Nyáron ki lehet tenni a tűző napra, kapjon naponta-kétnaponta vizet!
Eszközigény: metszőolló, cserép vagy tál az átültetéshez, öntözőkanna, kétféle vastagságú bonsai drót az alakításhoz, tápanyag, bonsai föld (laza szerkezetű földkeverék).
nyitókép: Getty Images
