A kisbabánk szilárd ételekhez való fokozatos hozzászoktatása izgalmas mérföldkő minden anyuka életében. Ha jól jönne egy hozzátáplálási kisokos, akkor az alábbiakban összegyűjtöttünk pár ezzel kapcsolatos tudnivalót.
A baba négy-hat hónapos korára valószínűleg a szoptatást vagy a tápszerezést már tökélyre fejlesztettük – épp itt az ideje, hogy oda legyen a kényelem, hiszen nagyjából ekkor jön el az ideje annak, hogy „igazi” ételt is kapjon.
Mikor?
Az Amerikai Gyermekorvosok Szövetsége (AAP) szerint négy és hat hónapos kor között ajánlott elkezdeni a hozzátáplálást, de ez természetesen nem menetrendszerű, és mindig sok mindentől függ. Íme néhány jel arra vonatkozóan, hogy érdemes elkezdeni a hozzászoktatást:
- A baba már felül és felfelé tartja a fejét
- Kíváncsi, minden érdekli, ami körülötte történik – különösen az, amit mi eszünk
- Eltűnt a nyelvkilökő reflex, ami automatikusan kilöki a szájából az ételt
- Még akkor is éhesnek tűnik, ha már megkapta az egész napi tej- vagy tápszeradagját
Nem feledjük, hogy nem szabad erőltetni a hozzátáplálást, négy hónapos kor előtt ne is vágjunk bele.
Hogyan?
Az AAP szerint a kizárólagos szoptatás féléves korig ajánlott, míg a kiegészítő, tehát a szilárd ételek melletti egészen a baba egy éves koráig. A hozzátáplálás során nem elsősorban a tápanyagszükséglet fedezése a fontos, hanem a kicsi rágáshoz, nyeléshez való szoktatása. Persze egy idő után pedig már pontosan a hiányzó vitaminok és ásványi anyagok miatt kell majd szilárd ételt is adnunk a gyermekünknek.
Kísérletezés kérdése, hogy kinek mi működik majd, azonban a lényeg, hogy kombináljuk a szoptatást/üvegből való etetést és az újfajta táplálást egy étkezésen belül. Ahogyan lassan elérünk odáig, hogy a baba már tud rágni, szoktassuk hozzá a reggeli-ebéd-vacsora koncepciójához és menetrendjéhez. Toljuk ki az addigi gyakori etetéseket. Még ha nem is mindig lesznek éhesek épp abban a percben, lassan megszokják majd a napi étkezések idejét – azonban sose erőltessük az evést.
Négy-hat hónapos kor között napi kétszer kapjon szilárd ételt, kettő-négy teáskanállal, héttől tizenkét hónapos korig pedig háromszor, minden alkalommal akkora adagot, mint amekkora az ökle.
A hozzátáplálás alatt lesznek olyan napok, amikor jobban fogja őt érdekelni a répa és a borsó, mint az anyatej, és fordítva, de ez nem gond.
Mit?
Fontos, hogy először csak egyféle táplálékot adjunk, amihez 3-5 nap alatt hozzá tud szokni a szervezete. Ez az esetleges allergiás tünetek megjelenése miatt is fontos, hiszen ha több mindent kapott egyszerre, nem fogjuk tudni megkülönböztetni, vajon mi okozta a tüneteket.
Elterjedtek a táplálási táblázatok, de ezek inkább irányadóak, és arra hívják fel a figyelmet, amit a legtöbb szülő valószínűleg magától is tud – hogy ne adjunk a babának egyből hamburgert és chipset.
- Az első időszakban, körülbelül fél éves koráig gabonafélékkel kezdjünk, a csecsemőkre jellemző vashiány miatt.
- Ezen kívül pépesített vörös húsokat, májat, zöldségek közül babot, borsót vagy lencsét is érdemes adni.
- Ezután jöhetnek, körülbelül 6-8 hónapos korban az egy összetevőből álló „finger foodok”, például olyan, kis szeletre vágott, puha gyümölcsök és zöldségek, amiket könnyedén össze tud nyomni a kezében.
- Egyéves korához közeledve a teljesen pürésített ételektől elindulva fokozatosan adagolhatjuk a szilárdabb állagúakat, például joghurt, túró, tört banán és édesburgonyapüré.
Fontos, hogy ebben az időszakban ne adjunk a babának olyat, ami a torkán akadhat, például pattogatott kukorica, mazsola, diófélék, szőlő, mogyoróvaj vagy keményebb zöldségek, gyümölcsök.
Ha kérdés merülne fel, hallgassunk a védőnőre és a háziorvosra – itt van például az ÁNTSZ védőnő keresője, ahol megtalálhatjuk a településünkhöz tartozó szakembert, aki választ adhat kérdéseinkre.